Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

6. szám - Horváth Lajos–Várday Nándor: A felszíni vizek minősége Komárom megyében

276 Hidrológiai Közlöny 1983. 6. sz. Horváth L.—Várady N.: A felszíni vizek hatásuk számottevően befolyásolja a víz minősé­gét. A Dunát közvetlenül terhelő szennyvízkibocsá­tóknál jelenleg folyamatban lévő tisztító berende­zések létesítésével (Lábatlani Papírgyár, Viscosa) csak a romlás ütemét tudjuk csökkenteni. Diffúz szennyvizek A vízfolyásokat érő pontszerű szennyezéseken kívül számolnunk kell a diffúz szennyezések hatásával is. Ezek elsősorban a talaj vízkészlet minőségét ve­szélyeztetik. Eredetük elsősorban mezőgazdasági jellegű, műtrágyák, növényvédőszerek. Itt említ­jük meg, hogy Komárom megyében a műtrágya felhasználás az országos átlag kétszerese. A talaj­víz szennyezés koncentráltan is jelentkezik állat­tartó telepek kommunális és ipari hulladéklerakó helyek környezetében. Különösen a megye nyitott karszt területein kell ügyelni az ilyen szennyezések elkerülésére, mert a kellő óvatosság elmulasztása az ivóvízbázisul szolgáló karsztvízkészlet minőségét veszélyeztet­heti. Hasonló óvatosságra van szükség a Duna parti sávjában is, ahol a talajvíz elszennyezése a parti szűrésű kutakban okozhat háttérszennyezést. A diffúz és talajvíz szennyezés mértékének rutinszerű ellenőrzése költségkihatása miatt még megoldhatatlan, de egyedi esetek feltárására mái­sor került a megye területén is. ÖSSZEFOGLALÁS Komárom megyében az utóbbi évtizedekben végbement fejlődéssel a vízhasználatok és szenny­vízkibocsátások növekedése is együtt járt, ezt azonban időben is és kapacitásban is csak elmarad­va követte a szennyvíztisztító telepek fejlesztése, így különösen a kis vízfolyásoknak nemcsak a szabad vízkészlete csökkent le, hanem vízminősége is gyorsan és olyan mértékben romlott, hogy a maradék vízkészletek hasznosíthatósága is egyre korlátozottabbá, egyes esetekben lehetetlenné vált. így már jelenleg is, de a jövőben méginkább a megyében nagyobb mennyiségű megfelelő minő­ségű ipari vízigény kielégítésére csak a Duna víz­bázisa jöhet számításba. A fokozódó ivóvíz igény kielégítésére a kiter­melhető karsztvíz egyre nagyobb hányadát és a Duna partiszűrésű vízkészletét kell lefoglalni. Mindkét vízkészlet esetében azonban a kitermelé­si és szállítási költségek növekedésével is számolni kell. Ezen kívül jelentkeznek még azok a további elengedhetetlen költségek, melyek a vízkészletek fokozott minőségvédelme miatt válnak szükségessé. KanecTBO noBcp HOCTHH BOA B oÖJiacTH KoiwapoM Xopeam, Jl.—Bapdau, H. OÖJiacTb KoMapoM — OHHH H3 HanSojiee npoMbiuuieH­Hbix paüOHOB BeHrpiw. OrpnuaTejibHoe BJIHHHHC npo­MBUUJIEHHOCTH N YPÖAHH3AUNN 3NAMHTEJIBNO CHIDKCHH MeponpiijiTHMH no oxpaHe oKpyHOJomefi BOAHOÍÍ cpeHbi, oflHaKo, yxyfliueHHH Ka^ecTBa BOÁM Ha BOTOK3X HE y«a­jiocb nojiHOCTbK) npenynpeflHTb. Ka^ECTBO BOÁM p. AjiTaJiep — Hanöojiee KOMnJieKCHo Hcn0Jib30BaHH0r0 BOflOTOKa paiíoHa — HecMOTpji Ha pa3­BHTHe BOflOOMHCTHblX MOIHHOCTeft oöHapy>KHBaeT Í1BH0 Bbipa>KGHHyK) TeHfleHumo K yxyfliuenmo. TO HJIJIIOCTPH­pyeTCíi Ha pp. 9 H 10. Bo3pacraHHe KOjmnecTBa ninaTejibHbix BemecTB HC­íijjaronpuHTHO BJHIHCT Ha peKpeaimoHHoe HcnojibsoBaiwc osepa Taran. Bojja B pewe ®eKeTeBH3ep-UoHuo HIOKC c. Acap BCJiertCTBíie CHJibHoii 3arp>i3HCHH0CTH CTajia ne­iipuroflHOH AJIH opomeHHji. CyiqecTBeHHoe yjiymiienne MO>KHO o>KHAaTb