Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám

482 Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. Dr. Salamin P.: A meteorológiában szükséges hidrológia 1. abra. Vizhaztartasi rendszer (természetes rendszer) V: makror-sapadék; c: mikrocsapadék; F: felszíni vfz; /•'„. parti szűrésű víz; T: talajvíz; A'.- karsztos és egyél) források vize; M: mélységi vizektalaj nedvességtartalma; V: veszteség; Vf: teljes felhasználás- V

P' teljes elhasználás; teljes veszteség; mesterséges rendszer: M • mezőgazdaság; E

g: erdőgazdaság; V

g: vízgazdálkodás; H: hasznosítás; It: rendezés; (T= S) tarozás; A: areá/is (felületi); L: lineáris (vonalmentl/heavatkozás); li: belső kapcsolatok, belső vízmozgások; fi: összetett kapcsolatok, vizmozgások a természetes és a mesterséges rendszer között. Abb. 1. Wasserhaushaltssystem (natürliches System) C: Makroniederschlag; c.- mikroniederschlag; F: OberflächcnwasserFp: uferfiltriertes Wasser; T: Grundwasser; Ii: karstige und sonstige Quellenwässer; N: Feuch- tigkeitsgehalt des Bodens; V: Verlief Vf vollständige Verwendung; V

e: vollständiger Verbrauch Vollständiger Verlust; kunstliches System: M

u: Landwirtschaft; E„: ForstwirtschaftV : Wasserwirtschaft; :// Nutzung; Ii: Regulierung; S: Speicherung; A .areal (Oberflächen): L: linear (Eingriff der Linie entlag); II: innere Verbindungen, innere Wasserbewegungen; Ö: zusammengesetzte Verbindungen, Wasserbewegungen zwischen den natürlichen und künstlichen System. Fig. 1. Water budget system (natural system) C: macro-, c: micro precipitation, F: surface water, F

v: bank-filtered water; T: groundwater, K: karstic- an other spring yie Id, M: artesian water, V: Loss. N: soil moisture, Vf: water use, V

e: consumptive use. artificial system: Si : agriculture. E forestry, V

„: water management, H: use, R: reclamation, S: storage, A: areal (surface) L: linear measure, II: internal water movements, O: complex water movements within the natural and artificial system, exhange between systems A mesterséges rendszer (1. ábra) lehet areális, de lehet lineáris jellegű is. A mesterséges rendszer fő elemei mindenek előtt a mezőgazdaság (Mg: Petrasovits I.—Balogh •/., 1969; Szabó ./., 1977; Lőrincz ./., 1978)*, az erdőgazdaság (E

g: Salamin P., 1954; Gál J.—Káldy J., 1977; Papp L., 1979; Salamin P., 1980;) szárazgazdálkodású (s indexben) részei (M„, e

s Egs), továbbá a vízgazdálkodási tevékenységek (V„) összessége (1. ábra). Az utóbbi részleteiben a következő alrendszerekből áll: A

h areális hasznosító, A

R rendező elemek; L

h lineáris hasznosító, L

R rendező elemek; A

t, ill. L

t areális, ill. lineáris tározó elemek. AH általában a területi vízellátást jelenti (területinek tekintjük azonban a pontonkénti ellátást, mint pl. a területileg számtalan ponton települő községek ellátását is), így az utóbbi, a mezőgazda* Részletes bibliográfiai összeállítást a Meteorológiai Társaság Kiadványában adunk közre. sági vízellátás lehet az üzemekhez kapcsolódó ivó vagy ipari jellegű, valamint a mezőgazdasági területekhez kapcsolódó öntözési vagy halastavi vízellátás, s itt említhető a hévízhasznosítás). A

R jelenti a felszínalatti vízrendezést, a talajok víztelenítését, ún. lecsapolását,, „a drénezést", a felszíni rendezést síkvidéken, „a belvízrendezést", lejtős vidéken (domb- és hegyvidéken) a „talajvédelmet", a „kisvízfolyások rendezését" stb. lakó- és ipartelepek területének rendezését sík és lejtős területeken egyaránt; L

a jelenti elsősorban a nagy vízfolyások mentén a hasznosítást, a vízi közlekedést, a vízerőhasznosítást; a nagy vízkivételek kiépítését pl. öntözéshez, s ide sorolhatjuk a folyók egységes vízgazdálkodását biztosító folyócsatornázást; L

r jelenti a folyószabályozást (kis-, közép- és nagyvízi szabályozást, ahol az előzőek inkább hasznosítási feladatokat, az utóbbi ármentesítő beavatkozásokat jelentenek); A

S és L,

S jelentik az areális és a lineáris tározó elemeket, a víztornyokat, medencéket, a völgyzárógátas, ill. folyami duzzasztóműves folyómenti lineáris tározókat — pl. a Kisköreit —, szegyben a vízgazdálkodási beavatkozások következményeképpen, főként ezek elégtelen teljesítőképessége miatti természetes, ún. belvízi elöntéseket. Mind a természetes, mind a mesterséges rendszeren belül (B) külön-külön, de egymás között összetettem (Ö) is a legkülönbözőbb ún. ,,víz-, energia-, ill. hőmozgások" lépnek fel, amik víz-, energia, ill. hőháztartási egyenletekkel, mérlegekkel mérhetők fel (Salamin P., 1954; Barna A.—Salamin P., 1970, 1973; Domokos M., 1972; Bacsó A

7., 1973; Péczely Gy., 1979). A vízháztartási egyensúlyok vizsgálatánál gondosan ellenőrizni kell, hogy az ún. „mennyiségi vízmozgásokat" kiváltó tényleges vízmozgások azokat valóban lehetővé teszik-e? Az ilyen értelmű hidrodinamikai vizsgálat jó kiegészítője lehet a meteorológiai aerodinamikainak! Itt érdemes még megemlíteni azt is, hogy a természetes rendszer C tagját közvetlenül a mesterséges rendszer mező- és erdőgazdaságának (Salamin P., 1954, 1980; Újvári F., 1967; Papp L., 1979) talaja kapja, s csak az marad ebből a vízgazdálkodónak, amit a mezőés az erdőgazdálkodó nem tudott hasznosan visszatartani. (!), sem a talaj szivárgási lehetőségeinek javításával sem a talaj vízkapacitásának ( VK) jobb kihasználásával. Általános bevezetőnkhöz tartozik még, hogy témánkat igen nagy mélységben világítják meg a mérnöki hidrológiai, az agrometeorológiai, a hidrobiológiái, a hidrokémiai és a hidrometeorológiai szakkönyvek-tankönyvek, s természetesen nélkülözhetetlenek az általános éghajlattani munkák is. Az areális vizsgálat legfőbb részei: a felszíni víz keletkezésének megismerése, a keletkezés hatása a beszivárgásra (figyelemmel arra, hogy a szivárgás a mikroszivárgási, a lamináris, az átmeneti, ill. a turbulens tartományba tartozik-e), továbbá a csapadékos folyamatok szüneteiben a párolgásra; a beszivárgó víz felszínalatti útjának követése általában a felszínalatti jelenségek vizsgálata (Ju-