Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
2. szám - Dr. Juhász József–Jeneyné dr. Jambrik Rozália: A komjáti medence kitermelhető vízkészlete
50 Hidrológiai Közlöny 1982. 2. sz. Dr. Juhász J.—Jeneyné dr. Jambrik R.: A Komjáti-medence 1. táblázat 1. táblázat Jelentősebb források sokévi átlagos vízhozam,a TaöA. 1. CpedHeMiíozoAemmie deßumu nauöoAee 3nanumeAbHbix ucmo'iHüKoe Tabelle 1. Vieljährige durchschnittliche Ergiebigkeit der wichtigeren Quellen Név HoNév min] Hozam [1/ min] Név Hozam t 1/ min] 30 Cigányosi 1 Borz 174 108 Itató 6 Kis borz 0 29 Pályi kút 1 Csurgó 6 86 Barlang12 Tetyves 36 kutató 7000 Széchenyi 674 Csörgő 144 6 Acskó 6 Melegvíz 12 86 Alsó 30 ÖsszeAcskó sen 8459 Tapolca csop Kastély kerti Pasnyag Lótusz Vecsem fő Kisveesem Községi falakkal a felszín alatt 120—140 m-re is lezökken a triász összlet. A komjáti medence nemcsak egy árok, hanem északon — az országhatár közelében a triász csak alig néhány tíz méterre zökken le a völgy talpa alá és hasonló a helyzet Dobódélnél is (6. ábra). A két magasan maradt alaphegységszakasz között található a komjáti medence fiatalabb üledékekkel feltöltve. Az árkos vetőrendszer keleti oldalán foltokban ismét a felszínre kerül a triász rétegcsoport a Tornai hegyben. Itt a felszínig érnek az alsó triász werfeni rétegektől a középső triász ladini rétegekig az előforduló kőzetfajták. Elsősorban a terület déli végén Dobódél-Bódvaráró és Tornaszentandrás vonalától keletre Kovácsi pusztáig van nagyobb, összefüggő triász folt a területen. Az alsó triász, főleg vízrekesztő kőzetek a völgy szélén, míg keletebbre a vízvezető ladini összlet található nagyobb összefüggő foltokban. Ebben a földtani kutatások szerint már nincsenek összefüggő nagy mészkőtömegek. Ezért jelentősége is kevesebb az Aggteleki hegységnél. A völgyoldal kisebb meredekségű és kisebb magasságit is az Aggteleki hegységi oldalnál. A Bódva völgy felső szakaszán a komjáti medencében a triász összletre miocén rétegek, föléjük pannóniai üledékek, majd a terephez közel pleisztocén és holocén rétegek települtek. A 3, 4, 5, 6. ábrán láthatóan a miocén rétegek vastagsága 40—50 m. Anyaga iszap, agyag, néhol homok, elvétve kavicsos homok. Az összlet egészében vízadásra kedvezőtlen. Vízföldtanilag a triász és a fiatalabb rétegek vízföldtani elválasztása révén nyer jelentőséget. A miocén felett változó vastagságú pannóniai üledék települt. Anyaga elsősorban agyagos, iszapos, ritkábban kőzetlisztes és homokos rétegA jórészt vízzáró és vízrekesztő rétegekből álló pliocén rétegekből nem várhatunk számottevő Hatón | H | Alluvium, patakhordalék ÜL T Pliocén Kréta Lejtőtörmelék Tenszkavics Agyag,homok,kavics Cabbrá j Szürke mészkő ] Piros foltos világos mészkő és , i jil rétegzettpinstüAönesmzko j Cukorszóvelő dolomit Ha Ül hj?a-b: IM a "Ú Világosbarnás, tőzköves mészkő, sötét agyagpala Vastagpados, világos mészkő Pados, világos mészkő Cukorszövető világos dolomit Sötét bitumenes mészkő, szürke dolomit Barnásvörös homokkő és meszes homokká Szürke és lilássziirke lemezes mészkő, agyagpala Lilás homokká, lila és zöld agyagpala 1. ábra. A terület földtani vázlata Puc. 1. reoAOZuieacasi cxeMa meppumopuu Abb. 1. Geologisches Schema des Gebiets