nocjie 1985 ro^a, Kor;ia nanSojiee 3Hain­TeJibHbitt 3arp«3Hinejib — KpaxMajibHbiü 3aB0« Acap — BBENET saKpwTyK) Texnojiormo npoii3BoacrBa H BABOC COKpaTHT OŐbCMbI cSpaCbIBaeMblX BOfl. Ka^ecTBO BOÁM B pewe Hyxan BaKOHep BMWC c. Beiib­peTajian OTHOCHTCÍI K xaTeropHH «cjia6o 3arpfl3HCHHoe». HIDKHHIÍ >Ke y^ACTOK «CHjibHO sarpiisHeuHbiii» BCJICACTBHC NONA^ANHA CHJIBH03ARPJI3HCHHBIX CTOKOB >KHBOTHOBOA­MeCKHX <})epM. XHMH3aUH5I CeJlbCKOrO X03MHCTBa T3K>Ke HHOCHT CBOK) jiemy. yjiymueHite MOM<HO O>KNAATB nocjie pauiioHajTHsaniiH npuMeMeHHji yAoűpeHHií H BBCACHHA OpOUieHHJI CTOHHbIMH BOflaMH HÍHBOTHOBOAWeCKHX (J)epM. BOHOTOK TaTH HMCeT «CHJIbHO 3aip$I3HeHH0e» lOMCCTBO, iincjTKOJTbKy rajibBannMCCKne npejmpiijiTHH, pafíoraio­inne B npeACJiax ero Bojjocfiopa cSpacwBator TOKCHMHwe MCTajuibi. 3arp>i3HeHHC TÍOKCJIMMH MeTajuiaMii, ofíora­THBUieeCJI B FLOHHUX OTJlOMÍCHIinX BO^OTOKa, Ifai< IlOKa­3i.iBacT puc. 14. na 1—2 nopfljiKa Bbiuic, MŐM OHO fíbiBaeT na BOflOTOKax cpe;ineií 3arpji3HeimocTn. H3 peMKH KcncpMe3eH BBHfly Majibix PACXOAOB ner BO­AOSAßOPOB ry/ia cßpacbiBaioTCji CTO'mwe BOÁM maxT H npoMbiuiJiCHHOCTH. Huwe r. Jlopor pewa npeBpoiuacToi B HaiIÍÍOJieC 3arpíI3HeHHblH BOBOTOK OßjiaCTH. Jlynaii oßpasyeT ceBepHyio rpaiwuy oíijiac™. OH AB­jijiercji ßasofl HJIH BOAOCHafi>KeHHíi ofíjiacTH. OTCioAa sa­(ínpaeTCji 1/3 iiHTbeBoií H 2/3 npoMbiiujieHHOií BOÁM. KanecTBo Jlynaa ^a>KC B 3HMHHC MECHHBI ocTaeTcyi Biiyrpn KaTeropMH Il-ro KJiacca («Ma^o 3arpH3HenHoe»). rio Aaii­Hi,iM nocjie/iHHx 10 jier KaMCCTBO BOAW Jlynaa oßnapy >Kii­BaeT MeAJiemioe yxyAiueHne. 3Ta tchachuhh oueHHBaeTcsi B 3—5%. Hs (j)aKTopoB 3arp?i3HeHHíi yqacTKa ílyHaa B npe^ejiax ofíjiacTH cjie^yeT OTMCTHTb p. Bar, KOTopa« Bna^aeT c TeppHTopmi cocceAHeü CjiOBaKHH. BJIHHHHC 3arp?i3HeHH5i B jieBoSpoKHOií nojioce peKH npocJie>KH­BaeTcsi BnjioTb no GyaaneuiTa. IloTpeÖHOCTH oÖJiacTH B Boáé Ha«jie>Kamero KaiecTBa MO>KHO YAOBJIETBOPHTB TOJibKO yBejiimeHHCM KanHTajibHbix BJIOKCHUH no oxpane B0«. FIPUMCHCHHCM COBpeMCHHblX peflCTB OXpaHbl IO­MecTBa BOH MO>KHO ofíecneMHTb yflOBJieTBopHTejibHoe Ka­MeCTBO IIOBCpXHOCTHblX BOft OßjiaCTH. Qualität der Oberfläclienwässer im Komilat Komárom Horváth, L.—Várday, N. Komitat Komárom ist einer der industrialisiertesten Gebiete Ungarns. Wassergüteehutz-Vorkehrungen ha­ben zwar die durch die Industrie und Urbanisation verursachten negativen Wirkungen stark verringert, konnten aber die an den Wasserläufen eingetretene Wassergiiteverschleehterung nicht verhindern. Die Wassergüte des Általér — dem am meisten genützte Wasserlauf des geietes, zeigt trotz der "Entwic­klung der Einrichtungen der Abwasserkläranlage eine stark verschlechtende Tendenz. Dies ist in den Tabellen 9. 10. gut ersichtlich. Die Erhöhung der pflanlichen Nährstoffe wirtk sieht ungüns­tig aus suf das Erholungsziel des Tataer Sees. Das Wasser des Feketeviz-Conco kann wegen der starken Verunreinigung der Strecke unter der Gemeinde Ászár zurzeit nicht einmal für Bewässerungszwecke verwendet werden. Eine bedeutende Besserung ist erst nach 1985 zu erwarten, wenn der TTauptverunreiniger, die Stäekefabrik in Ászár, mit Ausbildung einer Tech­nologie mit geschlossenem System, die Verunreinigung auf die Hälfte verringern wied. • Die WasserqualitátdesCuhaerBakonyér, aberhalb von Bőnyrátalap gehört in die wenig verunreinigte Wasser-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom