Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
8. szám - Dr. Öllős Géza–Dr. Kollár György: A klórozás szerepe, folyamatai, korlátai az ivóvíztisztításban
Dr. öllős G.— dr. Kollár Gy.: A Iclórozás szerepe Hidrológiai Közlöny 1983. 8. sz. 359 J ELM AGYARAI AT : Rezorcino/•• 1mg/L Aceton: 50 mg/L ph = 7,5 2/7 18 °C x Rezorcinol • Aceton Cl/N arány (súlyszerinti) 12. ábra. A Cl/N arány hatása a kloroform képződésére rezorcinol és aceton prekurzorok jelenlétében Fig. 12. Effect of the Cl/N ratio on the development of chloroform in the presence of resorcine and acetone precursors JELMAGYAR AI AT : Rezorcinol •• 55 fig /I N-NH^ 0,1 mg/l C/N-12,5 (mol arány) 30 min 18 X TTHM CHCLj CHCkBr CHCl Br z 0 100 Or [tugfl] 13. ábra. A bromid koncentráció hatása a trihalometánok képződésére resorcinol prekurzor és N—NH t + jelenlétében Fig. 13. Effect of bromide concentration on the development of trihalomethanes in the presence of resorcinol precursor and N — NU i + — ha a bromid koncentráció nő, a TTHM koncentráció csökken, — ha a bromid koncentráció nő, a keletkező bromoform (CHBr 3) és a szerves halogén vegyületek (CHClBr 2, CHCl 2Br) koncentrációja is nő. A klórozással kapcsolatos reakciók-, a reakciósebesség-, a reakcióképesség értelmezése a víztisztítási műveletek okszerű megválasztásához, a teljes tisztítórendszer optimális üzemének meghatározásához, a nyersvízzel, a tisztítórendszerrel és a vízelosztó hálózattal kapcsolatos, egymástól el nem választható vízminőségszabályozási feladatok megoldásához tehát alapvető fontosságú. Elméleti szempontból csak ez, a folyamat-dinamikára felépülő víztisztítási analitikai szemlélet fogadható el a jövőre nézve. 4. A klóradag, a törésponti-görbe és a TTHM kapcsolata A felszíni vizek ivóvíz céljára történő tisztításakor a klórozás a tisztítórendszer elején, valamely közbenső helyén, vagy a végén (utóklórozás) alkalmazható. Az első két esetben — a részleges-, vagy — törésponti-, a harmadik esetben — eddigi felfogásunk szerint — a törésponti klórozás nyújthat megoldást. A részleges- vagy a törésponti klórozást, az adagolandó klór mennyiségét mindenkor a tisztítandó víz minősége, ill. a kialakult gyakorlat befolyásolta. Az utóbbi évek kutatásai azonban egyre határozottabban mutatnak rá arra, hogy ezt a kérdést, kiindulásul, a klórozás határása keletkező THM koncentráció szempontjából kell megvizsgálni (.Kruithof, 1982; Kruithof etal. 1982). A 14. ábra alapján, amely Biesbosch vízre vonatkozik (Kruithof, 1981), megállapítható: — 2 mgöl.Jl klóradagig alig képződik TTHM. A képződést a reakcióidő gyakorlatilag nem befolyásolja (eltekintve a kezdő időszaktól). — 5 mgCl 2/l adag esetén a TTHM koncentráció 50 //g/1 fölé, 8 mgCl 2/l esetén már 100 /jg/l fölé emelkedik. A 15. ábra alapján, a két görbe összehasonlításából megállapítható: •— töréspontig alig képződik trihalometán, — a töréspontnál nagyobb klóradagok esetében (kb. a 2—6 mg/l tartományban), a szóbanforgó víz esetében, minden mg/l adagolt klór után kb. 20 yg/l TTHM képződik. — 6 mg/l-nél nagyobb klóradag-tartományban minden mg/l klór után kb. 1 yg/\ TTHM: képződik. — A klóradag és a keletkezett TTHM-görbe kap* csolata szempontjából tehát három jellegzetes görbeszakasz különböztethető meg: A-szakasz, amelyben a klóradag kevés, a TTHMképződés pedig elenyésző, B-szakasz, amelyben a klóradag már nagyobb, TTHM-képződés mértéke pedig jelentős, C-szakasz, amelyben a klóradag tovább nő, a TTHM növekedés azonban már mérséklelt mértékű. Klóradag (Cl z) + 2mg/l o 5 mg/l öí A 5: 4: k 200 fc N £ 100 A £-4o — «+— 1-»— —+— o^ 20 60 too W Reakcióidő [h] 14. ábra. A klóradag, a reakcióidő és a TTHM kapcsolata Biesbosch nyersvíz esetében Fig. 14. Correlation between the chlorine feed rate, the reaction time and TTHM in the case of Biesbosch raw water
