Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Baráth I.—Mészáros F.—Szegedi Sz.: Vízkutató fúrások Hidrológiai Közlöny 1982. 12. sz. 565 HHTepnpeTauHji itanni.ix no KapOTawy CKBawHH npu SypeiiHH Ha BOAy JJ-p Eapam, H.—Mecapoiu, <í>.—Ceeedu, C. B crarbe aBropbi npe,ncTaB.íi>iior CHCTejuy nporpaMM BblHHCJieHHH Ha 3BM, KOTOpajl MOHíeT ÓblTb IipHMeMefia B aBTOManmecKOM peHoiMe AJIJI oßparoTKH aauHbix Kapo­Ta>KHbIX H3MepeHHÍÍ fiypOBblX CKBaHÍHH Ha BOfly. ilpen­MymeCTBOM CHCTCMbl SlBJlfleTCH IipiiMeHHMOCTb ee K HH­repnperauHH H mt(J)poBbix H anajioroBbix naMepeHHH na MecTHocTii. CucTeMa oßpaöoTKH COCTOHT H3 nenn He3a­BHCHMbix flpyr TÓ Äpyra rjiaBHbix nporpaMM. Tai<HM ofi­paSOM B 3aBHCHM0CTH OT >KejiaHHfl CneUHajTHCTa, Bbl­no/iHíiroiuero HHTepnpeTaqmo nporpaMMbi MoryT GbiTb npHMeMenbi ii ornejibHo. B xo;ie oöpaßoTKH noMHMO HHTepnpeTamm no paapeay T. c. no rjiyfiHHC rjiaBnoe BHiiManHe yaeji«ercí] Bbiöopy Bo;ioHocHbix njiacTOB ii NORTPOFIHÜMY HX aHaJiH3y. Ilepe­«a iia HH(J)opMauHH OCYMECRBJIFLETCFL B flByx HaupaBJie­iiiiHx MOKAY onpeaTiiBHoü naMjiTbio H apxiiBOM. CTpyK­TypHoe cxpoenHc apxHBHbix nporpaMM ywe npu cpaBHH­TejIbHO HeBbICOKOií MOIHHOCTH UeHTpaJIbHOM naMflTH (16 24 KőaíiT) aenaeT BOSMOÄHHM oGpaOoTKy JHOCWX HHTcpBajiOB rjiyŐHHbi. 3TO FLOCTURAETOI cerMeHTajibHbiM pacnojiowenHGM «aimbix pa3pc30B. KpoMe jroKajin3aunn BoaocHi.ix cjiocB nporpaMMa onpe^ejiaer Han6ojiee Baw­Hbie napaMeTpw BoaonpoBoaHocra STHX nopo,n (nopHC­TOCTb, I'JIHHHCTOTCb, R H,, Rí, SSP). IlpH H3JIHHHH HeCKOJlb­Kiix BOflOHOCHbix cJioeB nporpaMMa BbinojiHaeT HX pan­)KnpoBamie no reo(})H3HMeci<iiM napaMerpaM. M3o6pa>KCHHC pe3yjibTaT0B oöpafioTKH ocyiuecTBjijicToi ;;ByM>i cnocoßaMH. C OÄHOH CToponbi Ba>KHCHuiiie napa­Merpbi oTflejibHbix Boaonociibix r0pH30HT0B ncMaTaioTc« B Bnae TaöjiHLi, c apyroií cTopoubi HCKoTopue BXOAHHC pac4HTaHHbie Kpnóbie pneyioTCji MaimiHoii na öapaöaH­HOM BbIXOflHOM yCTpOHCTBC. CHCTCMy nporpaMM — öjiaroaapji ee CTPOCHHIO MOJKHO MOÄHljlHUHpOBaTb HJIH npii HCOÖXOflHMOCTH «O­nojiHHTb HJiH ycoBepmencTBOBaTb. Deutung der über Wasserschürfbolirungen aufgenommenen Karrotage-Profile Dr. Barútli, I.—Mészáros, F.—Szegedi, Sz. In der Abhandlung zeigen die Verfasser ein Rechner ­prograininsystem, das mit automatischer Betriebsart für die Aufarbeitimg der bei Wasserschtirfbohrungen gemessenen Karrotage-Profile geeignet ist. Der Vorteil des Systems besteht darin, dass mit seiner Hilfe sowohl analoge, als auch digitale Galändemessungen gedeutet werden können, lias Aufarbeitungsprogramm-System besteht aus einer voneinander unabhängigen Programm­kette, sodass vom Anspruch des Fachmannes abhängig die einzelnen Programme auch separat laufen können. Während der Aufarbeitung bekommt, neben den profilmässigen tiefenpunktmässigen Dittlingen, die Aus­wahl der nassen Schichten und die eingehende Analyse dieser Schichten den Hauptnachdruck. Die Informa­tionsströmung gebt in zwei Richtungen, zwischen der operativen Memorie und Datensammlung vor sich, sieh. Der strukturelle Aufbau der Datensammlungen ermöglicht auch im Fall von verhältnismässig kleinen inneren Memorien (16 — 24 Kbyte) die Aufarbeitung des beliebigen Tiefenintervalls mit segmentierter Be­handlung der Profildaten. Ausser der Lokalisierung der nassen Schichten bestimmt das Programmsystem die aus Sicht der WasBerspeicherung der einzelnen Schichten wichtigsten schientenphysikalischen Para­meter (Porosität, Lehmgehalt R w, R<, SSP). Im falle