Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
2. szám - Dr. Kollár György–Dr. Öllős Géza: Nagytisztaságú ipari vízellátás. Ioncserélő eljárás
64 Hidrológiai Közlöny 1982. 2. sz. Dr. Kollár Gy.—Dr. öllős G.: Nagy tisztaságú ipari b) Minél nagyobb mértékű a szűrési sebesség ingadozása (elsősorban növekedése), a minőség károsodása annál nagyobb mértékű (1. a—b ábra). c) Minél hirtelenebb a szűrési sebesség változása, a szűrlet minősége annál rosszabb. d) A szűrő érzékenysége a különböző eredetű vizekre ill. szuszpenziókra eltérő. e) A szennyeződések pelyhes volta az érzékenység mértékét rendszerint csökkentik, kedvezőbbé teszik. f) A szűrési sebesség időbeli változása (szűrőszabályozáskor), a szűrés megszakítása, a beindítás módja és mértéke a szűrlet minőségét egyaránt alapvetően befolyásolják. Ugyanezek a megállapítások a teljes tisztítórendszerre is érvényesek. Az ivóvíz, noha a közegészségügyi kritériumoknak megfelel, a víztisztító rendszer kisebb-nagyobb mértékben szelektív hatékonysága miatt, számos gyártástechnológia (híradástechnikai-, mikroelektronikai ipar, gyógyszeripar, egyes élelmiszeripari ágak, fotótechnika) vízminőségi igénye szempontjából azonban még tartalmaz „szennyezőanyagokat", élő és élettelen anyagokat. A nagy tisztaságú vízminőségi igény szempontjából a tisztított ivóvíz tulajdonképpen ,,nyersvíznek" tekintendő. Erre a legkézenfekvőbb bizonyítékot az ivóvíz megengedhető fizikai, kémiai és bakteriológiai határértékei szolgáltatják. Ez az a kiindulási szemléleti alap, amit el kell fogadnunk, amihez hozzá kell szoknunk. A nagytisztaságú víztisztítás rendszerét ebből a szemléleti alapból tcindulva kell felépíteni/ 2. ábra). Érdemes példaként szem előtt tartani, hogy a vezetékes ivóvízben a Fe + + = 0,2 mg/l a megengedhető határérték. Ha azonban a 0,2 mg/l-nek megfelelő Ee + +-ionok a vízelosztó hálózatban Fe ++ +ionokká oxidálódnak, a keletkezett kolloid csapadék önmagában is jelentős szennyezőanyag. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen keletkezett kolloidrendszer jelenlétéből számos egyéb vízminőség romlást előidéző folyamat is leszármaztatható (vasiszap lerakódása, vasbaktériumok elszaporodása, elhalt vasbaktériumok vázának lerakódása), továbbá arra is gondolunk, hogy a Fe + + =0,2 mg/l nagyságrend valamely vízelosztó hálózatban például évente mekkora tömegű iszapot képvisel, akkor egyes ipari gyártástechnológiák szempontjából az ivóvízben a „szennyezőanyagok" eleveadottak. A tisztított ivóvíz az elosztó hálózatban a kémiai és mikrobiológiai folyamatok miatt változik kedvezőtlenebbé válik. A mikrobiológiai folyamatok miatt íz- szaganyagok képződnek, a víz zavarossága nő, a tisztítótelepen átjutott, kisebb nagyobb mértékben sérült mikroszervezetek az elosztóhálózatban újra élednek, tápanyagok jelenlétében elszaporodnak. Erre utal a 3. ábra, amikoris a nitrogéntartalmú vegyületek jelenléte mögött a nitrifikáló baktériumok szaporodnak el. A 4. ábrán — további példaként — a hálózatban lévő fertőtlenítő anyag (klórvegyületek) és az összes csíraszám kapcsolata érzékelhető. Az ivóvízhálózatban a vízminőség romlását elsősorban a Pseudomonas, Flavobaktérium, Achromobakter, Proteus, Klebsiella, Bacillus, Serratio, <4. uuru. az ku — IU. nagynszuisagu ipari viziiszmas Kapcsolata Budapest esetében Puc. 2. Ce.i3b Mewcdy maCvcemieM uumbeeoü u ?ny60K0 O'luiqeHHOii eodoü e cnyiae EyOaneuima Abb. 2. Zusammenhang zwischen dem Trinkwasser und dem hochgereinigten Industriewasser im Falle von Budapest
