Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

9. szám - Könyvismertetés

424 Hidrológiai Közlöny 1982. 9. sz. Dr. Bitskey J.—Dr. Némedi L.: A Duna bakterioplankton ja Major «ecological groups of the bacterioplankton in Danube water and (lie variations thereof by Dr. Bitskey, J. and Dr. Némedi, L. The bacterioplankton in Danube water is studied most expediently by the groups of bacteria distinguished on the basis of different temperature optima. Of the groups studied the gelantin-decomposing psychrophyllic bacteria of slow metabolism predominate. The group of the kasein-decomposing psychrophiles is second thereto (Fig. 1). The mezophyllic bacteria are also present in considerable numbers, whereas the ther mophyllic, nitrifying, Clostridium, oil-decomposing, anaerobic, etc. bacteria are observable in insignificant quantities only. Water temperature is the environmental factor affecting the bacterioplankton most (Figs. 1, 2, 3). There are substantial differences in the composition of the bacterioplankton observed at water temperatures lower and higher than 16 deg. C in the Danube. In the course of similarity studies the structure of the bacteria in the samples collected in the cold and warm seasons showed appreciable differences, but major changes in streamflow may occasionally modify the composition of the plankton developed under the prevailing temperature conditions (Fig. 4, Table 1). The bacterioplankton reacts very sensitively to changes in the chemistry of water. Under the influence of pollution passing in the forms of plumes in the water and inaccessible to separation by hydrochemical methods, the bacterioplankton assumes a plume-like pattern as well (Fig. 7). The microstructure of the bacterioplankton is also highlynon-uniform. This is substantiated also by the high increases of the bacteria counts due to mechanical dispersion in the Danube Thermal Power Station. The probable cause thereof is that the organic substance essential to the bacteria is present in the water mainly in the form of suspended particles, to which the bacteria adhere ( Fig. 8). The bacteria of higher organic demand and prolificating at higher rates can be shown to occur in ever growing proportion in the bacterioplankton, indicating the growing level of pollution in the Danube (Figs. 5, 6). Az ausztriai Vízrajzi Szolgálat Közleményei (Mitteilungsblatt des Hydrographischen Dienstes in Österreich) 49. szám. Bécs, 1981. 66 o. Az osztrák vízrajzi szolgálat kötetlen rendben megjelenő közleményeinek legújabb füzete első helyen az 1980. óv végével nyugalomba vonult Hans Schimpfet búcsúztatja, aki 1959-től, 21 éven át állt a nagymúltú Hydrographisches Zentralbüro élén. Nevéhez fűződik az osztrák vízrajzi évkönyv adatfeldolgozásának 1968-ban elkezdett gépesítése, amely az 1976. évi kötettől az egész anyagra kiterjed, az osztrák hidrológiai szakirodalom 1945-ig visszanyúló bibliográfiájának kiadása (5—5 óv anyagát felölelő hat kötetben) és a vízháztartási elemek alakulásáról összefoglaló képet adó ,,

Beiträge zur Hydrographie Österreichs" c. sorozat 15 kötetének közrebocsátása, aqielyekben saját tudományos munkásságának eredményei is helyet kaptak. Működésének hazája szempontjából legfontosabb gyümölcse azonban a vízrajzi munkáról szóló, 1980. jan. 1-én életbe lépett törvény, tíz évi személyes fáradozásának eredménye. Ez biztosítja ugyanis az önálló közigazgatású 9 tartomány vízrajzi szervei közötti együttműködést, amelyek sem kölségvetési, sem személyzeti szempontból nincsenek alárendelve a központi intézetnek. A bőven kiérdemelt nyugdíjas évekhez jó egészséget kívánunk Hans Schimpf nek, aki mindenkor nagy megértéssel segítette vízrajzi szolgálatunk munkáját. A füzetben közölt három tanulmány a tartományi vízrajzi szolgálatok és a központi intézet közti együttműködéséről tanúskodik. A felső-ausztriai H. Blaschke, li. Mikscli. ós F. Pommer az oldalcsatornára telepített kis vízerőművek által az anyamederben meghagyandó vízhozam kérdését tárgyalják. Meggyőzően bizonyítják, hogy az energiatermelés ós a természet- ill. környezetvédelem szempontjából kielégítő megoldásra általános szabályt nem lehet adni. Minden esetben részletes, vízrajzi adatfeldolgozásra alapított vizsgálatra van szükség, amelyre példákat adnak. A tiroli szolgálat részéről W. Gattermayr és G. Webliofer mutatják be tanulmányukat az 1977. júl. 31-én Tirolt sújtott, vizsgálataik .szerint 20 éves gyakoriságúnak tekinthető árvízről. A központi intézetet képviseli F. Nobilis „Az n-évenkénti -árvíz meghatározásához ós a konfidencia határok értelmezéséhez" c. tanulmánya: H. Schreiber 1970-ben ismertetett egyszerű, az osztrák gyakorlatban jól bevált grafikus eljárásnak matematikai alátámasztása. Az 50 km

