Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám - Frank István: A dél-pesti folyékony, rothasztott szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésére irányuló, – a Fővárosi Csatornázási Művek által irányított – kísérletek első négy éve

510 Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. Frank 1.: A dél-pesti szennyvíziszap 7. kép. Szabadföldi kísérletek szőlőben CHUM. 7. Onumu HÜ ornnpumbix ynacmhcax 3EMAU, 3a>inmbix no<) euHozpadmiKii fíild 7. Freilandversuche im Weingarten A szigetcsépi szabadföldi kísérletek talajtani vizsgálatai szerint a nitrogéntartalom emelkedése jelentős a mélyebb rétegekben is. A növények által hasznosítható foszfortartalom is megnövekedett, mely befolyásolhatja a tápanyag egyensúlyt, többek között a cink és a kálium vonatkozásában. Az iszap összetételéből következően a kálium tartalom emelkedése kismértékű. A nagyadagú iszap kiadása, a szőlő igényeihez viszonyítva többlet nitrogént és foszfort juttat a talajba, ezért a folyékony műtrágya kiegészítés kedvezően érvényesül. Az iszap hatására a növényekben emelkedett a nitrogén, foszfor, vas és a ciknktartalom (2. és 3. táblázat). A „barázdateknős technológia" nagyüzemi alkalmazása A gödöllői kisparcellás kísérletek tapasztalatainak felhasználásával lehetővé vált a szennyvíziszap üzemi elhelyezése. Az 1980-ban indított üzemi kísérletekhez a tíz hektár területet az Alsónémedi ,, Közös Út" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet biztosította, öt év időtartamra. Az agrotechnikai munkákat (az előírt technológia alapján) a termelőszövetkezet végzi. A tervezet szerint évente 1—1,5 hektáros terület kap 200—300 mm-es iszajjterhelést (dél-pestről) a betakarítás és a vetés közötti időszakban. A gödöllői „barázdateknős technológia" alkalmazásával* 1980. januárjában kb. 200 mm isza* A szakmai irányítást a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszéke vállalta. 2. táblázat A növények kémiai analízisének eredményei Szigetcsép Kertészeti Egyetem Szőlőtermesztési Tanszék Kutatási jelentés Szigetcsép, Kertészeti Egyetem Szőlőtermesztési Tanszék TaöA. 2. Pe3yAbmambi xtiMutecKux ananmoe pacmemiü. Cueemnen, Kuißedpa <so3deAbiea>nisi eimoepada e Hncmumyme Cadoeodcmea Tab. 2. Resultate der chemischen Analyse der Pflanzen Universität für Gartenbau, Lehrstuhl für Weinbau Fólia alatt N P K Ca Mg [%] Saláta: kezelt 2,00 0,339 1,85 0,84 0,70 kezeletlen 1,85 0,257 1,44 0,X4 0,67 Paprika : levél 80-as kezelt 3,05 0,223 3,82 1,18 2,00 79-es kezelt 2,78 0,250 2,73 2,50 2,OS hús 80-as kezelt 2,49 0,377 3,04 0,28 0,23 79-es kezelt 2,32 0,367 3,03 0,17 0,18 mag 80-as kezelt 3,21 0,468 3,til 0,19 0,28 79-es kezelt 3,03 0,454 3,68 0,14 0,23 3. táblázat V növények kémiai analízisének eredményei Szigetcsép, Kertészti Egyetem Szőlőtermesztési Tanszék Kutatási Jelentés. Üvegházi tenyészedényes kísérlet Szigetcsép, Kertészeti Egyetem Szőlőtermesztési Tanszék. Üvegházi tenyészedényes kísérletek. TUÖA. 3. Pe3yAbmambi xuMmeacux anaAU3oe pacmemiü. Cueenwen, Kaifiedpa eo3öeAbieanufi eunoepaőa. Onbimbi e KOHmeíínepax opaiiMcepeünbix Tab. 3. Resultate der chemischen Analyse der Pflanzen Universität für Gartenbau, Lehrstuhl für Weinbau. Treihhausversuche mit Vegetationsge-Fässen Fejes saláta N P K [%r~ Ca Mg Ho-Tsz—Csv 3,63 0,485 2,02 1,32 0,88 Ho-Csv 1,61 0,230 3,11 1,51 0,61 Ho-Isz—

To 3,49 0,467 3,21 1,69 0,92 Ho— To 3,34 0,310 3,98 1,62 0,64 Ho-I'e—Isz—Cs 4,55 0,453 1,47 1,15 0,93 Ho-l'e—Cs 1,89 0,226 2,45 1,26 0,64 Ho— -Pe—Isz—

To 2,60 0,268 2,51 1,65 1,08 HoI'e—To 3,02 0,357 4,70 0,97 0,58 pot helyeztek ki. A táblán a múlt évben cirkot termesztettek, amely jól fejlődött, megfelelő termést hozott és a kihelyezés nem akadályozta a nagy üzemi művelhetőséget, tehát az üzemi megoldhatóságot bizonyította. A négyéves kutatómunka jelentősebb eredményei A kísérletek első szakaszának lezárása után. felmerül a kérdés, hogyan lehet és tudjuk hasznosítani e műszaki fejlesztési munka eredményeit. A legfontosabb — aminek érdekében ez a kutatás megindult — hogy kísérleteink alapján feltételekhez kötötten ugyan — de már megindítottuk a dél-pesti iszap mezőgazdasági elhelyezését. A múlt év elején indított üzemi méretű kísérlet az első évben pozitív eredménnyel zárult. E kutatómunka eredménye remélhetően népgazdasági szinten is hasznosítható lesz, többek között arra, — hogy az országban folyó többi kísérletekkel együtt— alapot szolgáltathat a hatósági