Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
7. szám - Dr. Rónai András: A vízszintingadozások többéves irányvonala az alföldi artézi víztartó rétegekben
290 Hidrológiai Közlöny 1983. 7. sz. Dr. Rónai A.: A vizszintingadozások Az északi Alföld-perem kút jai Taöji. 1. Oicpauitiibie CKeawunbi ceeepnoú lacmu BemepcKoeo őacceuna Table 1. Wells along the Northern fringe of the Plains 1. táblázat A kút helye Mélysége [m] Eredeti vízszint [m] Fajlagos vízhozam [l/p/m] Vízben oldott anyag [mg/l] Vízszint sokévi átlagos ingadozása [cm] Különbség az első és Vízadó utolsó víz- réteg geoszint között lógiai kora [cm] Erdőtelek 3. 2. 1. 48 24!) 321 —0,7 —1,7 + 0,6 43 13 13 566 571 673 192/9 év 220/9 év 248/9 év —392 — 83 —155 Q Pl, Pi 3 Hevesvezekény 3. 2. 1. 76 200 580 —2,7 + 3,6 + 6,5 7 8 16 580 560 630 171/8 év 68/8 év 258/8 év — 11 —133 —417 Q Q Pl 3 Egyek 3. 2. 1. 68 171 494 —2,8 —2,6 —0,4 37 94 87 661 677 1339 188/9 év 87/9 év 147/9 év —156 —169 —239 Q Q PI3 Jászladány 3. 2. 1. 168 331 907 -3,3 + 1,9 + 13,2 2 3 15 2233 1526 1524 50/3 év 208/8 év 629/8 év + 45 —200 —945 Q Q Pl 2 édesvizet tartó tervi rétegek vastagsága 500 és 1000 m között változik. Egyek legsekélyebb kútja quarter réteget, két mélyebb kútja pannóniait tárt fel. Hevesvezekény, Egyek és Jászladány két-két sekélyelyebb kútja quarter réteget, a legmélyebbek pannóniai réteget csapolnak meg (1—2. ábra), (1. táblázat). Az 1967—1970-es években működő kutak vízszintjárásában egy 1967-től fokozatosan süllyedő irányvonal mutatkozott, amelyet 1970-ben egy gyors és erőteljes emelkedés fejezett be. 1970-től 1973-ig általános vízszintsüllyedést mutatott minden kút. 1974. egy új ciklus kezdete. Erdőtelek mindhárom kútjának víznívója süllyedésnek indul. A sekélyebb kutakban folytatódik a süllyedés 1981. végéig, a legmélyebben 1976-tól újra emelkedés indul és erős évi ingadozás mellett a megemelkedett nívón marad. Hevesvezekényben a sekély kút vízszintje indul emelkedésnek 1974-től kezdve; 1977-ig emelkedik, onnan lépcsőzetesen lejt: Egyeken 1974 és 1977 között a legmélyebb kút vízszintje a másik kettővel szemben mozog. Süllyed, míg a másik kettőé emelkedik, 1977-től mindhárom süllyed. A Jászladányi kúttelep az Alföld felszín alatti vízben legszegényebb részét tárja fel. Ezen a déljászsági területen 400—500 m mélységig jó vízadó réteg nem található. A negyedidőszaki folyóvízi rétegek itt végig agyagosak. Jászladány kútjait későn építették ki, 1973. ill. 1978. óta folyik rajtuk észlelés, de csak az 1981. évben sikerült megbízható mérőműszerrel felszerelni. Legteljesebb észlelési sora a 331 m mély kútnak van. Hevesvezekény sekély (76 m) kútja a talajvízviszonyokhoz hasonlóan viselkedik, 1972-től 1977-ig emelkedő tendenciát, onnan 1981-ig süllyedőt mutat, de a kezdő-és végpont között csak néhány centiméteres eltérés van. A legmélyebb kút víznívója viszont 1975-től 1981 végéig négy métert süllyedt, miközben az évi ingadozás értékei csak egy ízben (1979) haladták meg az egy métert. A 300 méter mély kúton 1980. első felében javító munkálatokat végeztek, erre magyarázható a meredek vízszintváltozás (3., 4., 5. ábra). A többéves menetgörbék közötti különbségekben szerepe van annak, hogy a fiatal folyóvízi rétegekben (Q) és az idősebb tavi rétegekben (Pa) mozgó víz más-más összeköttetéssel rendelkezik a beszivárgási területek felé. Az összeköttetés jóságát vagy nehézkességét a víznívók évi lüktetésének nagysága elárulja. Viszont egyöntetű a kép abban a tekintetben,hogy az 1974— Í977. évi vízszintekhez képest az 1981. évi víznívók süllyedést mutatnak és a süllyedés több esetben 2—4 métert elér. Észlelő kutakkal legjobban az Alföld közepe van ellátva. Igaz, hogy ezek a legrégebbi kutak általában sekélyek, de közülük néhány 100—300 ERDŐTELEK 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 ERDO 341m rELEK S-s.. ERDŐ 249n TELEK 7 .1 L\ / :"V \ ERDŐI Sac r~\ \ XJ V \ *\ V [mTszf] 107 106 105 104 103 102 3. ábra. MÁFI kutak vizjátéka. Erdőtelek Puc. 3. AMnAumydbi KOA€6QHUÜ nbe30MempmecKux ypoeHeü e CKeaJKUHax HP. SpdemeAeic Fig. 3. Well hydrographs. Erdőtelek
