Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
7. szám - Dr. Rónai András: A vízszintingadozások többéves irányvonala az alföldi artézi víztartó rétegekben
HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 63. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 289—336. oldal Budapest, 1983. július A vízszintingadozások többéves irányvonala az alföldi artézi víztartó rétegekben D E. RÓNAI A N I) E Ä S* a földtudományok doktora Tizenöt éve indult meg az alföldi artézi víztartó rétegekben a vízkivételi helyektől távol a természetes vízszintingadozások megfigyelése. Az Alföld földtani kutatásával kapcsolatos alapfúrások felhasználásával épültek ki az első észlelő kutak, amelyeknek száma 1981-re elérte a 74-et. A Magyar Állami Földtani Intézet által épített kúthálózat két szelvényirányban fogta át az alföldi medence legfontosabb vízföldtani tájait; egy észak-déli és egy nyugat-keleti tengely mentén. 1980-ban megépült a harmadik szelvény (DNy—ÉK) első kúttelepe is Jánoshalmán. A kúthálózat tervéről, célkitűzéseiről és az 1967—1976-ig végzett észlelésekről lapunk 1978. évi 2. számában beszámoltunk. A beszámoló ismertette a kutak vízszintváltozásait előidéző okokat, a földi árapályt és gravitációs pulzációt, a légnyomásváltozás okozta vízszintváltozásokat, az éves vízjátékgörbéket, a többéves süllyedő és emelkedő irányzatokat és a rendkívüli okokból pl. földrengésekből származó vízszintlengést. Megfigyeléseket közölt a tanulmány a vízszintmozgások mélység szerinti alakulásáról, a pozitív és negatív nyomásradienst mutató területeken megfigyelt különbségekről és az első tízévi megfigyelés eredményeiről. Nem foglalkozott a beszámoló az éves és többéves vízjáték tájankénti elemzésével, az éves kilengések időbeni alakulásával, az évi és sokévi felszín alatti vízszintmozgás és a felszíni csapadékviszonyok összevetésével, a víztartó rétegek vízháztartásával. 1976-ban 53 MÁFI megfigyelő kút működött az Alföldön. 1976 és 1981 között további 21 kutat építettek, ezzel az alföldi MÁFI kutak száma 74-re emelkedett. Az új kutak mind csoportosan épültek, egy-egy megfigyelő helyen 2—3—4 kút az alapfúrással feltárt legjobb vízadó rétegekre. Az alapfúrások mélysége is növekedett. Ezer méternél mélyebb kút négy van; 500 m-nél mélyebb további tíz. 1976-ban 11 kúton működött folyamatosan író mérőkészülék, 42 kutat hetente kézzel mértek. 1981-ben 57 kúton volt automata folyamatos mérőműszer és csak 17 kisebb jelentőségű kutat mértek hetente. 1976-ban egyetlen kútról sem volt 10 évet meghaladó észlelés; 1981-ben 13 ilyen kút működött és 29 olyan kút, amelynek észlelési adatsora a 7 évet meghaladta. Az Alföld északi peremének felszín alatti vizeit három kúttelep figyeli. A Mátra alján Erdőtelek * Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. és Hevesvezekény, a Bükk távolabbi előterében Egyek. Csatlakozik hozzájuk Jászladány kútcsoportja, amely az alföldi medence legészakibb fekvésű mély öblének vízföldtani viszonyait tárja fel. A negyedkori folyóvízi rétegek vastagsága Erdőteleknél 175 m; Hevesvezekénynél 290 m; Jászladánynál 432' m. Alattuk a felső pannóniai 1. ábra. Az észak-alföldi MÁFI kutak helye Puc. 1. PacnoAoncenue CKeaotcun Hiicmumyma PeoAoeuu (MT) e ceeepnoü tacmu Beuaepcicoeo Bacceüua Fig. 1. Situation of the observation wells in the Northern Plains E-EK ERDŐTELEK HEVESVEZEKENY [mTszfJ 100 5 D-DNY JÁSZLADÁNY NY Ii EGYEK 15 20 2 5 [km] 2. ábra. Az észak-alföldi MÁFI kutak rétegtani helyzete Puc. 2. Cmpamuepa&wiecKoe nojioytcenue CKSÜMCUH HP e ceeepnoü uaemu BemepcKoeo öacceüHa Fig. 2. Stratigraphy of the observation, wells in theN orthern Plains
