Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám - Kovácsvölgyi József: Az Észak-Budapesti Szennyvíztisztító Telep beruházásának előkészítése és megvalósítása

516 Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. Kovácsvölgyi J.: Az Észak-Budapesti Szennyvíztisztító Szennyvíztisztítás: — csigaszivattyús átemelő (VÍZITERV tervezésében, 1,4 m

3/sec teljesítményű PURATOR szivattyúkkal), — 3 db gépi tisztítású rács, 16 mm pálcaközzel, 2 m

2 üzemszelvénnyel, áteresztőképesség 2,0 m

3/sec, — levegőztetett homokfogók, 6 db, 18 mm hosszú, 4,5 m széles, hidraulikus mélység 3 m, — homokeltávolítás hidraulikus rendszerrel, — egyesített műtárgy, amely a hosszanti átfolyású előlevegőztető, elő- és utóülepítő, valamint a levegőztető medencéket foglalja magában. A blokk szekciókra és ezen belül cellákra tagozódik. A medence 144 x166 m alapterületű, hidraulikus mélysége 4,25 m. Tartózkodási idő: Csapadékos időszakban Száraz időben Előülepítő Levegőztető Utóülepítő 1,24 óra 2,2 óra 2,0 óra 2,7 óra 4,6 óra 3,2 óra A levegőztetés mélylégbefiivásos rendszerű, porózus lapokkal történő légelosztású, turbokompresszorokkal, 1,6 atm. nyomással. Iszapkezelés: A kialakított technológia figyelemreméltó sajátosságokat tartalmaz: — önálló sűrítőtartálvt nem alkalmaz, hanem átlagvíznél a kapacitív blokk előülepítő részének egyik celláját használja fel sűrítőként, — az utóülepítőkből és a sűrítőkből az iszapot egy homogenizáló tartályokba vezetik, innen emelik tovább víztelenítésre, — a keletkező iszapelegyet, folyamatosan vasklorid oldattal és mésztejjel koagulálják, — a kondicionált iszapot 40 m

2 szűrőfelületű vákumdobszűrőre vezetik, ahol a szűrlet elszívása és az iszap leválasztása történik, 2. kép. A csigaszivattyús átemelő CHUM. 2. UlHeicoebifí uacoc Bild. 2. Das Schneckenpnmpen Schöpfwerk — a víztelenített iszapot ellenáramú termikus szárítóba vezetik, amely változtatható víztartalmú szemcsézett anyagot állít elő. Főbb jellemzők Keletkező rácsszemét mennyisége 20 m

3/h Keletkező homok, szemét mennyisége 22 m

3/d Keletkező szárított iszap mennyisége 210 m

3/d Max. földgáz szükséglet 1 300 m

3/h Max. elektromos energia szükséglet 4 200 KW Levegőszükséglet 71 700 m

3/h A szovjet tervezőintézet a kiviteli tervdokumentációkat folyamatosan biztosította és 1979. augusztusáig a teljes dokumentációt leszállította. A tervek honosítását és a kiegésztítő terveket a VÍZITERV, a MÉLYÉPTERV, KE VITER V és az OLAJTERV készítette. A tisztítótelep beruházásának ütemezése A szennyvíztisztítási programban szereplő határidők betartása, valamint a IV. ötéves tervi hitelek lehetővé tették, hogy 1974-ben az ÉszakBudapesti Szennyvíztisztító Telep előkészítési munkái megkezdődjenek. A teljes I. ütem kiépítése három ötéves tervciklust érint, ezért szükségessé vált az ütemen belüli szakaszolás is. A szakaszok a következő műszakilag jól elválasztható egységeket jelentik: I/a ütem: (magyar tervezésű rész) területelőkészítés, I/b ütem: (szovjet és magyar tervezésű rész) mechanikai és biológiai tisztítási fokozatok egységeinek kiépítése. Az I/b ütem 1 szakaszaként az V. ötéves tervidőszakban a telep mechanikai előkezelő fokozatának üzembehelyezését irányozta elő. Ezt követi a VI. ötéves tervidőszakban a biológiai fokozat megépítése, iszapkezeléssel. A tisztítómű I/a üteme a Palotasziget^folyamszabályozási, feltöltési és árvízvédelmi munkáit tartalmazza. Az T/a ütemben megépült: Folyamszabályozási mű a Duna mederben 2237 m Árvízvédelmi gát a folyamszabályozási mű koronáján, a biztonsággal megnövelt mértékadó árvízvédelmi szintre 1015 m Területfeltöltés átlagosan 3,5 m magasságban 567 ezer m

3 Összesen: 248,2 millió Ft értékben. A szennyvíztisztító telep I/b ütemének összes tervezett költsége 1681 millió Ft, ebből az V. ötéves tervben 841 millió Ft értékű munkát végeztek el. Devizaigény: szocialista import 5756 eRbl tőkés import 500 eDollár A tisztító telep I/b ütemének szervezett megvalósítására részletes hálóterv készült. Ennek alapján a technológiai gépszállítás kezdete: 1978. IV. negyedév Befejezése: 1982. IV. negyedév