Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

3. szám - Szilágyi Mihály: Az Észak Budapesti Szennyvíztisztító Telepre érkező szennyvizek vizsgálata

138 Hidrológiai Közlöny 1983. 3. sz. Hozzászólás Az Észak Budapesti Szennyvíztisztító Telepre érkező szennyvizek vizsgálata SZILÁGYI MtHÍLY' Előzmények Az Észak Budapest i Szennyvíztisztító Telep építése 1974-ben indult el és várhatóan 1984-ben 140 000 m

3/d kapacitással a telep üzembe lép. Az 1980-as év vége üzemeltetési szempontból fordulópont volt, hiszen egyrészt megkezdhettük egy önállóan is működőképes technológiai egység próbaüzemeltetését, másrészt a telepen megjelenő nyers szennyvíz behatóbb vizsgálatait. Szinte valamennyi szennyvíztisztító telep tervezésekor gondot okoz, hogy a tervezés időszakában a telepet ténylegesen terhelő szennyvíz mennyiségét, minőségét, illetve ezek változásainak törvényszerűségeit pontosan előrejelezni nem lehet. Ennek elsősorban az az oka, hogy a telephez tartozó részvízgyűjtő területek csatornázásának végleges kialakítása a teleppel együtt valósul meg, így a tervező kénytelen a részvízgyűjtő teriiletek egy-egy jellegzetes csomópontján mért mennyiségi és minőségi adatokra támaszkodni, és ezek alapján közelítésekkel élni. Az Észak Budapesti telep tervezési alapadatainak meghatározásakor a legfontosabb információt a már hosszú évek óta üzemelő átemelő telepek vízminőségi adatai szolgáltatták. A vízgyűjtőterület pesti oldalán az Újpesti és az Angyalföldi, a budai oldalon a Békásmegyeri átemelőtelepen végzett mérések voltak irányadók. Az átemelő telepeken végzett vízminőségi felmérés adatai, valamint a vízgyűjtőterület távlati, fejlesztési terveinek az ismeretében a telepre várhatóan befolyó szennyvíz szennyezettségét a következő adatokkal jellemezték: : 350 mg/l BOIs : 485 mg/l BOT % 900 mg/l Lebegőanyag KOI : 600 mg/l A tervezési alapadatok meghatározását nehezítette az a tény is, hogy vízminőségi szempontból jelentős a különbség a pesti és a budai vízgyűjtőterületek között. A nagyobb figyelem kezdettől fogva a pesti vízgyűjtő terület szennyvizeit kísérte, hiszen a telep végső kiépítésében a szennyvízterhelés 80 %-a innen származik majd, és várhatóan ezek biológiai tisztítása nagyobi) gondot fog jelenteni, mint a budai szennyvizeké. Ismeretes, hogy Pest északi térségében jelentős ipari üzemek és gyárak működnek. Az "FCSM által rendszeresen ellenőrzött nagyobb ipari szennyvízkibocsájtók száma meghaladja a 100-at, és a mérési adatok tanúsága szerint szennyezésük jelentős. A bőrgyárak, vegyiüzemek, a gyógyszergyár és más különböző technológiájú ipari üzem olyan * Fővárosi Csatornázási Művek, Budapest . szennyezéssel terhelik a csatornahálózatot, amely a biológiai szennyvíztisztítás szempontjából kedvezőtlen lehet. Az ipari szennyvizek jelentős mennyisége és szennyezettsége szükségessé tette, hogy a vízminőségi adatsorokon kívül a szennyvíz lebonthatóságára vonatkozó mérési adatsorok is a tervezők rendelkezésére álljanak. 1965-ben majd a tervezést közvetlenül megelőzően 1974-ben modellkísérletek folytak az Angyalföldi átemelőtelepen. Mindkét kísérletet azonos modellberendezésben végezték csupán a levegőbevitel módja változott. 1965-ben Inka rendszerű légbevitellel, 1974-ben függőleges tengelyű rotorral biztosították a biológiai lebontáshoz szükséges oxigént. A kísérleti eredmények biztatóak voltak. Megállapítható volt, hogy az Angyalföldi átemelőtelepre befolyó szennyvíz a jelentős mennyiségű ipari szennyezés ellenére biológiailag bonthaté), és a modellberendezésben a folyamatos üzem fenntartható. A modellkísérletek során a lebontás mértéke elmaradt az érvényben lévő szabvány által előírt határértékektől. Az elfolyó szennyvíz szennyezettségét 30 mg/l BOI5 körüli értékig is sikerült leszorítani, de a KOI 100—150 mg/l körül mozgott, és ez a 75 mg/l-es határértéket jóval meghaladta. A két kísérlet az alapkérdésekben megnyugtató választ adott, és jelentősen csökkentette a szakemberek kételyeit a szennyvíz biológiai lebonthatóságának kérdésében. A mérési adatok azonban felhívták a figyelmet arra, hogy várhatóan a lebontás hatásfoka nem éri el a szabvány által előírt határértékeket. Vizsgálati program 1980 januárjában több éves vizsgálati programot indíttattunk el, amelynek céljaaz Észak Budapesti Telep beindítását, és a folyamatos üzembeállítását segítő műszaki információk összegyűjtése. A munka elvégzésére munkacsoportokat alakítottunk. A vizsgálati program első évében (1980-ban) a következő részmunkákat fejeztük be: 1) Befejeződött a vízgyűjtő területtel kapcsolatos valamennyi eddig végzett kísérlet, felmérés eredményeinek és tapasztalatainak összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. 2) Több évre visszamenőleg összegyűjtöttük, a vízgyűjtő területen levő ipari üzemek szennyvizeire vonatkozó mérési adatokat és felmértük a biológiai tisztításra veszélyes anyagok várható menynyiségét. 3) Befejeztük az Újpesti átemelőtelepre befolyó szennyvíz teljes felmérését. 4) Megkezdtük az Angyalföldi átemelőtelepre befolyó szennyvíz felmérését és az év végéig el- • végeztük a lebonthatósági vizsgálatokat. 1981 januárjában elkezdtük a telepre jelenleg befolyó — az Újpesti és az Angyalföldi vízgyűjtő-