Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
8. szám - Dr. Öllős Géza–Dr. Kollár György: A klórozás szerepe, folyamatai, korlátai az ivóvíztisztításban
360 Hidrológiai Közlöny 1983. 8. sz. Dr. öllös G.—dr. Kollár Gy.: A klórozás szerepe. JELMAGVAR A7AT: Törésponti görbe TTHM-kancentróuó görbe 0 2 4 6 8 10 ÍZ 14 16 18 20 Klór adag [mg/l] 15. ábra. A klóradag, a törésponti görbe, a TTHM-görbe kapcsolata Biesbosch nyersvíz esetében. A görbe 5 óra reakcióidőre vonatkozik. Fig. 15. Correlation between the chlorine feed rate, the breakpoint curve and the TTHM curve in the case of Biesbosch raw water. The curve applies to 5 hours reaction time Az előzőkből megállapítható: a nyersvíz, a részlegesen tisztított vezetékes iparivíz szállítása előtti, az ivóvíztísztítótelepi rendszer elején, közepén vagy végén történő klórozáskor tehát a THM képződés miatt nem közömbös, hogy mekkora klóradagot választunk meg, és az sem, hogy a törésponti görbe melyik szakaszát hasznosítjuk. Hacsak egy mód van, a B szakasz helyett, pl. a prekurzorkoncentráció előzetes csökkentésével az A görbeszakaszon kell tervezni, ill. üzemeltetni. így nyílik lehetőség a klórozás mellékhatásainak a visszaszorítására. A B-szakasz kiküszöbölésével a klórt gyorsan redukáló prekurzorok kedvezőtlen hatása, az intenzív THM-képződés gyakorlatilag elmarad. 5. Utóklórozás és a THM-képződés kapcsolata Az ivóvíztisztító rendszer utolsó műveleteként a mai gyakorlat általában a klórgázt alkalmazza végső fertőtlenítés céljából. A fő cél a patogén baktériumok elölése, olymódon, hogy a vezetékbe kerülő víz még 0,2 mg/l szabad klórt tartalmazzon. Ez a fő cél régebben gyakorlatilag zavarmentesen elérhető volt. A sok THM-képző prekurzor és egyéb klór-redukáló vegyületek vízbe kerülése azonban egyes vizek esetében már az utóklórozás mechanizmusát, annak hatását is, kisebb-nagyobb mértékben kedvezőtlenné teheti. Ennek következtében ahol az utóklórozást nem szakszemen végzik, az utóklórozás miatt is toxikus vegyületek (THM-vegyületek, egyéb klórozott szerves vegyületek) kerülhetnek a vízelosztó hálózatba. Ezt a helyzetet a következő ábrák jól érzékeltetik (Kruithof, 1981). A 16. ábrán a kétrétegű szűrőből (felül antracit, alul homok), a 17. ábrán az aktívszén (GAC) szűrőből kikerülő víz utóklórozásakor keletkező THMvegyületek, ill. azok koncentrációja adott. (Az adagolt klór (Cl 2) mennyisége mindkét esetben 1 mg/1). A kétrétegű szűrő szűrletének klórozására vonatkozó 16. ábra alapján a szóbanforgó esetben megállapítható : 17. ábra. THM-koncentráció a szénszűrő szűrletének klórozásakor a szűrési időszak függvényében Klóradag 1 mg/l Fig. 17. THM-concentration when chlorinating the filtrate from an activated carbon f ilter vs. the f ilter period Chlorine leed rate 1 mg/1 — a képződött THM koncentrációk a szűrés időtartamától gyakorlatilag függetlenek, — a szűrés teljes időszakában a CHC1 3 (kloroform) koncentráció a legnagyobb, utána sorrendben a CHBrCl 2, majd a CHBr 2Cl és a CHBr 3 következik. Az aktívszén szűrő szűrletére vonatkozó 17. ábra alapján megállapítható: — a CHBr 3 (bromoform) koncentráció a legnagyobb, ezt követi sorban a CHBr 2Cl, a CHBrCl 2 és a CHC1 3, — az adott esetben feltűnő, hogy (a kétrétegű szűrő viselkedéséhez viszonyítva) az aktívszén szűrő szűrlet klórozásakor erős az eltolódás az erőteljesebben klórozott THM-vegyületek felé, az összes trihalometán koncentráció (TTHM) — az adott vizsgálatok esetében — a négy hétnél hosszabb szűrési időtartam tartományban a 16 ábra. THM-koncentráció a kétrétegű gyorsszűrő szűrletének klórozásakor a szűrési időszak függvényében Klúradag 1 mg/l Fig. 16. THM-concentration when chlorinating the filtrate from a two-layer rapid filter, vs. the filter period Chlorine lecd rati; 1 mg/1 3 £ a: 20 CHBr 3 CHBr zCl CHBrCL 2 -*• CttClj Szűrési idő Szűrési idő CHBr 3 CHBr 7a •*CHBrCl 2 •*CHCI 3
