Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
2. szám - Dr. Juhász József–Jeneyné dr. Jambrik Rozália: A komjáti medence kitermelhető vízkészlete
Dr. Juhász J. —Jeneyné dr. Jambrik R.: A Komjdti-medence Hidrológiai Közlöny 1982. 2. sz. 51 Kitűzött 12 m-es fúrások Forrás, vízhozama <50 l/min Forrás, vízhozama >50 l/min Forrás, nogyvizi hozama > 1000 l/min Forrás, nogyvizi hozama >10000 l/min Langyos vizű forrás, hőmérséklete > 15 °C Földtani szelvény 2. ábra. A medence forrásai és fúrásai Puc. 2. HcmoiHUKU u CKeaoKUHU CiacceÜHa Abb. 2. Quellen und Bohrungen des Beckens vízhozamot. Vízadásra nem kedvezőek. A felszínen néhol kavicsos kifejlődésű pliocén foltot is találhatunk, de a fúrások a medencében ilyen kifejlődésű réteget nem tártak fel. A pannóniai összlet felett találjuk a pleisztocén, holocén rétegcsoportot. Ennek alsó rétege a pleisztocén terasz kavicsos homok, homokos kavics tagokból felépítve. Helyenként a kavics iszapos, néhol agyagos, esetenként finom szemű de globálisan kitűnő vízvezető. Jellemzésére a kutatás során készített fúrásokon át fektetett földtani szelvényeket (7—10. ábra) és a teraszréteg jellemzőit feltüntető ábrát mutatjuk be. A teraszréteg változékonysága az ilyen üledékek variabilitásának megfelelő mértékű. Ezért a 11. ábrán a teraszréteg összvastagsága mellett a legdurvább homokos kavics és kavicsréteg vastagságát is feltüntettük. A pleisztocén teraszréteg a terület legjelentősebb vízbázisa, részben saját utánpótlódó készlete, részben karsztból átvett készlet révén. A teraszrétegek kőzetfizikai adatainak minél pontosabb megismerése érdekében a tizenkét kutatófúrásból hetet próbakúttá kiképezve a kivitelező SZAVICSAV megszivattyúzott. Az általában három napos szivattyúzás során mért adatok szerint a háromlépcsős próbaszivattyúzás egyes lépcsői egy-két óra alatt beálltak és attól kezdve kvázi permanens állapot mutatkozott. A kutakból kiemelt legnagyobb hozamot és a hozzátartozó depressziót a 3. táblázatban tüntettük fel. A kapott szivárgási tényezőket a 2. táblázat középső oszlopaiban láthatjuk. A próbaszivattyúzások pontossága nem volt kielégítő, így a kapott értékek több esetben bizonytalanok. A fúrásokból félméterenként vett mintákból Zamarin módszerrel szivárgási tényezőt számoltunk a teraszban. Eredményeit a 2. táblázatban tüntettük fel. Ha a szemeloszlási görbéből (12. ábra) és a próbaszivattyúzásból meghatározott szivárgási tényezők számottevően eltérnek egymástól, ismerve a próbaszivattyúzások változó megbízhatóságát a kétféle módon meghatározott szivárgási tényezők összevetéséből a földtani, kőzetfizikai adatok figyelembevételével mérlegeléssel vettünk fel fúrásonként egy további geohidrológiai számításhoz felhasznált szivárgási tényezőt (2. táblázat utolsó oszlopai).
