Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

8. szám - Újfaludi László: Háromdimenziós szivárgás vízépítési műtárgyak környezetében

Újfaludi L.: Háromdimenziós szivárgás 2 dimenziós eset fí. ábra. Piezometrikus nyomásvondlak a műtárgy fenéken (a vízszintkülönbség %-ában) E/L = l és M/b =2,67 esetén Puc. 6. Jluhuii nbe30MempuiecKUX uanopoe e ocnoeauuu coopyjiceHUH (b ",,-ax OT nepenaya ypoBiieií Bepxnero H mwneru OtertioB 11 npu F/L = l, M/b = 2,67 .166. 6. Piezo metrische Drucklinien an der Bauwerksohle (in % des Wasser niveauunterschieds) E/L = l und M/b =2,67 im Pull von EIL határérték, ahol a háromdimenziós eset szivárgási mozgásjellemzői már csak elhanyagolható mértékben térnek el a kétdimenziós esetekétől? Gyakorlatiasabban fogalmazva: Vajon mi az az ^///-értéktartomány, amelyben egv műtárgyat ,,kisműtárgy"-nak kell tekinteni, és milyen E/L határértéktől kezelhető ,,nagy műtárgy" -ként? A kérdés megválaszolása céljából külön modellsorozatot építettünk ,.széles" műtárgyakra az 1 =s E/L s 25 relatív szélességtartományban. Mivel azonban az E/L hányados nagy értékeivel jellemezhető műtárgyak már többnyire folyómedrekbe épülnek, ennél a modell-sorozatnál eltértünk az előzőekben alkalmazott h/E arányoktól, mert ehhez irreálisan nagy medermélységek tartoztak volna. (Az [1] tartomány adataiból következik, hogy pl. E/L = 3,33 esetén h/E értéke 0,1 és 0,159 között változik; ez széles medrek esetén igen nagy mélységet eredményezne.) Ehelyett itt a h/EHidrológiai Közlöny 1982. 8. sz. 341 20 16 12 (ü 8 4 0 0 1 2 3 4 M. b 7. ábra. A két- és a háromdimenziós eset E/L határértéke M/b függvényében Puc. 7. Kpaeebie 3HunenuH E/L deyMepubix u mpexMepubtu CAynaee e 3aeucuMocmu om M/B Abb. 7. Grenzwerte der zwei- und dreidimensions-Falle EIL in Funktion M/B arányt — a valóságos viszonyoknak megfelelően — az E/L növelésével csökkentettük. Az így előállított modell-sorozatból kapott és a kétdimenziós esetre vonatkoztatott vízhozam — és kilépési gradiens-értékeket E/'L függvényében ábrázoltuk, ekkor a 4., ill. az 5. ábrához hasonló függvény-grafikonokat kaptunk. A görbék mindkét mozgásjellemzőre nézve nagyjából ugyanannál az EfL határértéknél érték el a kétdimenziós esetre jellemző értékeket, a határérték azonban erősen függött az M/b hányadostól. A kétdimenziós értékektől +20% eltérést megengedve, a két-és háromdimenziós eset Iii L határértékei re kapott eredményeket a 7. ábrán foglaltuk össze. Innen látható, hogv M/b növekedésével a határérték rohamosan csökken, tehát amíg kis vízzárómélységek esetén csak igen széles (E/L= 14, ill. 20) műtárgyak tekinthetők közelítőleg kétdimenziósnak, addig M/b = 3 körül ez a határérték igen erősen lecsökken (E/L^5, ill. 6), majd ettől kezdve nagyjából állandó értéken marad. 3.1.2. Szád- és szárnyfalas műtárgyak (2. ábra) Ezt az elrendezést csak az A -típusú műtárgyak esetére vizsgáltuk, ugyanis a szád- és szárnyfalak által — különösen nagyobb hosszak esetén — létrehozott jelentős szivárgási úthossz-növekedés mellett gyakorlatilag elmosódik a két műtárgytípus különbsége. Az A-típus esetén kapott eredmények tehát jó közelítéssel alkalmazhatók a i?-típusra is. A vizsgált mérettartomány a (2) szerinti volt. A vízhozam és a kilépési gradiens A szád- és szárnyfalak hatásának közvetlen érzékeltetése céljából a modellek segítségével meghatározott mozgásjellemzők értékét most az előző fejezetben ismertetett sík alapozású esetekre vonatkoztattuk. Az eredményeket E/L = 0,2, ill.