Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

1. szám - Fehér Árpád: Árvízvédelmi töltések és régi medrek kereszteződéseinek sorolása veszélyességük alapján, állékonyság számítása EMG 666 számítógéppel

24 Hidrológiai Közlöny 1983. 1. sz. Árvízvédelmi töltések és régi medrek kereszteződéseinek sorolása veszélyességük alapján, állékonyság számítása EMG 666 számítógéppel F1HÍE A 111' A J)* A hidraulikus talajtörés (buzgár) keletkezésének veszélye azokon a gátszakaszokon áll elő, amelyeken az árvédelmi töltés jól definiálhatóan veszélyes rétegsorra épült. A következőkben az ilyen gátszakaszokat — és ezek keresztszelvényeit — nevezzük veszélyesnek. Veszélyes rétegsorok Mai ismereteink szerint veszélyesnek kell tekinteni azokat a rétegsorokat, amelyek legfelül vékony vízzáró fedőrétegből és ez alatt vékony finomszemcsés vízvezető rétegből állnak. A veszélyességet fokozza, ha a finomszemesés réteg alatt jobb vízvezető durvább szemcsés réteg húzódik, valamint, ha a réteg települése (vastagsága) szabálytalanul változó. A tényleges veszélyesség — az altalaj állékonyságának elégtelen volta —, a geometriai és geotechnikai adatokból számítással állapítható meg. Veszélyes rétegsorok kialakulása A védvonalakon végzett feltárási munkák tapasztalatai szerint mindenképpen találhatók veszélyes rétegsorok az árvízvédelmi töltések és régi medrek keresztező szakaszain. Az ilyen szakaszok altalajában szükségképpen találhatók különbségek attól függően, hogy a szakasz éppen vizsgált keresztszelvénye a régi medernek alaktanilag melyik szakaszára esik. A kanyarulatok domború partjánál ugyanis mindig viszonylag vastag & legdurvább szemcsékből álló réteg, fölötte elvékonyodik, vagy vízzáró közbetelepülésekkel vékony rétegekre tagolódik a finomszemcsés vízvezető réteg és a vízzáró fedőréteg is vékony. (1 ábra) Keletkezésük magyarázata, hogy a kanyar lefűződéséig a görgetett hordalékból jó vízvezető rétegsor rakódott le vastag rétegben az épülő parton. Lefűződés után az elhagyott medret a nagyvizek töltik fel, váltakozva finomabb szemcsés vízvezető és vízzáró rétegekkel. A keresztező szakaszok sorolásának alapvető szempontjai A régi meder kányarulati viszonyai figyelembevételével a rétegsor veszélyessége miatt a gátnak az a keresztszelyénye a legveszélyesebb, amelyik a régi meder kanyarulatának domború .partja közelébe esik a keresztezésben. * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest. 1. ábra. A veszélyes rétegsor sémája a feltöltődött kanyarulat domború partján Puc. 1. CxeMa onacHoao pa3pe3a epynma na eunyKAOM 6epeey 3anoAiiennoeo cmapoao pycAa noKpoBHbíR CJIOÍÍ; MejiK03epHHCTbiß BOflonpoBoflHbiK cjioti; Tpy6o3epHHCTbift BOAOnpoBoflHbifl c.'ioíí <I'y ii;ia.Mei n; Abb. 1. Schema der gefährlichen Schichtenreihe am gewölbten Ufer der auf gefüllten Krümmung Deckschioht; Feinfkürnige wasserführende Schicht; Grobkörnigere wasserführende Schicht; Grund-Gesteine Ha a keresztezés két, különböző korban létezett, régi meder kitérő ívű kanyarulatára « esik (2. ábra), a szakaszt fokozottan veszélyesnek kell tekinteni, hiszen kezdő és záró keresztszelvénye egyaránt domború partra eshet és ezért a szakasz teljes hosszában változatos és vékony rétegekből álló összlettel lehet számolni a fedőréteg alatt. Az 1980 végére elkészült vizsgálat tanúsága szerint a Körösök addig megvizsgált mintegy 2. ábra. Kitérő ívű kettős keresztezés Puc. 2. JJeoÜHoe nepecetenue oöxodnoü Kpueu3Hbi Abb. 2. Doppelte Kreuzung mit ausweichendem Bogen