Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám - Kovácsvölgyi József: Az Észak-Budapesti Szennyvíztisztító Telep beruházásának előkészítése és megvalósítása

Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. 513 Az Észak-Budapesti Szenyvíztisztító Telep beruházásának előkészítése és megvalósítása KOVÁCSVÖLGYI JÓZSEF* Előzmények Budapest csatornarendszere több mint száz év alatti fejlődött ki. A csatornarendszer megalkotása óta többször vetődött fel — egyre sürgetőbben — a szennyvíztisztítás szükségessége is. A szennyvíztisztítás azonban — bár figyelemre méltó kezdeményezésekről és eredményekről is lehet beszélni — messze elmaradt a csatornázási fejlesztésektől. Az elmaradás elsődleges oka a nagy költségigény volt, ezáltal a szennyvíztisztítás az infrastruktúra szerkezetében mindig halasztható tételnek bizonyult. Az ipar rohamos fejlődése és ennek velejárója, az ipari szennyezések fokozódása, az életszínvonal fejlődése következtében megnövekedett háztartási szennyvízmennyiséggel együtt nagymértékben rontotta vizeink minőségi helyzetét. A megvalósulás azonban mégis késlekedett a pénzügyi okok miatt. A lemaradás, összefonódva a szennyvízmennyiség növekedésével és a szennyezés ártalmainak fokozódásával, a tisztítási program egyre nehezebb megvalósítását jelentette a Fővárosi Csatornázási Művek részére. A feladat súlyára és a környezetvédelem érdekében a Fővárosi Tanács V. B. Közmű- ós Mélyépítési Főigazgatóság az OVH-val egyetértésben az akcióprogram kidolgozásának irányítására szakértő bizottságot hozott létre. A kidolgozott fővárosi szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási akcióprogram célja és feladata felmérni a főváros szennyvízelvezetésének és tisztításának jelenlegi helyzetét, meghatározni azon feladatokat, amelyek a vízvédelem és általában környezetvédelem érdekében megoldásra várnak, és olyan tervezetet készíteni, amely a jelenlegi helyzet gyökeres megváltoztatását tűzi ki célul, egyben nagyobb távlatra megtartandó programként megszabja a vízvédelmi feladatokat ós ezzel a főváros és a népgazdaság teherviselő képességével arányos programtervezetet ad a döntésre illetékes tanácsi és állami szervek kezelte. A budapesti vízvédelem helyzete Fővárosunk állandóan fejlődik, az életszínvonal emelkedik, ez egyre erősebben követeli a szolgáltatások mennyiségi és minőségi szintjének emelését. A vízellátási helyzet javulása, a lakások komfortosítása a szennyvíz növekedését eredményezi, hasonlóképpen az ipar fejlődése is a szennyvízmennyiség emelkedését okozza. A szennyvíz mennyisége állandóan növekszik, becslés szerint 1985-re meghaladja a napi 1,2 millió m

3-t, 2000-re megközelíti a napi 2,0 millió m

3-t Budapest térségében. A vízvédelmi feladatok meghatározásakor a szennyvíz keletkezési helyétől a befogadóig minden létesítményt számba kell venni, a hiányok pótlásáról minden közbenső ponton gondoskodni kell. Különösen helytálló szemlélet ez a főváros * Fővárosi Csatornázási Művek, Budapest. A tanulmányban levő képeket a Fővárosi Csatornázási Művek készítette. esetében, ahol a kiépítettsógi szint területenként jelentősen eltérő. Van a városnak olvan területe, ahol első vízvédelmi feladatnak kell tekinteni a városrész csatornázási lehetőségét biztosító főgyűjtő csatorna kiépítését, van olyan terület, ahol nagyobb szennyvíztisztítás akcióprogramjának összeállítását csak ilyen komplex szemlélettel lehetett elkészíteni. A fővárosi csatornahálózaton levezetett szennyvizek tisztítási mértékét az alábbi arányok jellemzik : 5%-a biológiai tisztítás után, 80%-a mechanikai tisztítás után, mederbe fektetett nyomócsövön, 15%-a parti kitorkolással kerül a befogadóba. A Duna vízminőségének megóvásához fővárosi és országos érdekek fűződnek, hiszen a főváros vízellátása a Duna vizére alapul. A főváros vízigénye is egyre nő, 2000-re közel megkétszereződik. A vízbővítés súlypontja a főváros alatti, déli víznyerő helyek irányába tolódik. A főváros lakosságának üdülési, sportolási lehetőséget biztosító Duna-szakasz és partjainak tisztántartása fontos egészségügyi és életszínvonal-politikai kérdés. Fontos tehát a szennyvizek elvezetésének és tisztításának megoldása. Duna vize az ország teljes vízkészletének 70%-át teszi ki. A vízminőség megóvása tehát az ország vízgazdálkodásának is jelentős érdeke. A felsorolt indokok bizonyítják, hogy mind Budapest korszerű világvárosi színvonal, mind pedig a vízgazdálkodás regionális és országos érdekei a fővárosban korszerű szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási követelmények megvalósítását igénylik. Hosszútávú feladatok A 2000-re kitűzött végcél röviden a következőkben foglalható össze: meg kell oldani a város beépítésre szánt területének gyakorlatilag teljes csatornázását, figyelemmel a megállapított agglomerációs igényekre is, valamint meg kell valósítani az összegyűjtött teljes szennyvízmennyiség mechanikai és biológiai tisztítását. A meglevő dél-pesti telep bővítésén kívül a program három új szennyvíztisztító telep építését irányozza elő. Ezek a következők: — Észak-budapesti szennyvíztisztító telep. Pest és Buda északi területein keletkező szennyvizek tisztítására a Palota-szigeten, három megvalósítási ütemben 560 ezer m

3/nap kapacitással. Ez a telep a fővárosban keletkező összes szenny víz 28%-át fogja tisztítani. — Központi szennyvíztisztító telep, Pest és Buda "^középső területe kiszolgálására a Csepel sziget északi csúcsán ugyancsak három megvalósítási ütemben, 1350 ezer m

3/nap kapacitással. Ez az össz-fővárosi szennyvíz, 62%-ának tisztítását biztosítja.