Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

2. szám - Dr. Juhász József–Jeneyné dr. Jambrik Rozália: A komjáti medence kitermelhető vízkészlete

HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 62. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 49—96. oldal Budapest, 1982. február A komjáti medence kitermelhető vízkészlete DR. JUHÁSZ JÓZSK F* egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora — J E n'*H Y N Ti, DK. JAMBRIK ROZÁLIA* Az Rszakmagyarországi Vízügyi Igazgatóság kezdeményezésére megvizsgáltuk a komjáti medence természetes és kitermelhe tő vízkészletét. A kutatás során a meglévő adatok mellett 12 kutatófúrást mélyítettünk a komjáti medencén átfolyó Bódva folyó teraszrétegének megismerésére. A vizsgált terület az országhatár és a Jósva patak torkolata közötti Bódva völgyet és a közvetlen vízgyűjtő területét tartalmazza (1. ábra). A terület középső része a 150—160 m tengerszint feletti magasságú lapos fenekű Bódva völgy. Keleten az Aggtelek-Rudabányai hegység része a Tornai hegység, általában 5—20 m-es tereplépcsője, nyugaton a völgytalp szélén jól kirajzolódó vonallal az Aggteleki hegység határolja. A völgy 1—-3%o-kel lejt a vizsgált szakaszon. A Bódva folyó a völgytalpon kóborolva számos félig, vagy egészen betemetett holtmedret hagyott hátra, amikben tavasszal és az őszi csapadékos időben megáll a víz. A jellegzetesen eróziós felszínű területre nyugatról is, keletről is egy-egy jelentéktelen időszakos vízfolyás fut le a Bódvába. Vízföldtani viszonyok A komjáti medence körül a legidősebb felszíni képződmények a triász rétegek (1. ábra), az Aggtelek-rudabányai hegységben. Közülük a legidősebbek az alsó triász agyagpalák. Alulról felfelé lilás homokkőből, lila és zöld agyagpalából, szürke és lilás szürke lemezes mészkőből és agyagpalából, barnásvörös homokkőből épül fel a rétegcsoport. Meglehetősen gyenge vízvezető. Elsősorban a karsztvíz duzzasztását szolgálja. A felette megjelenő középső triász anisusi guttensteini és wetter* Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc. steini mészkő és dolomit jó vízvezető összlet. Alulról felfelé sötét, bitumenes mészkő, szürke dolomit, cukorszövetű világos dolomit, pados, világos mészkő építi fel. Felette a középső triász ladini rétegsor üledékeit találjuk folyamatos átmenettel. A vastagpados világos mészkőbe helyenként tűzköves mészkő és agyagpala ékelődik. Fedőjében cukorszövetű dolomit, pirosas foltos világos mészkő, tűzköves mészkő van; majd szürke mészkő zárja a ladini rétegsort. Az anisusi és ladini rétegsorban alakultak ki a nagy, összefüggő karsztos tömegek. A területen néhány ponton a felszínen, illetve a fúrásokban megjelenik a triászt áttörő kréta kori nátrongabbró is. A völgy nyugati oldalán található Aggteleki hegység jelentős kartszvíz tároló. A karsztvíz elhelyezkedését, mozgását alapvetően a Jósva patak völgyében feltárt, főként agyagpalából felépült alsó triász rétegboltozat visszaduzzasztó hatása határozza meg. A felette található karsztosodott kőzetből két rétegcsoport határán források fakadnak végig a vizsgált Bódva völgyszakasz nyugati [teremén (2. ábra). Közöttük néhány nagyobb hozamú forrás is fakad, amelyek sokévi átlagos — sokszor becsült — vízhozamát az 1. táblázatban mutatjuk be. A hideg források közül kiüt a 16—18 °C hőmérsékletű langyos Lótusz forrás és a Meleg víz. Az Aggteleki hegység keleti pereme jól kirajzolódó vetőzónával viszonylag meredeken zuhan le a Bódva völgy síkjára. A völgyet átszelő földtani szelvények tanúsága szerint (3, 4, 5. ábra), a szelvények helyét a 2. ábra mutatja a triász kőzetek vetőkkel kialakított tektonikus árkában fut a Bódva völgy. A tektonikus árokban meredek