Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
3. szám - Szilágyi Mihály: Az Észak Budapesti Szennyvíztisztító Telepre érkező szennyvizek vizsgálata
Szilágyi M.: Az Észak Budapesti Szennyvíztisztító Hidrológiai Közlöny 1983. 3. sz. 139 területről származó - kevert szenny vízminőségének vizsgálatát és ezt folyamatosan végezzük. Az 1980—81-es munkaterv összeállításakor elsősorban azt a tényt vettük figyelembe, hogy a tisztítótelep legelőször az újpesti és az angyalföldi térségből származó szennyvizeket fogja tisztítani, így a vizsgálatok során ezekről kell a legtöbb információt szerezni. A részvízgyűjtő területekről lefolyó szennyvíz felmérése során: — pontosan bemértük a szennyvíz mennyiségi és minőségi ingadozásait, és hosszúidejű mérésekkel megkíséreltük ezen ingadozások törvényszerűségeit felmérni, — a szennyvíz mennyiségi és minőségi ingadozásait szimulálva modellberendezésben vizsgáltuk az eleveniszap szaporodását, majd a befolyó szennyvíz lebont hatóságát. A terhelés ingadozások pontos felmérése, illetve a váratlanul bekövetkező többnyire ipari eredetű terheléslökések mintázásának igénye megkövetelte, hogy a vizsgálatok alatt a megszokottól eltérő mintavételezési módszert alkalmazzunk. A mintavételt egy NSZK gyártmányú ORT 72 HQ típusú automata berendezéssel végeztük, amely folyamatosan vett mintából kis időintervallumra is tudott átlagmintát készíteni. Ezzel a mintavételi módszerrel a legváratlanabb szennyezéslökéseket is meg tudtuk fogni, és pontosabb képet kaptunk ezek bekövetkezésének valószínűségéről. A lebonthatósági vizsgálatokat laboratóriumi modellberendezés (respirométer) segítségével végeztük, és az iszap szaporodását, majd az eleveniszap üzem közbeni állapotát biológiai, kémiai és biokémiai vizsgálatokkal kísértük végig. A vizsgálatokból levonható következtetések Természetesen a kísérletsorozatból végleges következtetések nem vonhatók le, mégis az első év után számos tapasztalattal és megfigyeléssel gazdagodtunk, amelyek egyrészt az üzemeltetés során, másrészt a további kísérleti munkában hasznosíthatók. A teljesség igénye nélkül néhány megfigyelésről az alábbiakban számolunk be: — Az Újpesti és az Angyalföldi átemelőtelepre befolyó szennyvíz átlagos szennyezettsége alig tér el a tervezési alapadatokban rögzített értékektől. azonban a mérések egyértelműen a szennyezettség ingadozás fontosságára mutattak rá. Az 1. ábrán az ingadozás szemléltetésére az újpesti vizsgálatsorozatból tetszőlegesen kiválasztottunk néhány nap mérési adatsorát és grafikusan ábrázoltuk: jól látható, hogy amíg a napi átlagos KOI értékek 500—800 mg/l között mozognak, addig a napszakon belül 2200—2400 mg/les csúcsértékeket is mértünk és ezek a szennyezéscsúcsok 1-2 óra alatt lefolytak. Hasonlóan ingadoznak a BOT5 értékek is. A 2. ábrán a KOI/BOT5 arány változását tüntettük fel. A vizsgálat során mindvégig igen magas értékek adódtak. A nyers szennyvíz mintázásából kapott adatok, és a modellkísérletek egyértelműen rámutattak arra, hogy a továbbiakban is fokozott figyelemmel kell kísérni a lökésszerű terhelésváltozások hatásait. Szembetűnő volt, hogy mindkét vízgyűjtőterületen jelentős különbség mutatkozik a hétközi és a hétvégi napok szennyvízmennyiségében és minőségében. A 3. ábrán az újpesti mérések alapján a KOI és BOI5 értékek napi változását ábrázoltuk hétközi és hétvégi napokon. Méréseink során gyakran tapasztaltuk, hogy az ipari szennyezők hatására a nyers szennyvíz pH-ja rendkívül gyorsan változik és nem ritka a 3-4 pH nagyságrend ugrás sem. Az újpesti vizek általában 8,5—12 pH között ingadoztak (4. ábra). [mg/'] 2000 15001000 500 -12 13 n 15 1 K SZ CS P S 1. ábra. KOI és BOI s értékek változása Puc. /. H3Menenue 3tiatenuü XIIK u B1IK Abb. 1. Änderung der CSB und BSP , - Werte K0t/B0l 5 302. ábra. KOI/ BOI 5 arány változása Puc. 2. híMeuenue coomnouieuua X /7 K/B FIK Abb. 2. Änderung des Verhältnisses CSB/BSB 5
