Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

8. szám - Aujeszky Géza–Bakonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: Javaslat az egri karsztos hévizek hidrogeológiai védőterületének kialakítására

Aujeszky G.—Bakonyi S.—dr. Scheuer Gy.: Javaslat Hidrológiai Közlöny 1983. 8. sz. 347 III. terasz III IV [m] 0,010• 20' 30403. ábra. Az eyri édesvízi mészkőösszlet keletkezésének vázlata az Eger-patak, völgy fejlődésének hatására I. teraszanyag. 2. vízzáró harmadidőszaki üledékek. 3. vízvezető karsztos közetek. I. egykori források 5. édesvízi mészkőösszlet Fig. 3. Schematical origin-mechanism of the freshwaterlimestone deposits at Eger tinder the influence of the development of the Eger Creek 7. Terrace deposit, 2. impervious Tertiary sediments, 3. pervious karstified rocks, 4. former springs, 5. freshwater-limestone deposit rendszerből, mert a kezdeti helyzetben még a korábbi karszthidrodinamikai egyensúlyi viszonyok voltak érvényben, ami az előző állapotnak megfelelően igen nagy nyomást biztosított az új forrásoknak, miután az „Öreg" források kb. 30 m-rel magasabban fakadtak. A mélyebb szintű új vízkilépések természetesen egy karszthidrodinamikai átrendeződést indítottak el. Felbomlott az a korábban kialakult egyensúlyi helyzet, amely a vízutánpótlódás és a karsztrendszer természetes megesapolódása között létrejött. így az új források hozamát növelte a dinamikus karsztvízkészleten kívül az a statikus készlet is, amely a régi és az új források közötti magasság különbségből adódóan az új dinamikai egyensúlyi helyzet kialakulása érdekében kiáramlott a karsztrendszerből. A régi források elapadtak, mert a karsztvízszint csökkent a statikus készlet kiáramlás következtében és lassan kialakult az új karszthidrodinamikai egyensúly, de már mélyebb szinten, az új források magassági viszonyainak megfelelően. 4. Az egri karsztos hévizek ismertetése Az egri gyógyforrások a város belterületén, az Eger-patak mellett, a Petőfi tér környezetében fakadnak. A természetes vízfeltörések lényegében 3 önálló forráscsoportra különülnek el (4. ábra). Az első és egyben a legjelentősebb forráscsoportot alkotják a Tükör-Tőrök-Nagymedencei források. A források egy része a fürdő épületen belüli medencék fenekén tör fel, ezek vizét gyógyászati célokra hasznosítják. A másik részük az épületen kívül fakad. Ezek közül a legjelentősebb forrásokat a nagymedence keleti végénél találjuk (2. kép). A második forráscsoportot a versenyuszodai források alkotják. A víz itt is a medence fenekéről tör fel. A harmadik forráscsoportként különíthető el az ún. ,,József-forrás", amely a természetes források közül a legkisebb. A forrást aknával foglalták és vizét a fedett uszoda hasznosítja. A természetes gyógyforrások környezetében a város vízellátása érdekében, különböző időpontokban telepítve, 5 db víznyerő kutat létesítettek. Ezek, valamint az 1900-ban mélyített Erzsébet forrás vizét szolgáltató fúrt kút is a forrásokkal egyező minőségű és hőmérsékletű vizet hasznosítanak. A forrásterületen végzett kutatások bebizonyították (5. ábra), hogy az Eger-patak hordalékanyaga alatt különböző mélységekben valóban megvannak a víz vezető karsztos kőzetek [17, 11, 13]. Tehát a vízfeltörések egy magasan kiemelt, vízzáró képződményekkel jól körülhatárolható sasbércből származnak. A sasbércnek három legmagasabbra kiemelkedő része van, ahol a vízvezető kőzettel közvetlenül érintkeznek, ill. arra települnek a kavicsos közvetítő rétegek. Ezek a „csúcsok" egybeesnek a természetes vízkilépési helyekkel. A legmagasabban lévő csúcsokat kisebb törések még tovább tagolják. Az első ilyen sasbércen belüli csúcs a TükörTörök-Nagymedencei forrásoknál volt kimutatható [11]. Il/b terasz III, terasz -Sc •e §. Köztes al

l apot 0 60 100 [m] III. terasz