Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

4. szám - Molnár László: Vízgazdálkodási feladatok a debreceni területi szervezet körzetében

Molnár L.: 1Vízgazdálkodási feladatok Hidrológiai Közlöny 1983. 4. sz. 175 2) A hagyományos falusi lakásokban élők életkörülményei miatt nem termelődik jelentős szennyvízmennyiség. Többnyire űrgödrös árnyékszékek vannak, a fürdő és mosóvizet az udvarra kiengedve szikkasztják el. Kevés helyen építenek szikkasztó aknát. Sok helyen bevezetik az ásott kútba. 3) A csatornázás nem látványos létesítmény, így nem alakul ki a lakosság közötti versengés. A megépült csatornákra többnyire az intézmények, üzemek, közületek, és a többszintes lakóépületek csatlakoznak. Mindebből is következik, hogy területünkön a VI. ötéves tervben előirányzott számok alapján a „közmű olló" tovább nyílik. A szennyvizek talajba szikkasztása — megfelelő berendezéssel — legális eljárás, de számos közegészségügyi, környezeti és műszaki problémát okoz. Szétszórtságuk, nagy számuk miatt nem ellenőrizhetők. Hatásaként említem meg azt, hogy egyik hajdú városunkban, Hajdúböszörményben, annak belterületén 18 év alatt (a vízmű üzembehelyezése óta) 3,5 millió m

3 vizet szikkasztottak el 3.8 km

2 területen. Ez 90 cm-es borítást jelent és 3.9 m-es talajvízszint emelkedést okozott. A szennyvíz kezelés, csatornázás első ütemének költségcsökkentésére egy a területünkön kialakult módszert szeretnék pártolólag előterjeszteni, nevezetesen: az alacsony költséggel megvalósítható tavas szennyvíztisztítást. A 18 csatornázott település közül 13 helyen a biológiai szennyvíztisztítás tározótavas jelleggel van megoldva. Ezek kisebb számban gépi, nagyobb számban természetes levegőztető tavak. A tavakba minden esetben ülepített szennyvizet juttatunk be. Az oldott szerves anyagot az algák bontják le. A tavakban 40—100 napos tartózkodás után 40—70 %-hatásfokú tisztítás megy végbe, gyakorlatilag üzemköltség nélkül. Lényegesen nagyobb hatásfok %-ot lehetne kimutatni, ha a vonatkozó jogszabályok lehetővé tennék a vízmintából az algák kiszűrését. Befogadóinkban az algák nem okoznak kárt, ellenkezőleg a víz biológiai életét javítják. A vízvizsgálatnál mint szerves anyag azonban az oxigén fogyasztást növelik. Javasoljuk a jogszabály kiegészítését, illetve értelmezését kiadni speciálisan a tavas tisztítási esetekre. Terveink szerint később a mesterséges biológiai tisztító berendezések megépülte után, a tavak második biológiai tisztítóként lesznek felhasználhatók. A tavak méretezésére VITUKI tervezési segédlet áll rendelkezésre. A napi 300—400 m

3 ülepített szennyvíz biológiai tisztításához szükséges tófelület 2—3 ha. Ennek építési költsége — a helyi adottságoktól függően — 300—900 mFt, a terület használati jogának megszerzésével együtt. Már az eddigiekből is megítélhető, hogy rendkívül heterogén és nagyszámú feladat ellátását teszi szükségessé ez a feladatkör. A VI. ötéves tervben a szakágazatot érintő állóeszköz fejlesztésekre 2,3 milliárd forint áll rendelkezésre és a létesítmények száma meghaladja az 500 db-ot. Áttekintésükre, szakhatósági feladattal kapcsolatos beavatkozásra, szakirányításukra csak kellő összefogással, bátor kezdeményezésekkel és társadalmi összefogással van lehetőség. Hogy ez mennyire így van, mennyire komoly gond ez vízvédelmi szempontból is, itt kell megemlítenem korunk, változó világunk nálunk is jelentkező egyik legnagyobb dilemáját, azt, hogy: miképpen lehet úgy növelni , fejleszteni az élet fenntartásához szükséges termelést , liogy eközben ne tegyük tönkre létfontosságú természeti környezetünket (ő. kép). A libatenyésztés igen jelentős növekedése, a kommunális és ipari szennyvizek egyre rosszabb összetétele, a nagy területeken és mértékben jelentkező hígtrágya, de főképpen a termelési szerkezet változásával, a termékváltással lépést nem tartó szennyvíztisztítás üteme a természetet és benne vizeinket minden eddigit meghaladó mértékben veszélyeztetik, terhelik. Külön figyelmet érdemlő, hogy ráadásul erősödő az a szemlélet, mely szerint gazdasági vezetőink nagy része a termelés elsődlegességét és csak a saját közvetlen gazdasági érdeket hangsúlyozza, mondván, hogy minden egyéb csak ezután következik. Időnként ebből komoly konfilktusok keletkeznek felügyeleti munkánk során s gyakran sem bírság, sem a hatósági eljárás, de még a kapcsolat sem hoz megoldást. Az a véleményünk, hogy a köztudat nem érzékeli kellően a környezetszennyezés veszedelmeit és azt, hogy mind a termelés, mind környezetünk, vizeink védelmének érdekei egyformán létkérdést jelentenek. Nincs vagy-vagy, csak: is-is! Ez ma területi vízgazdálkodási munkánk egyik fontos problémája, melynek megoldásán, szüntelen javításán szívósan igyekszünk dolgozni (6. kép). Működési körzetünk második nagy feladatcsoportja a mezőgazdasági vízgazdálkodási tevékenység. Ma a 300 km öntöző és 600 km kettős működésű csatorna, annak műtárgyai, tározói és öntöző fürtjei útján kereken 100 ezer ha öntözés és halastó vízellátását tudnánk biztosítani a Tiszalöki Öntözőrendszerben (melynek állami főművei 1,1 milliárd Ft állóeszköz értéket képviselnek). A 60-as évek nagyobb ütemű fejlesztései után jelentős visszaesés következett be az öntözési lehetőségek kihasználásában. Ebben közrejátszottak a beruházások mérséklésére tett intézkedések, a vízhasz5. kép. Horgászvíz a debreceni Erdőspusztán