Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

4. szám - Molnár László: Vízgazdálkodási feladatok a debreceni területi szervezet körzetében

176 Hidrológiai Közlöny 1983. 4. sz. Hozzászólás G. kép. . 1 roncsolt, falu átéli területek eltakarására helytelen módszer « terület rendezése nélküli fásítás nosító létesítmények állagmegóvására a szükségesnél jóval kevesebb üzemi ráfordítások csakúgy, mint a számottevően növekedő ipari eredetű anyagok, szolgáltatások (köztük a vízdíj) árának emelkedése. Az 1979 évi 51 ezer ha-ról 29 ezer ha-ra csökkent a víz jogilag engedélyezett öntöző telepek nagysága (43 % csökkenés) és ez évben mindössze 21 000 ba öntözésre és 6000 ha halastó vízellátására számíthatunk. A területcsökkenés főleg ott következett be, ahol nem voltak meg az intenzív öntözéses gazdálkodás komplex feltételei. A megmaradó területen elsősorban az üzemeknek vannak feladatai, mindenek előtt a vetésszerkezet és az öntözési lehetőségek összhangba hozásában. Rendkívül kevés ugyanis az öntözés-igényes kultúrák aránya, alig van gyep, legelő öntözés és 600 ha-ra apadt a rizsterületek nagysága. Állami feladataink között első helyen áll — a vízrendszerezéssel is összehangolt — rekonstrukciós munkák végrehajtása a VI. és VII. 5 éves tervidőszak alatt (7. kép). Az ármentesítés és árvízvédekezés működési területünkön elsődleges feladat, mert a teljes területnek kereken 44 %-a a védett ártér. Ezen a területen ármentesítés nélkül egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nagy kockázattal, bizonytalanul, állandó veszély mellett lehetne mezőgazdasági termelést folytatni. A védett ártéren ma már 35 7, kép. Keleti főcsatorna, Nagyhegyesnél milliárd Ft értékű népgazdasági vagyon van, 38 település részben, vagy teljes egészében veszélyeztetett, melyekben 170 -180 ezer fő lakos él, 764 km kövesút, 242 km vasútvonal épült ki. A múlt század közepén megindult nagyarányú ármentesítési munkák során a felszabadulásig 12 millió m

3 földmennyiség beépítésével 323 km árvízvédelmi töltés épült ki. Az elmúlt évtizedek alatt jelentős mértékben fejlesztettük árvízvédelmi műveinket részben kisebb szakaszok korrekciójakor új töltések kiépítésével, részben a meglévő töltések erősítésével. A munkák során további 7,5 millió m

3 földmennyiséget építettünk be. Az elmúlt 20 év alatt különösen jelentős töltéserősítéseket hajtottunk végre a Tisza bp-i, Sebes-Körös j 1»—i védvonalainkon, inig a Berettyó menti védtöltéseinknél a jeges árhullámok tapasztalatai alapján a lefolyási viszonyok javítását elősegítő nagyvízi szabályozás végrehajtását szorgalmaztuk'^. kép). Vonalmenti ármentesítési rendszerünk fejlesztése mellett a területi ármentesítési rendszer kiépítésére törekedtünk, melynek során 195 km lokalizációs vonal és három, összesen 83,0 millió m

3 befogadóképességű szükségtározó megvalósításával növeltük a védett ártér árvízi biztonságát. Az utóbbi másfél évtized rendkívüli árvizei során bebizonyosodott, hogy árvízvédelmi műveink általános fejlesztését, erősítését tovább kell gyorsítani, mert az árvizek idején kifejtett rendkívüli erőfeszítés, a legkorszerűbb és legjobban szervezett védekezés is csak mérsékelheti az árvízi katasztrófák bekövetkezésének lehetőségét, de nem pótolhatja a védelmi művek biztonsági hiányát. Jelenleg a 323 km védtöltés-hossz 66,5 %-a felel meg a fejlesztési előírásoknak. Távlati terveink szerint 1990-ig 11 km hosszú védtöltést építünk ki a fejlesztési előírásoknak megfelelő méretekre kereken 1,0 millió m

3 földmennyiség beépítésével. E mellett fokozott ütemben végezzük védtöltéseink lokálisan gyenge szakaszainak megerősítését is. Területünk mezőgazdaságának és vízgazdálkodásának igen jelentős közös feladatát jelenti most 8. kép. .4 Berettyó jeges árvize