Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
8. szám - Dr. Öllős Géza–Dr. Kollár György: A klórozás szerepe, folyamatai, korlátai az ivóvíztisztításban
358 Hidrológiai Közlöny 1983. 12. sz. Domokos M.: Vízfolyások vízkészlet-igénybevételi 2. táblázat. A THM-vegyületek képződése szennyvízben Table 2. Development of THM compounds in sewage KOI (mg/1) NNH4 + (mg/1) Cl 2 (mg/1) CHC1 3 CHBrCl 2 CHBi-,01 (/ig/1) (/ig/1) ' ( / tg/l) 300 68 6 7 340 69 8 6 257 60 10 9 21« 13,5 6 25 152 7 10 23 51 0,7 2 13 4 1 51 0,7 4 44 14 4 50 0,7 6 66 22 8 3. A kilevegőztetés (stripping) THM-képződéssel kapcsolatos tényleges szerepének tisztázása is időszerű. A táblázattal kapcsolatban a nem teljes inhibitor helyzet abból adódik, hogy néhány prekuzor reakcióképessége nagyon nagy (Dore et. al. 1982.). A prekurzorok reakcióképessége a vegyületek — szerkezetétől és — a halogén elemek tulajdonságaitól fiigg {9/a ábra). Az ábrán adott keton vegyületek reakciómechanizmusa jól ismert. A mechanizmusban a sebességszabályozó — úgy tűnik — az (1) reakció, a reakciósebesség a vegyület koncentrációjától és a halogén tulajdonságaitól független (Dore et. al. 1982.). A mechanizmus azonban csak a pH <9 tartományban biztosít reális jellemzést. pH <11 tartományban, a reakciósebességet már a (2) egyenlet szabályozza (ami arra vall, hogv a hipokloritok reakcióképessége a hipojodidokéhoz képest gyenge). Bonyolultabb, zárt láncú szénhidrogének esetében a reakciómechanizmus még bonyolultabb (9. b. ábra). R-C-ch 3%r-c = ch^r - c - CH^r-c-CH 2x +h + 0 (1) OH (2) &0H 0 R-C-CH 2X H-Í XR-C-CHX 2 H%R-C-CX 3 II II U. 0 0 OH 0 y0H R-c-CX 3+ OH'&R-C- cx 3 -* r-c+#cx 3zz 1 1 n 0" n 0 0 0 0 •r-c +CHÁ 3 V 9. a-b ábra. Keton-vegyületek reakciómechanizmusa (a, ábra), metapolihidroxibenzol reakciómechanizmusa (b, ábra ) Fig. 9 a-b. Reaction mechanism of ketone compounds (a) and meta-poli-hydroxilbenzene (b) J ELM AGYARAI ATA Rezorcinol klórozása A Rezorcinol klórozása NH^ jelenlétében • Rezorcinol brómozása D Rezorcinol brómozása AW* jelenlétében Rezorcinoh 5SMq/l P H' 7' z 0,1 mg/l 30 min OA ^ 0,3 o if 0,1 <0 0 Halogén/prekuzor (mo! arány) It), ábra. A rezorcinol klórozása és brómozása ammónia jelerdéte nélkül és annak jelenlétében Fig. 10. Ghlorination and bromination of resorcine without and in the presence of ammonia A 10. ábrán a rezorcinol (prekurzor) klórozásakor és bromozásakor az ammónia jelenléte miatti hatás adott: megállapítható, hogy a rezorcinol tartalmú nyersvíz különböző mértékű klórozásakor a CHCI3 és a CHBr 3 koncentráció töréspont előtti tartományban nő. Ammóniát is adagolva (NH 4 + = = 100 mg/l), a THM képződés mértéke csökken. Ezek a megállapítások a rezorcinol klórozása és brómozása esetében egyaránt érvényesek. Ezzel szemben, az ammónia és a jód együttes jelenlétében jodamin nem képződik, mert a két vegyület között gyakorlatilag nincs reakció-egymásrahatás (11. ábra). A különböző prekurzorok (rezorcinol és aceton) reakcióképességének eltérő volta a Cl/N arány függvényében a 12. ábrán markánsan értelmezhető. Az ábra az ammónia és a prekurzorok egymás közötti „versenyét" is magában foglalja. A bromid koncentráció és a THM képződés kapcsolata rezorcinol prekurzor jelenlétében a 13. ábrán adott (Dore et al. 1982). Erről megállapítható: — ha a bromid-koncentráció nő, a kloroform (CHCI3) koncentráció csökken, Oxidációs termékek HOJ/JO HOJ/JO PREKURZOROK CHJ 3 11. ábra. A hipojódos sav reakciója redukáló vegyületekkel Fig. 11. Reaction between hypoiodide acid with reducing compounds
