Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

8. szám - Aujeszky Géza–Bakonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: Javaslat az egri karsztos hévizek hidrogeológiai védőterületének kialakítására

378 Hidrológiai Közlöny 1983. 12. sz. Domokos M.: Vízfolyások vízkészlet-igénybevételi 4. libra. A forrá-sok és környezetüknek helyszínrajza a javasolt belső hidrogeológiai védőterületek feltüntetésével 1. vízmükút, 2. forrás: a) sportuszodai forrás, b) strandfürdő, nagyniedencei forrás, c) Tükör-forrás, d) Török forrás, c) József-forrás, 3. szelvényvonal, 4. talajvízszint-észlelő kút, 5. kartszvlzszint-figyelŐ kút, 6. belső hidrogeológiai védőterület határa: I. talajvíz kölcsönhatás alapján, 11. mészkőrög felszíni elterjedése miatt Fig. 4. Map of the spring area showing the internal hydrogeological intake area recommended 1. Water well, 2. springs: a) swimming pool, b) public hath, large basin, c) Tükör spring, d) Török spring, e) József spring, 3. profile trace, 1. groundwater observation well, 5. karstwater observation well, 6. boundary of internal hydrogeological intake area: I. owing to groundwater interference, 11. owing to area of surface limestone outcrop A Nagymedencében végzett fúrások adatai szerint az Eger-patak kavicsos üledékanyaga alatt 11—12 m mélységben felsőeocén mészkő van, amely erősen repedezett és ennek alapján állíthatjuk, hogy a Török-és Tükör-fürdő forrásainak vize is ebből a sasbércből származik. A vízvezető kőzetből álló, vízzáró rétegektől mentes, csak kavicsos anyaggal fedett részét 20x30 m-es terület nagyságra becsülhetjük. A mészkő kis területre kiterjedő szabad felszíne megmagyarázza, hogy a források területileg miért lokalizálódnak szűk helyre. A sasbérc nagy ugrómagasságú vetők mentén érintkezik vízzáró képződményekkel, ezért a vetőkön túl már nincsenek források, mert ezek már száz m-t is meghaladó mélységre NAGYMEDENCE 2. kép. Forrás feltörések a strandi nagymedence alján Photo 2. Spring emergence at the bottom of the large basin at the public bath 5. ábra. Áttekintő vízföldtani szelvény 1. Eger-patak negyedkori szemesés üledékei, 2. oligocén és miocén vízzáró rétegek, 3. felsőeocén mészkő, 4. Nagymedencéi források, 5. vízáramláni irány, 6. feltételezett törés Fig. 5. General hydrogeological profile 1. Quaternary granular sediments of Eger Creek, 2. Oligocene and Miocene impervious layers, 3. Upper-Eocene limestone, 4. springs of the large basin, 5. direction of flow, C. assumed fault