Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

10. szám - Dr. Molnár György–dr. Popper György: Felszín alatti vízmozgások szimulálása véges elem-módszerrel

450 Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. Dr. Molnár Gy.—Dr. Popper Gy.: Felszín alatti 4. ábra. A természetes peremjeltétel megoldásának módja Puc. 4. Cnocoö peuieHun ecmecmeewweo Kpaeeozo ycAosun Abb. 4. Art der Lösung der natürlichen Randbedingung határozni a lokális bázisfüggvények segítségével. Ekkor kapjuk, hogy az elemre vonatkozó termé­szetes peremfeltételek vektora 2. csúcs V ] . csúcs -g 1 f <w 2 dl + g 2 J 3. csúcs 2. csúcs COÍ dl 1. CSÚCS + 9s / 3. csúcs CO , dl (53) dt At -+F = 0 (57) Kiindulva a t = l 0 ós c(l n) kezdeti feltételekből, feladatunk az (58) alatti lineáris algebrai egyenlet­rendszer többszöri megoldása, ahol az A + ­1 At Ii együtthatómátrix szimmetrikus szalagmátrix. A problémát bonyolítja, hogy amennyiben az F vektor a h potenciálértéknek, vagyis a c vektornak nemlineáris függvénye (mint például szabad víz­felszínű víztartó esetén), akkor az (58) nemlineáris egyenletrendszert újabb időlép te tós előtt (utó­iterációval) oldjuk meg. Ebben a vonatkozában az (58) formula implicit módszert képvisel. Végül tekintsük a (14) alatti lényeges peremfel­tételeket, amelyek c(t) = c(t)a r x peremrészen (59) és mivel az r csúccsal szemben levő oldalon <pr = 0, kapjuk, hogy Y t9i-h+9 3-h P' = Y 9i-h + 92'h (54) Ui-h+Qyh Az / elemi teher vektort a (51) és (54) alatti vek­torok egyszerű f = e-p* (55) kivonásával nyerjük. Ha i, illetve p egy elem ugyanazon csomópont­jának a sorszáma lokális, illetve globális számozási rendszerben, akkor az elemi tehervektor f 1 elemét hozzáadjuk a globális tehervektor F p eleméhez. •3.4 Az idő szerinti derivált véges differenciával való közelítése Miután meghatároztuk az A, B mátrixok és az F vektor elemeit, még meg kell oldani az ár Ac+ B F — 0 (56) közönséges differenciálegyenlet kezdeti értékfel­adatát. Erre a célra számos numerikus módszer (pl. Runge—Kutta vagy prediktor-korrektor tí­pusú eljárás) áll a rendelkezésre. Esetünkben a lehető legegyszerűbben járunk el, amikor az (56) alatti egyenletet az ,, „ c{t + At)-c{t) Ac(í + dí) + B­haladó-differencia formulával közelítettük, amely ( A +J­tVyt + At) = ~Mt)-F (58) alakban is felírható. alakban is írhatók. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megadjuk azoknak a csomó­pontoknak az i indexeit, amelyekben a c 4(í) érté­kek elő vannak írva. A következő egyszerű fogás alkalmazható: Ha c^t) és c t(t + At) előírt perem­értékek a t és t + At időpontokban, akkor a c 4(í) i-edik eleme, majd az (58) egyenletben szereplő B mátrix (i, i) indexű főátlóelemét felcseréljük egy, a többi elemhez viszonyított nagyon nagy számmal. Ha még az F vektor i-edik elemét is felcseréljük ennek a nagyon nagy számnak a c t(t) — c t(t + At) különbséggel képezett szorzatával, akkor az (58) egyenlet c (t + At) megoldásvektorá­nak i-edik eleme az előírt c^t + At) peremértékkel lesz egyenlő. 4. A programok ismertetése A széles körű alkalmazhatósága érdekében a véges elem módszer felhasználásával több egymástól kü­lönböző feladat megoldására alkalmas programot készítünk. Ezek a következő feladatok megoldá­sára alkalmasak: a) Nyomás alatti, egyrétegű víztartó tér mo­dellezése vízzáró határfeltétel esetén. b) Nyomás alatti egyrétegű víztartó tér mo­dellezése általános (szakaszonként változó) határfeltétel esetén. (Belső határfeltétel is lehet.) c) Szabad vízfelületű egyrétegű víztartó tér modellezése általános határfeltétel esetén. d) A talaj vízállástól függően szabad vízfelszínű, illetve nyomás alatti víztartó tér modellezése általános határfeltétel esetén. e) Több rétegű víztartó tér modellezése álta­lános határfeltételek esetén, a legfelső réteg szabad vízfelszínű is lehet. f) A transzmisszibilitás és tárolási tényező op­timális értékét meghatározó, ún. bearányo­sító program. Az a),b),c) ós a d) pontokban leírt programok elkészültek, jól működnek. A többi kifejlesztése folyamatban van, rövidesen használhatók lesznek. Úgy véljük, hogy a 3. fejezetben ismertetett módszerekre támaszkodó programok részletes is­mertetése és működésük értékelése jelen tanul­mányunk terjedelmét jelentősen meghaladná, azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom