Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

3. szám - Domokos Miklós–dr. Kovács György: Kísérleti vízgyűjtőn meghatározott csapadék-lefolyás kapcsolatos regionális általánosítása

HIO Hidrológiai Közlöny 1983. 3. sz. ,Domonkos M.—dr. Kovács Gy.: Kísérleti vízgyűjtőn A hidrológiai analógia szempontjából vizsgált kisvízgyfijtök TÜ6A. 1. Bodocöopu Ceeepnoü Bempuu, uccAedoeannue c rrwiicu 3pemiH eudpoAozmecKoü aHaAoauu Table 1. Small catchments in North—

Hungary examined for hydrological analogy 1. táblázat Típus Sorszám (1. ábra) Vízfolyás/szelvény (község) A vízgyűjtő területe, km

2 A folyamatos lefolyásészlelés kezdete* Csapadékmérők száma A Rakaca/Krasznok vízgyűjtővel való hidrológiai analógia a geográa RIGGSféle vizsgálat szerint + igazolva —elutasítva fiai adottságok elemzése alapján + feltételezve — elutasítva 1 Rakaca/Szalonna 233,0 1962 21 + l/a Karola/Szalonna 3,7 1965 2 + 1/b Kányi/Büttös 16,3 1967 3 + A 1/c Rakaca/Krasznok 58,0 1967 4 1/d Rakaca/Kőbánya 116,3 1967 9 + l/e Rakaca/Meszes 207,0 1962 18 + 2 Tárkány/Felnémet 86 1961 1 i Szinva/Diósgyőr 93 1959 3 + 4 Jósva/Szin 96 1951 4 + 5 Tolcsva/Vámosú j falu 130 1971 3 + B 6 Szuha/Szuhakálló 212 1970 3 + 7 Bán/Bánhorváti 233 1957 4 + 7/a Csernely/Uppony 93 1957 3 • + 7/b Bán/Dédestapolcsány 101 1958 2 + 8 Bózsva/Széphalom 234 1952 4 + 9 Hangony/Center 288 1951 4 — 16 Radvány/Sárospatak 65 __ 2 + 17 Nyögő/Sajószentpéter 86 — 2 + 18 Vasonca/Halmaj 95 — 3 + C 19 Harangod/Taktaharkány 100 — 3 + 20 Szerencs/Ratka 196 — 4 + 21 Vadász/Szikszó 211 — 4 + * Az adatsorokat a számításokban 1979. XII. 31-ig vettük figyelembe 2.1. A Rakaca-völgyi táj jellemző vízgyűjtő és részvízgyűjtői („A" típusú vízgyűjtők) A Rakaca-völgyi tájjellemző vízgyűjtő az Északi-középhegység keleti részén, Miskolctól 60 km-re északra helyezkedik el. A zárószelvényhez tartozó teljes kiterjedése 233 km

2, legmagasabb pontja 488, legalacsonyabb pontja 140 m B.f. Területének legnagyobb része kötött vályoggal, agyagos vályoggal borított 12—20 %-os átlagos lejtésű pannonkori dombság, amelyet helyenként triász mészkő, metaform agyagpala felépítésű nagyobb lejtésű rögök tarkítanak. A területnek átlagosan 20 %-a erdő. A vizsgálatunk céljára kiválasztott 5 db — 3,7—207,0 km

2 nagyságintervallumba tartozó — részvízgyűjtőt a fentiek jól jellemzik, lehetővé téve lefolyásviszonyainak általánosítását a megadott nagyságrend keretein belül. Összesen 21 csapadék- és hó vastagságmérő ós ezen belül 7 csapadékregisztráló állomás, valamint 9 hóvízegyenértékmérő állomás sűrűsége lehetővé tette a csapadék és hóolvadék adatok területi átlagának súlyszámokkal történő számítását. Ez az egyes állomások hatáskörzetének TÄiessen-poligonokkal való figyelembevételével törtónt. A napi hóolvadékadatokat az egymás utáni napon mért hóvízegyenértékadatok különbségeképpen számítottuk. 2.2. A hidrológiai analógia szempontjából vizsgált további észak-magyarországi kisvízgyűjtők (,,R" és „G" típusú vízgyűjtők) Az Északi-középhegység Rakaca-völgy környezetében elterülő dombsági, középhegységi részéből — tőle keleti és nyugati irányban nem több mint 80 km-re — összesen 16 db 65—288 km

2 nagyságintervallumba eső olyan vízgyűjtőt jelöltünk ki, amelyek a körültekintő mérlegelés alapján domborzati, geológiai, talajtani, növényborítottsági és időjárási szempontból hasonlóaknak tűntek a 2.1. pontban jellemzett Rakaeavölggyel. Ezek közül azt a 10 vízgyűjtőt soroltuk a ,,B" típusba, amelyek legalább 10 éves megbízható vízhozamadatsorral rendelkeznek, amely alapján a hidrológiai hasonlóság matematikailag igazolható. Ezzel szemben a ,,C" típusba az a 6 vízgyűjtő került, amelyik nem rendelkezik számottevő hosszúságú.vízhozamadatsorral, így esetükben a hidrológiai analógia csupán a természetföldrajzi hasonlóság alapján valószínűsíthető. Valamennyi ,,B" és ,,C" típusú vízgyűjtőn 1—4, hosszúidejű (30—80 éves) csapadékadatsorokat szolgál-