2 alattitól 5000 km

2-t meghaladó nagyságú vízgyűjtőkre vonatkozó 7-—27 évre terjedő 396 adatsor alapján végzett vizsgálat a Schreiber-Nobilis eljárás alkalmazása mellett szól. Tárgyalja a szerző a kisebb gyakoriságú tartományban szükséges korrekciót és a konfidencia határok extrapolálásának kérdését is. A széles körű irodalom felhasználásával készült dolgozat statisztikusaink figyelmébe ajánlható. Kisebb közlemények számolnak be a Német Vízgazdálkodási Szövetség kebelében működő, a mértékadó árvízhozam kérdésével foglalkozó bizottság munkájáról és a svájciaknak mérőbottal (Tauchstab) kapcsolatos tapasztalatairól. Az egyszerű eszköz az ősrégi hidrometriai inga módosított változata. 60 cm-nél nem mélyebb és 1 m/s-nál kisebb sebességű vízben kedvező körülmények közt 5—10 % pontossággal adja meg a függély-középsebességet. A vízhozammérés gyors, és külön felszerelésre nincs szükség. Hírt ad a lap az 1982. évi vízrajzi rendezvényekről is. Kiemelkedik közülük a tartományi vízrajzi szervek részvételével őszre előirányzott szolgálati értekezlet. (A vízrajzi munkásság decentralizálására tekintettel ilyenek rendezése nálunk is hasznos volna.) A 90. évében járó vízrajzi intézet új vezetője Ernst Glaset miniszteri tanácsos. Az első lépéseinek egyikeként több évi szünetelés után újjáélesztett Közlemények és a fentemlített szolgálati értekezlet meghirdetése egyaránt friss lendületről tanúskodik. Ernst Glasel gyakori budapesti útjai révén jól ismert a hazai szakkörökben is. Őszinte barátsággal kívánunk működéséhez sok sikert. Dr. LAazlóffy Woldemár Földtani Közlöny, Regiszter Kötet, 1961—1975. (Magyarhoni Földtani Társulat kiadása, 1981. összeállította dr. Dobos Irma és Molnár József. Szerkesztette: Meisel Jánosné. 125. old.) A Magyarhoni Földtani Társulat vezetősége —szemelőtt tartva a geológusok gyors tájékoztatás iránti igényét — úgy döntött, hogy a Földtani Közlönyt 1975-ig bezárólag újabb regiszterbe foglalva feldolgoztatja és közre adja. Ez az új regiszter a negyedik, s Í5 óv anyagát magában foglalva 7000 oldal terjedelmű anyagot dolgoz fel. A regiszter hat. fő fejezetből áll. A szakmai anyagot, az első három fejezet tartalmazza, a többi a személyi ügyekkel, a társulat életével ós a hírek anyagával foglalkozik. A címjegyzék fejezet a szerzők nevét (sorszámozva, betűrendben), munkájuk teljes címét ós a megjelenési adatokat (kötet, év, oldalszám) adja, idegen nyelv ű összefoglalás esetén idegen nyelven is. A szakmai mutató fejezet a tárgymutatóból, földrajzi mutatóból ós szerzői névmutatóból áll. Az irodalom fejezet a magyar földtani irodalom anyagát tartalmazza. A regiszter kötet jól áttekinthető nyomdai alakban és szedéssel készült, használatra kényelmes. A Hidrológiai Közlöny 1921—1970 évfolyamait magában foglaló tartalomjegyzékkel szemben kétségtelenül előnye, hogy nyomdai és nem sokszorosítási technikával készült. Valószínűleg e regiszter kötetnek is némi hátránya, hogy csak hat évvel a lezárás időpontja után jelenhetett meg. V. I.