Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

1. szám - Fehér Árpád: Árvízvédelmi töltések és régi medrek kereszteződéseinek sorolása veszélyességük alapján, állékonyság számítása EMG 666 számítógéppel

Baló Z.: Árvízvédelmi töltések Hidrológiai Közlöny 1983. 1. s.:. 25 150 km-nyi védvonalrendszerén az azonosítható 258 keresztező szakasz közül kettő ilyen típusú volt. Ezek közül az egyik az 1980. évi árvíz során bekövetkezett gátszakadás helyére esett. Kevésbé veszélyesnek lehet ítélni a régi meder egyenes szakaszát keresztező védvonalszakaszt és azt követően a kanyarulat homorú partjának közelébe eső védvonal keresztszelvényt. Kis veszélyességűnek ítélhetők a ma is látható holtágakat keresztező szakaszok abból a megfontolásból, hogy a ma is látható és vízzel telt meder a szabályozáskor is létezett, így az első töltés megépítésekor az áttöltést feltehetően gondosan alapozták és építették meg. Az altalaj rétegzettségének szempontjából tehát a régi medernek a kereszteződésbeni alakulatát lehet mértékadónak tekinteni. A beszivárgási helynek és az árvízvédelmi töltés tengelyvonalának távolságát lehet figyelembe venni a következő veszélyességi tényezőként. Beszivárgási helynek elsősorban a középvízi medernek a töltés előtti partélét tekinthetjük. Nagyobb folyóink mentén azonban a töltés és a meder távolsága többszáz méter is lehet, azonban ilyen esetekben nem a középvízi meder partélének távolságával, hanem a kubikgödrök, mederkiágazások távolságával kell számolni, mint értelemszerűen legvalószínűbb beszivárgási távolsággal. A beszivárgási hely változását is figyelembe veendő, a következő veszélyességi tényező a begátalt mai folyó medrének alakzata a keresztező védvonalszakasz előtt Ha a keresztező szakasz előtt a folyónak homorú, esetleg kifejezetten szakadó partja van, a beszivárgási távolság csökkenésével, a kolmatálódás periodikus megszűnésével, vagy hiányával lehet számolni, ezért a szakasz veszélyessége nagyobb. Az inflexió a továbbvándorlása miatt, de az előbbinél már kevésbé veszélyes. Még kisebb a veszélyessége az egyenes folyószakasznak és végül legkevésbé veszélyes a meder távolodását feltételezni engedő és jobban kolmatálódó domború part. A keresztezési szakaszok sorolása Az előzőekben ismertetett alapvető szempontok alapján lett meghatározva a sorolási módszer melyet először a már említett Körös-rendszerre alkalmaztunk. A sorolás, a lehető objektivitást biztosítandó, pontozásos alapon történik. A három veszélyességi tényező figyelembevételével a következő alap-pontszámokat vettük fel. Az alap-pontszámok ismeretében a további eljárás a következő — a helyszínrajz alapján a szakasz kezdő szelvényére a megfelelő pontszám meghatározása az 1. táblázatból, — a szakasz záró szelvényére ugyanez a művelet, — a szakasz kezdő szelvénye és a beszivárgási hely távolságának lemérése 1:10 000 léptékű térképről és a 2. táblázat szerint a megfelelő pontszám meghatározása, — a szakasz záró szelvényére ugyanez a művelet, — a helyszínrajz alapján a megfelelő pontszám meghatározása a 3. táblázatból. A kapott öt pontértéket össze kell adni, majd meg kell határozni a szakasz veszélyességi csoportját a 4. táblázat figyelembevételével. 1. táblázat Altalaj rétegzettségének alakulása A régi meder alakulata szerint Keresztszelvény kitérő ívű kettős keresztezés partján 5 [iont Keresztszelvény domború parton és inflexió partján 4 pont Keresztszelvény homorú parton 3 pont Keresztszelvény egyenes parton 2 poiit Megjegyzés: a látható holtágat keresztező szakasz kezdő és záró keresztszelvényei a holtág mederalakulatának megfelelőnél kettővel kevesebb, de legalább egy ponttal kerülnek értékelésre. • 2. táblázat Beszivárgási hely távolsága a töltéstől A medex'él (kubikgödör, kiágazás partja) távolsága a töltéstengelytől 0—30 méter 5 pont 30—50 méter 4 pont 50—80 méter 3 pont 80—100 méter 2 pont 100 méteren felül 1 pont 3. táblázat Beszivárgási hely változása A begátalt élőmeder alakulatá Homorú part a keresztező szakasz előtt 5 pont Inflexió a keresztező szakasz előtt 4 pont Egyenes szakasz a keresztező szakasz előtt 3 pont Domború part a keresztező szakasz előtt 2 pont Kubikgödör a keresztező szakasz előtt 1 pont 4. táblázat Veszélyességi csoportba sorolás 1. veszélyességi! szakasz 20—25 pont II. veszélyességű szakasz 15—20 pont III. veszélyességi! szakasz 10—15 pont IV. veszélyességű szakasz 6—10 pont V. veszélyességű szakasz ti pont Megjegyzés: határesetben a beszivárgási hely távolsága mértékadó Összeíoglalás A mai ismereteink szerint az árvízvédelmi gátak állékonyságát veszélyeztető hidraulikus talajtörés kialakulása a védvonalaknak azon keresztszelvényeiben legvalószínűbb, amelyekben az árvízvédelmi töltés veszélyes rétegsorra épült. Ahol az árvédelmi töltés régi folyómedret keresztez, ott az altalaj rétegsora általában veszélyesebb, mint a szomszédos hosszabb szakaszokon.