mehrerer Wasserspeicherungsscliichten qualifiziert und staffelt das Programmsystem aufgrund der schichten­physikalischen Parameter, die einzelnen Schichten. Die Darstellung der Aufarbeitungsresultate geschieht auf zweierlei Arten. Einerseits druckt das Programm­system die wichtigsten Paramter der einzelnen wasser­speichernden Schichten in Form von Tabellen an der Druckmaschine aus, andererseits werden einige Input­Profile und berechnete Resultate am Profil-Trommel­plotter in graphischer Form abgezeichnet. Aus dem strukturellen Aufbau des Programmsystems folgend, können diese den Ansprüchen entsprechend modifiziert, ergänzt und weiterentwickelt- werden. (Folytatás az 550. oldalról.) A Békés megyei Területi Szervezet a Vízkémiai és Víz­technológiai Szakosztállyal közösen 1982. április 29-én Gyomaendrődön előadó üléssel egybekötött társadalmi tervbírálatot rendezett Gyomaendrőd nagyközség jelszíni vízkivételi művéről. A 1 7 ezer lakosú településegyüttes vízellátási gond­jait helyi felszínalatti készletekből nem sikerült megol­dani. A 10—15 éves távlatban várható 6000 m 3/nap vízigény biztosítására — országosan egyedülállóan — a Körös védett, mentett ártéri Torzsási holtágára, mint természetes előtározóra DEVIG vízkivételi mű telepí­tését tervezik, a moglevő felszínközeli és mélységi réteg­vízkészlet igénybevételét is megoldó üzemelési móddai. A vízkivételi mű és a DEVIG víztechnológiai berendezés három ütemben épülne ki és folyamatosan állna át a csúcsüzemről a folyamatos víztermelésre. Egyben a ha­sonló megoldási lehetőségekhez e vízmű tapasztalatai úttörő jellegűek lehetnének. Az előadó ülésen a következő előadások kerültek sorra: Ulirin Sándor (Gyomaendrőd): Gyomaendrőd nagy­község vízművesítésének helyzete ós problémái. HIuIl József (Békéscsaba): a felszíni vízkivételi mű tervének ismertetése. Véha Jenő Endre (Budaőrs): A DEVIG víztechnoló­gia adaptációs tervének ismertetése. Hozzászólások: Kod nár Judit (Budapest): Víztechnológiai kísérletek. Dr. Vasas Ferenc (Gyula): A Torzsási holtág jelenlegi és távlati vízminősége. Török László (1930-1981) hidrológiai, mezőgazdasági vízgazdálkodási és oktatási eredményeiről (Baja, 1982. április 14J A Bács-Kiskun megyei Területi Szervezet a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztállyal együtt előadó ülésen emlékezett meg Török László szakmai életművé­ről. Az ülésen dr. Vermes László (Budapest), dr. Tóth László (Kecskemét) és Brachna Lajos (Baja) tartott elő­adást elhunyt tagtársunk működéséről. V. I. A Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Műsza­ki Hidrológiai Szakosztálya, valamint a Bolyai János Matematikai Társulat Alkalmazott Matematikai Szak­osztálya 1982. április 27-én „Hidrológiai folyamatok el­mélete" címmel rendezte meg előadás-sorozatának első vitaülését, amelyen a résztvevők a kisvízfolyások víz­járásának Poisson-folyamatokkal történő követése téma­kört vitatták meg. A vitaülésen a következő előadások kerültek sorra: Dr. Zsuffa István: Kisvízfolyásokkal kapcsolatos mű­szaki hidrológiai feladatok és a megoldások hidrológiai modelljei. Dr. Szígyártó Zoltán: A csapadékos időszakok Poisson­folyamata. Zclenhasié, Emir, Újvidék, Jugoszlávia: Arvízszámí­tás a sztochasztikus folyamatok elmélete alapján. Holló (íylila: A Zelenhasic-modell grafikus megoldása. Márfainé, Meződi Edit: A Zelenhasié-modell számító­gépes megoldása. (Folytatás az 570. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom