Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

1. szám - Baló Zoltán: Árvízvédelmi töltések és régen feltöltött holtmedrek keresztezési pontjainak felkutatása légifelvételekről és térképekről

Baló Z.: Árvízvédelmi töltések Hidrológiai Közlöny 1983. 1. s.:. 23 alapján állapítható meg. A meghatározáshoz csupán a metszéspontok közelébe eső rövid mederszakaszt kell ilyen térképre átvenni. Ha a topográfiai térképet használjuk erre a célra, a rajta levő töltésszelvényezést vízügyi adatok alapján ellenőrizni kell! — A múltbeli árvízi jelenségek helyét megkeressük a térképen és ha ott nem jelöltünk régi medret, a környezetet fényképen újra megvizsgáljuk, pozitív eredmény esetén az adatokat kiegészítjük. A vizsgálat eredményéről 1:25000 ma. áttekintő vázlatot rajzolunk az összeillesztett és töltésszelvényezéssel kiegészített topográfiai térképek alapján. Ezen sorszámozzuk a keresztezem helyeket külön a bal és a jobb töltésen, a hozzájuk tartozó töltésszelvény-értékeket pedig táblázatosan feltüntetjük. Meg kell adni, hogy az adatok mikori szelvényezésre vonatkoznak. Összefoglalás A töltések és hajdani folyómedrek keresztezéseinek felkutatását az OVH országosan elrendelte. A VITUKI-ban 1980-ban megkezdték a Körösvidéki VÍZIG töltéseinek vizsgálatát, ennek során 175 km töltésen 258 keresztezési pontot jelöltek ki. Jelenleg a hátralevő Körös-védvonalak és a Középtiszavidéki VÍZIG területén levő töltések mentén kutatják a régi folyómedreket. Hangsúlyoznunk kell, hogy az ismertetett módszer, a légifényképek és térképek alapján végzett felderítés szerint a rejtett medrek és a velük többnyire együtt járó veszélyes rétegsor jelenlétét az esetek jelentős részében csak feltételezzük, valószínűsítjük. A tényleges helyzet tisztázására helyszíni geofizikai és talajmechanikai vizsgá' latokra van szükség. YcTaHOBJienHe Meer nepeceMeiiM» Tpaccw npoTHBonaBOAKOBoro c 3aiio.niemibi,wn CTapbiMtf pycJiaMH npn noMomu aapocuuwKOii Bano, 3. üpeBHHC peMHbie pyc;ia, nepeeeicaioiuHe Tpaccu npoTHBOnaBOAKOBblX OÖBajlOBaHHH BO BpeMÍI npOXOMÍflCHHSl naBOÄKOB MoryT npeacTaBiiTb onacHocrb c TOHKH spemm ycTOHHHBocTH jiHHHH 3iuaiiTbi, n03T0My uejiecooöpasHo BbijiBJieHHe TaKiix MecT nepeceieHiiíi. K nccjieaoBannflM pacriojioracM aspocHHMKaMii, ronorpa(J)imecKHMH N I'HAporpai()HMecKiiMii KapTaMH. Cxapbie pycjia OTíacTH n cefmacb B KaKOH-TO CTenemi o0pa3yioT NONÍI>K0HH>I B MecTiiocTH, n03T0My OHH MoryT OI.iTb YCTANOBJIEHBI na Kaprax B ROPN30HTAJIJIX HJIH — npn nOMOIUH CTepOCKOnH>ieCKHX npHÖOpOB Ha aSpOCHHMicax. KpoMe s-roro na aapocHiiMKax MO>KHO ycTaHOBHTb H nojiHocTbH) saHeceHHbie CTapbie pycjia, nocKOjibKy no HX Tpacce HARJHONAIOTCJI pacxo>KFLEHN*I B KANECTBE noHB, B HacbimcHim rpyHTOB Bjiaroíí, B pacriiTejH.HOM noKpoee. 3MII PASJIIIMHJI CONP()BO>KAAIOT«I H3MENENN>IMN (|)OTOTOna na aapocHHMKax. YcTaHOBJieHHbie crapwe pycjia naiiocmcn Ha xaprocxeMy. B HHrepecax TOMHOH HACHTHÍJÍHIOHHH B MecTax HcpeceMeHHií c Tpaccaivm aMÍi — no rHaporpai|inMecKiiM KapTaM — HanocjnxH h 3HaMeHii>i nHKeTawa aaiviR. Cjie^yeT noflMepKiiBaTb, MTO ripncyrcTBne crapux pyceji B pjuie cjiyMaeB yciananjiHBaeTOi TOJibKO npeanojio>KnTeJTbHO. JIJÍÍI BBLJICHCHMFL fleiíCTBHTejIbHOrO nOJHWCHHÍl B ycTaHOBJieuHbix MecTax nepeccMCHmi cjie^yeT BunojiHHTb jioicajibHbie reo(J)H3HMecKHe H rpyHTOMexammecKiie HCC^EAOBAUHSI. Erforschung der Kreuzungspunkte der Hochwasser Schutzdeiche und längst aufgefüllten Totbette über Luftaufnahmen und Landkarten Baló, Z. Die die Hoch wasserreiche durchkreuzenden einstigen Flussbette gefährden bei Hochwasser die Standfestigkeit der Schutzlinien, deshalb ist die Erforschung solcher Kreuzungspunkte zweckmässig. Für die Forschung können Luftaufnahmen, topographische und hydrographische Karten benützt werden. Diese stehen in Ungarn über jeden bedeutenderen Fluss zur Verfügung. Ein Teil der alten Klussbette vertiefen sich auch heute mehr oder weniger in das Gelände, demzufolge können diese einesteils an Höhenlinien-Karten, andererseits — mit stereoskopischer Betrachtung — an Luftaufnahmen identifiziert werden. An Luftaufnahmen sind aber in den meisten Fällen auch die vollständig aufgefüllten Urbette auffindbar, weil an ihren Spurlinien die Bodenqualität, der Feuchtigkeitsgehalt und eVentuell die Vegetation von der Umwelt abweichend ist und dies verursacht an den Photographien Tönungsänderungen. Von den gefundenen alten Flussbetten werden Kartenskizzen angefertigt. Im Interesse der genauen Identifizierung werden auch die Stationierung»werte der Kreuzungspunkte aufgrund der hydrographischen Karten bestimmt. Es muss betont werden, dass aufgrund von Luftaufnahmen und Karten das Vorhandensein von alten Flussbetten im grössten Teil der Fälle nur vorausgesetzt werden kann. Zur Klärung der tatsächlichen Situation und Feststellung der gefährlichen Schichtenreihe, sind an den bezeichneten Kreuzungsstellen örtliche geophysikalische und bodenmechanische Untersuchungen erforderlich.