Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

8. szám - Újfaludi László: Háromdimenziós szivárgás vízépítési műtárgyak környezetében

340 Hidrológiai Közlöny 1982. 8. sz. Űjfaludi L.: Háromdimenziós szivárgás -— A - típusú műtárgyak B-tipusö műtárgyak £ 1 4. ábra. A szádjai nélküli műtárgyak kétdimenziós esetre vonatkoztatott vízhozam-értékei Puc. 4. 3iiayeHU.i pacxoda nomoKa ÖAH cbopyMcenuíí 6e3 uinyiima e CAyuae ruiocKoeo nomoKa Abb. 4. Abflusswerte der auf zweidimensionellen Fal der Objekte ohne Spundwand bezogen A jobb áttekinthetőség érdekében az ábrákon nem tüntettük fel a mérési eredmények alapján számított pontokat, csak az azokat összekötő görbéket. 3.1. Egyrétegű talaj 3.1.1. Sík alapozású műtárgyak (1. ábra). A vízhozam A háromdimenziós esetekre a modellek alapján mért vízhozamértékeknek a megfelelő kétdimenziós esetekre vonatkoztatott hányadosát EJL függvényében a 4. ábrán ábrázoltuk, mind az A-. mind a 2?-típusú műtárgyakra. Az ábra alapján megállapítható, hogy: a) Az oldalszivárgás következtében fellépő vízhozam-többlet a műtárgy-szélesség (vagyis az E/L arány) csökkenésével rohamosan nő- keskeny műtárgyak esetén (egységnyi szélességre vonatkoztatva) a kétdimenziós érték sokszorosát is elérheti. A műtárgy szélességének növelésével viszont a vízhozam értéke egyre inkább közelit a kétdimenziós esetéhez, amelynek Qlq= 1 felel meg. h) A 5-típusú műtárgyak oldalszivárgásból eredő vízhozam-többlete általában nagyobb, mint az A -típusúaké. Ennek oka részben az, hogy a köröm méretét a süllyesztés méreténél kisebbre vettük fel, részben pedig az, hogy az B-típusú műtárgyak föld alatti határolásából adódóan az átlagos szivárgási úthossz itt jóval kisebb, mint az A-típus esetén. -—•—• A - típusú műtárgyak — -— B -típusú műtárgyak E_ L .5. ábra. A szádjai nélküli műtárgyak kétdimenziós esetre vonatkoztatott kilépési gradiens-értékei Puc. 5. 3uanenun obixodiioeo epaőueiima ÖAR coopywcemiü óe3 mnyuma e CAynae riAOCKoeo nomotca Abb. 6. Austritts gr adienten- Werte der Objekte ohne Spundwand auf zweidimensionellen Fall bezogen A kilépési gradiens A háromdimenziós esetre a modellek alapján meghatározott kilépési gradienseket a megfelelő kétdimenziós értékekkel az 5. ábrán hasonlítottuk össze. Az /ki/iki hányados berajzolt görbéi valamennyi vizsgált Mlb-érté\i esetére érvényesek, a mérési pontok ugyanis a különböző Mfb értékekre csak szórás-jellegű különbséget mutattak. Az 5. ábra alapján a kilépési gradiens alakulására nézve ugyanazokat a minőségi megállapításokat tehetjük, mint a vízhozammal kapcsolatos a) és b) pontban. A felhajtóerő-eloszlás Az oldalszivárgás és a műtárgy alvízi végén ennek következtében előálló áramvonal-sűrűsödés azt eredményezi, hogy amíg kétdimenziós esetben a piezometrikuB nyomásvonalak a műtárgyfenéken egyenesek, addig itt — különösen az alvíz felőli szakaszon — erősen meggörbülnek és az alvíz irányában összesűrűsödnek, a felvíz irányában pedig megritkulnak. Erre mutat egy példát a 6. ábra (az ábrán szaggatott vonallal megjelöltük a kétdimenziós eset piezometrikus vonalait is). A nyomásvonalak torzulásának az a következménye, hogy — a kétdimenziós esethez viszonyítva — a felhajtóerők eredőjének támadáspontja kissé eltolódik az alvíz irányába. Ez az eltolódás azonban a részletesen vizsgált néhány reprezentatív eset egyikénél sem haladta meg a műtárgy hosszának 5%-át. Gyakorlati szempontból ez a támadáspont-eltolódás még hasznos is, hiszen növeli a műtárgy állásszilárdságát. Mikor tekinthető a szivárgás kétdimenziósnak? A 4. és az 5. ábra grafikonjai láttán felvetődik egy igen érdekes kérdés: Vajon hol van az az