Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
9. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Az alföldi rétegvizek metángázosságának vízföldtani prognózisa (I. rész)
4112 Hidrológiai Közlöny 1983. 9. sz. Dr. Karácsonyi S.: Az alföldi rétegvizek mindössze három kisebb gázmentes (a Duna—Tisza köz eolikus, Z)-Tiszántúlon a battonyai hátság és K-Tiszántúl) rész beékelődésével. A rétegvizek gázosságct jól tükrözi a felső-pleisztocén rétegek kifejlődését. Az üledékösszlet rétegvizeinek gázossága az üledékgyűjtőnek azon részén, amelyen a felső-pleisztocén rétegek nagy vastagságban halmozódtak fel — a körülvevő területektől eltérően — egységesen és egyenletesen magasabb. E területrészen három további olyan, fokozottan gázos centrum helyezkedik el, amelyeknél a vízadórétegek metángázossága a legmagasabb kategória értékét is eléri. Ezek közül kettő a Dél-Tiszántúl-i nagy depressziós területek peremvonalára — a békési, ill. a marosi süllyedékre esik, amelyek mint üledékgyűjtő centrumok, de egyben mint a produktív szénhidrogén területek határvonalaiként is felfoghatók (2. ábra). Mivel a felső-pleisztocén rétegek gázossága igen magas értékű egyben erősen változó, ill. tagolt, a vízadórétegek gázosságának vizsgálata mélységközökre bontva is indokolt (Szelet-térképek). A 30 m-ig terjedő mélységközben — amely a felsőpleisztocén üledékek peremi területeit jelenti — általában kevés a vízellátás céljára alkalmas vízadóréteg, elsősorban a nem kielégítő természetes védettségűk következtében. Ennek megfelelően 30 m mélységig csak helyenként találunk tagoltan alacsony értékű gázos vizeket. A 30—70 m közötti mélységköz felső-pleisztocén üledéksorának vízadórétegei sok területen kedvező kifejlődésűek a vízellátás fontos bázisai. Az adott felső-pleisztocén üledékösszlet mélységszakaszának területi arányából több mint 80%-a gázosnak minősül, amelyen belül a fokozottan, összefüggően és egységesen gázos területrész a legnagyobb kiterjedésű (3a. ábra). A kiugróan magas gáztartalmú rétegvizek kiterjedése is nagyobb, a teljes felső-pleisztocén rétegösszletre megállapított átlagnál. A felsőpleisztocén ezen mélység szakaszának gázossága is szinkronban van, az üledék kifejlődésével, annak sajátosságával (területi elterjedése, üledék-vastagság). A 70—90 m közötti mélységköz felső-pleisztocén rétegvizeinek gázossága az elsőzőektől eltérő és a Tiszafüred—Szolnok között a Tisza-völgyére, továbbá a vízellátás mélységközét záró negyedkori üledékek területére korlátozódik. E lényegesen leszűkült területrész gázossága már tagoltabb, a gázos területek aránya lényegesen kisebb (kb. HBTANTARTALOM [önf/nf] rm os- 5 ^ s -10 EH H io -so •I 60Felsőpleisztocén üledékek elterjedési hatóra (±70 m) 3fa obro 3/a. ábra. A felső-pleisztocén rétegvizek gázossága 30—70 m között Puc. 3/a. 3aza3oeaHHOcmb riAacmoebix eod e omAOwceuusix eepxneeo nAeucmogeHa na ZAyöuHax 30 — 70 M Abb. 3]a. Gashaltigkeit der Schichtenwässer aus dem oberen Pleistozän in 30—70 m Tiefe Hegyedidószaki medence-üledékek elterjedése ( líözépsópleisztocén üledékek elterjedést ( 50 m) vastagsága 'jl, és a rétegvizek gázossága 2. ábra. A felső-pleisztocén rétegvizek gázossága Puc. 2. 3aea30eaHH0cmb nAacmoeux eod e omAOMcenunx eepxHeeo nAeíicmoijena Abb. 2. Gashaltigkeit der Schichtenwässer aus dem oberen Pleistozän METMTARUm [drrfl/m 3] r m ot- 5 6 -10 10 -30 30-SO NB 60Felsőpleisztocén üledékek elterjedési hatóra (>90m) 3/b ábra 3/b. ábra. A felső-pleisztocén rétegvizek gázossága 70—90 m között Puc. 3/b. 3aea308aHH0cmb nAacmoebtx eod e omAootceHunx eepxneeo nAeücmoifeHa Ha eAyöunax 70—90 M Abb. 3/b. Gashaltigkeit der Schichtenwässer aus dem oberen Pleistozän in 70—90 m Tiefe
