Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
11. szám - Frank István: A dél-pesti folyékony, rothasztott szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésére irányuló, – a Fővárosi Csatornázási Művek által irányított – kísérletek első négy éve
Frank I.: A dél-pesti szennyvíziszap Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. 509 4. kép. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem botanikus kertje. Szennyvíziszap kísérletek színhelye CHUM. 4. EomaHmecicuü cad CeAbCKOX03nücmeennozo Hncmumyma e Kecmxeüe. Mecmo npoeedenun onbtmoe ti no cx ymuAU3atjim uAoe om omcmicu cmonnux eod Bild 4. Der Botanische Garten der Agrarwissenschaftlichen Universität in Keszthely. Versuchsstelle des Abwasserschlammes A folyékony szennyvíziszap elhelyezése kertészeti kultúrákban A Kertészeti Egyetemi kísérleteket szigetcsépi tangazdaságban, üvegházban, fóliasátorban és szabadföldön állították be.* Az üvegházi tenyészedényes modellkísérletek a kutatóknak lehetővé tették, hogy viszonylag rövid idő alatt, sok növényfaj és fajta viselkedését megfigyelhessék. A kétéves (1979—80) üvegházi tenyészedényes modellkísérleteknél 8 kezelést alkalmaztak: 1. kezelés Homok (Ho)-iszap (Isz)-csapvíz (Csv) 2. kezelés Ho — Csv 3. kezelés Ho — Isz — Tápoldat (To) 4. kezelés Ho — To 5. kezelés Ho-Perlit (Pe) Isz Csv 6. kezelés Ho-Pe Csv 7. kezelés Ho-Pe Isz To 8. kezelés Ho-Pe To Konténerenként 1979-ben kettő (bab, saláta) 1980-ban pedig három (uborka, karósbab, és kínai kel) növény termesztésére került sor. Ezekkel a kísérletekkel az iszap hasznosításhoz szükséges harmonikus tápanyagellátásra kerestünk gyakorlati útmutatást. A szennyvíziszap tápanyagtartalma diszharmonikus, meg kell találnunk a gyakorlat számára a kiegészítő tápanyagok optimális arányát. A szigetcsépi fóliasátoros kísérletekkel a tápanyag túladagolásra és a diszharmonikus tápanyagellátásra a paprika érzékenyen reagált, a levelek megkeményedésével ós a termés görbülóses torzulásával. Ezek a kezdeti fejlődésbeli rendellenességek a vegetációs időszak előrehaladásával mérséklődtek. A szennyvíziszappal és a kiegészítő tápanyagokkal a talajba vitt makro- és mikroelemek, illetve nehézfémek abszolút mennyisége és aránya döntő jelentőségű, mind növénytermesztési, mind környezetvédelmi és egészségügyi szempontból. Mivel a keletkező szennyvíziszap összetételét az esetek * A kutatási munkát dr. Polyák Dezső egyetemi adjunktus irányította. j,5. kép. Szennyvíziszap kihelyezés fóliasátorba. CHUM. 5. Pci3Meuienue UAoe nod noAuamuAenoeoü naAamKOÜ Bild 5. Unterbringung des Abwesserschlammes in Folienzelten 6. kép. .Jelzőnövények a fóliasátorban CHUM. 6. Pacmenun-unduKamopbi e noAuanuiAenoeoü naAamtce Bild 6. Indikatorpflanzen im Folienzelt egy részében nem tudjuk már befolyásolni, így a pótlólag adandó tápanyagokkal tudjuk a céljainknak megfelelő optimális arányokat biztosítani. A modellkísérletek szerint a dél-pesti iszap tartós tápanyagforrást jelentett a kertészeti üvegházi növényeknek is, kedvező hatását a tápoldatokkal történő kiegészítés még fokozta. Fóliasátorban is pozitívan reagáltak a jelzőnövények (paprika, paradicsom) az iszapkezelés hatására (5-6. kép) Szabadföldön: termőszőlőben, faiskolában és a virágmagtermesztésben alkalmaztunk iszapkezelést. Ezeknél a kísérleteknél az iszapot a talaj felszínére helyezték el. Ez a megoldás nagyüzemi körülmények között nem alkalmazható (7. kép). Ezért vállalatunk a Kertészeti Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem* bevonásával 2 eltérő működésű injektáló berendezést fejleszett ki. Ezek a gépi berendezések a felszín alá 20—50 cm mélységben és 100—120 cm-es széles sávban terítik az iszapot 50—100 mm mennyiségben. Az iszap gépi talajba juttatása környezetvédelmi szempontból előnyös, azonban gazdaságos alkalmazása a technológia továbbfejlesztését igényli. * Témavezető: dr. Sárosi Lajos egyetemi docens, BME.
