Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

9. szám - Dr. Hajós Béla: Duzzasztóművek és biztosított mederszakaszok mögötti kimélyülések számítása

425 Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. Duzzasztóművek és biztosított mederszakaszok mögötti kimélyülések számítása Dil. HAJÓS BÉLA* I. Folyami vízlépcsők alvízi terének inederváltozási jellemzői A hagyományos folyamszabályozási beavatko­zásokkal összevetve, a folyócsatornázás lényegesúen durvább, erőszakosabb beavatkozást jelent, a fo­lyók életébe. A vízlépcsők hatására a folyó víz, jégjárása, és a hordalékháztartási jellemzői meg­változnak. A duzzasztóművek felett általában fel­iszapolódások, az alvízi szakaszon különösen alluviális talajokban csaknem minden esetben ká­ros, időben és térben fejlődő jellegű kimosások ke­letkeznek. Minden folyószakasz szempontjából fontos kér­dés a mederváltozások tendenciája, vagyis hogy a mederfenék mélyül vagy feliszapolódik, avagy egyensúlyi állapotban van. A folyókban mozgó hordalék mennyisége a szál­lított anyag fizikai tulajdonságaitól, (szemcse­nagyság, sűrűség,... stb.) a mederfenékre ható csúsztatófeszültségtől, (vízmélység, vízszintesés) és az áramlási sebességtől függ. A fenti tényezők­höz zavartalan állapotban egy meghatározott hor­dalékhozam tartozik. Az elmondottakból következik, hogy ameny­nyiben adott időszakban egy folyószakaszra több hordalék lép be, mint amennyi eltávozik, a meder emelkedése, ellenkező esetben süllyedése, erózió várható. Lényegében az utóbbi esettel állunk szemben egyedi vagy csatornázott folyók utolsó vízlépcső­jéhez csatlakozó szakaszon. A duzzasztóműveken keresztül, különösen felső átbukás esetén, gyakor­latilag hordalékmentes, ilyen értelemben tiszta víz kerül az alvízi szakaszra, ahol a folyó a meder mélyítésével pótolja a hordalékhiányát, ilymódon merítve ki elragadó erejét. A vízlépcsők tervezése folyamán egyik legfon­tosabb, ugyanakkor legnehezebb feladat a duz­zasztómű, pontosabban a közvetlen utófenék után várható káros kimosások meghatározása, előre­jelzése. Hasonló témával foglalkoztak Komis A. és K-né Akantisz Zsuzsanna [12]. A hazai szakirodalomban az említettek mellett is vi­szonylag kevés utalás található a hordalékegyensúly felbomlásából fakadó, az alvízi utófenék mögött kiala­kuló és nagyobb térségre kiható, erózió előrejelzési lehe­tőségeivel. A vázolt probléma körben figyelemre rnéltó eredménye­ket értek el a német szakemberek, akik elsősorban a Rajna folyó csatornázásánál kerültek szembe a meder­erózió kérdéseivel. A megadott külföldi szakirodalom a számításokhoz kétféle módszert javasol, egyrészt az elméleti úton történő megközelítést, másrészt modell­kísérletek alapján kidolgozott empirikus képletek fel­használását. * Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr. 2. A kiiiregelődési folyamat jellemzőinek számítása elméleti módszerek íelhasználásával A bevezetésben leírt folyamatot vázlatosan az 1. ábra érzékelteti. A rajzon egy elméleti folyó­szakasz-hossz-szelvénye látható, amelyet több rész szakaszra bontottunk, ahol E elvileg a duzzasztó­mű síkját jelöli. A szakaszolás tetszőleges lehet, egyszerűség kedvéért megegyezhet például a fo­lyamkilométer beosztással is. A duzzasztás megkezdésének időpontjában (T = = 0) az alvízi szakasz ismert medergeometriai feltételeihez adott vízhozam esetén T = 0 jelű felszíngörbe tartozik. A felszíngörbe jellemzőiből (/ = vízszintesés, h = vízmélység) egyenesen adódik a fenékre ható csúsztatófeszültség nagysága, vagy is a folyó hordalékhozamát meghatározó para­méterek. A fentiek alapján például a A x i-\e\ jelölt sza­kaszra, ami az i+l és i szelvények között fekszik, egy időegység alatt V i+ 1 t mennyiségű hordalék lép be, és V tT hordaléktömeg lép ki. Amennyiben V i+l T^V iT úgy a kérdéses folyószakasz fenék­szintje nem változik, viszont, ha F i+ 1y>F iy vagy V i+ 1 V f t úgy a két hordalékhozam kü­lönbsége a vizsgált szakaszon lerakódik, vagy onnan kerül elsodrásra. Ebben az esetben a A xt szakasz fenékszintje a következők szerint válto­zik. AziT V, i+i-r — V i-T Axi Bi ahol: Axi=a szakasz hossza, JSÍ=a szakasz közepes szélessége, T=tetszőleges idő. \ (1) £ = Helymegjelölés T= Időmegjelölés 1. ábra. Duzzasztómifivek mögötti folyószakaszok meder­mélyülési folyamatának elvi vázlata Abb. 1. Prinzipschema der Bettauskolkungen der Fluss­strecken hinter den Stauwehren

Next

/
Oldalképek
Tartalom