Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

8. szám - Kiss József: Karsztvíztározási eredmények a Keleti-Bükkben

.364 Hidrológiai Közlöny 1982. 8. sz. Kiss J.: Karsztvíztározási eredmények csökkent le a nyár végére 7,8 ezer m

3/nap mennyiségre. A («aradna-íorrási tározási lehetőség Az eddigi kísérletek látványosank mondható eredményeitől függetlenül az alap problémák változatlanul megmaradtak. Az egvre növekvő ivóvízigények miatt továbbra is elképzelhetetlen, hogy a Szinvának — remélhetőleg tartósítható — 10 ezer m

3/nap minimális hozamából 5 ezer m

3-t naponta kiengedjünk a mederbe. (Természetvédelem!) A Szinva-völgv komplex vízgazdálkodásának keretében ezért nőtt meg hirtelen a Hámori tó és a tavat megtápláló Garadna patak jelentősége. A tó eredeti tározó térfogata megközelítően 1,0 mill, m

3 volt. Mivel a Garadna hordalékfogó nélkül torkollik a tóba, azt az idők folyamán több, mint 600 ezer m

3 hordalékkal töltötte fel. A tó maximális vízmélysége a túlfolyóhoz viszonyítva 8 m, átlagos mélysége 4—ő m, a lerakott hordalék vastagsága Í4 m. Amennyiben a hordalék megfogásáról nem gondoskodnak, úgy az ezredfordulóra teljesen feltöltődik. Jelenlegi tározó térfogata kb. 360 ezer m

3. Az Országos Forrásnyilvántartás adatai szerint a Hámori tavat tápláló és a Garadnába ömlő források együttes mértékadó kisvízi hozama alig éri el a 2 ezer m

3/nap mennyiséget. A Lenin Kohászati Művek engedélye a bukóéi alatt -1 m-ig történő leürítésre gyakorlatilag a tárolt térfogat 25%-ára, vagyis 90 ezer m

3 víz igénybevételére vonatkozik. Napi 5 ezer m

3 víz leeresztése 2 ezer m

3/nap mértékadó utánfolyás mellett kereken egy hónapra oldja meg a kérdést feltéve, hogv a LKM-nek váratlan üzemzavar miatt nincs rá szüksége. Ezeknek az összefüggéseknek ismeretében adtunk megbízást a VITUKI-nak még 1969ben a Garadna forrás vizsgálatára. A kutató munka eredményét röviden a következőkben foglalták össze: — A forrás duzzasztott jellegű, a fakadási szint alatt vízzel telített repedések vannak. A forrás szintje alatt 40 m-rel táróval, esetleg vízszintes kutatófúrással a karsztos kőzettömeg feltárható. A beépített vízgát lehetőséget nyújt > a vízhozam kiegyenlítésére tetszés szerint szabályozásra, pl. a következő módon : a) Egyenletes vízkivétel teljes éven át 5 ezer m

3/nap közepes hozammal. b) Tavaszi időszakban szüneteltetés pl. 4 hónapon át és az év további részében 8 ezer m

3/nap hozamú termelés. Természetvédelmi területről lévén szó, táró hajtására nem sikerült engedélyt szerezni. Amikor a Szinva-völgyének komplex vízgazdálkodásáról beszélünk, ez alatt minden érdekelt szerv közös összefogását és áldozatvállalását is értjük. Ehhez it feladathoz első sorban partnerekre, segítőtársakra, és nem külső szemlélőkre, vagy bírálókra van szükségünk!. A Szinva és Garadna rende zése-foglalása. egy elhanyagolt Hámori tó sorsa, a szélsőséges vízjárású források hozamának kiegyenlítése, a múlt századbeli technológiával felhasznált ipari vizek mennyiségének csökkentése, vagy a természet érintetlenül hagyásának túlzott hangsúlyozása és a kizárólagos elsőbbség biztosításának követelése mind megoldásra váró problémák. Ezek túlnőnek egy vízmű vállalat keretein és lehetőségeinek határain. Miskolc Nyugati városrészének biztonságos vízellátása megkívánná, hogy Lillafüred térségéből naponta legalább 25 ezer m

3 vizet juttassunk le az előhegyi és göröghegyi tárolómedencékbe. Ennek feltételei az előbbiek szerint lényegében adottak. Az elméleti és gyakorlati kutatások igazolták az előzetes várakozásokat cs kijelölték a megvalósítás útját. Ma már az elhatározásokon és a tetteken van a sor. Hozzászólás Szlabóezky Pál: A Miskolci Vízművek — egy üzemeltető jellegű vállalat műszaki fejlesztési, beruházási lehetőségein belül — az elmúlt évtizedben igen nagy erőfeszítéseket tett az olcsó, energiatakarékos, kezelést nem igénylő karsztvíztermelő bázisainak kapacitás növelésére. Az 1970—80 között elkészült munkák várhatóan az alábbi, néhány száraz hónapos tartóságú ivóvízkapacitás növekedéseket eredményezték: 1. Szinva-foráss 5 000 m

3/nop (Felső táróval együtt) 2. Anna-forrás 2 000 m

3/nap (Soltész-kerti túlfolyóval) 3. Diósgyőri Tavi forrás 2 000 m

3/nap (1. akna) 4. Miskole-tapolcai hideg és meleg források 5 000 m

3/nap 5. Királykúti forrás ] 000 m

3/nap Elért víztermelés növekedés 15 000 m

3/nap Az érintett időszakban a karsztvíz I m

3-re (részbeni szivattyúzással) minimum 4 Ft üzemköltség megtakarítást jelentett. A fenti karsztvízmű kapacitás növekedéssel — Kiss -József előadásában is közölt adatok szerint — ] éven belül legalább 100 napig számolhatunk. így az éves üzemköltségmegtakarítás 6 millió forintnak adódik, amely összeg egy vidéki város tanácsi pénzügyi gazdálkodásában nem jelentéktelen. Ennél is lényegesebb az a — Szerző által is közölt —eredmény, hogy ezzel elkerülhetők voltak a nyári vízhiányok, amelyek társadalmi, sőt politikai hatása a sajtóból is ismert. A Bükk-hegységből tönténő vízbeszerzési lehetőségek ezekkel a vízhozamnövelésekkel nem merültek ki! A bükki karsztvízkészlettel foglalkozó, Hidrológiai Közlönyben megjelent tanulmányok alapján a 70-es években rendelkezésre álló, kitermelhető szabad vízkészlet 100 ezer m

3/nap körüli érték. Ebből, a Miskolci Vízmű érdekterületére eső hányad 40—50 ezer m

3/nap. (Ez az ún. „hidrológiai teljesítmény" vízháztartási számításokból adódik.) A Miskolci Vízművek 1966-tól végeztetett kutatásokat, illetve feltárásokat a VITUKI-val, a