Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

7. szám - Dr. Csanády Mihály: A vízfertőtlenítés ellenőrzésére szolgáló analitikai módszerek

326 Hidrológiai Közlöny 1982. 7. sz. Dr. Csanády M.: A vízfertőtlenítés 2. táblázat Az azonos bakterleid hatáshoz szükséges aktív klórinaradék, mg/l (30 perc behatás: US Public Health Service) Taöji. 2. OcTaTOK aKTHBHOro xjiopa, HeOÖXOaHMblÖ K flOCTHWeHHK) 3KBMBaJieHTHoro öaKTepmuiAHoro AeücTBMfl iwr/ji (30 MHHYT BJIMHHHH; US Public Health Service) Table 2. Available chlorine residual (mg/1) to get the same bactericidal activity (30 minutes contact, data of US Public Health Service) PH HOC1 + ociNH„CI 6,0 7,0 8,0 9,0 0,2 0,2 0,2 0,0 2,0 2,5 3,0 3,5 Az értékelést nehezíti — bár a tényleges fertőtlenítő hatást javítja —, hogy a klóramin-képződés idő-reakció, és például l-es pH-nál kb. 1 perces időt vesz igénybe [4], amely idő alatt a klórnak a szabad aktív klórként jelenlévő része még gyorsan hat. Bár a klóramin-képződés a fertőtlenítés szempontjából általában kedvezőtlen, van olyan eset is, amelyben a klóraminok kisebb reakcióképessége előnyös: lassabb a maradék bomlása, ezért a hatás tartósabb, másrészt más lehet a hatásmechanizmus, ezért például karcinogén hatású haloform vegyületek lényegesen kisebb mennyiségben képződnek, ha szabad aktív klór helyett klóramint alkalmazunk [7], Az elmondottak rávilágítanak arra, hogy az aktív klór formájának lényeges a szerepe. Nem elégedhetünk meg azzal, hia egyszerűen „szabad klór"-t mérünk, hanem — első közelítésben —a szabad aktív és kötött aktív klórt meg kell különböztetnünk, bizonyos esetekben a különböző klóraminok külön-külön meghatározására is szükség lehet. A legközelebbi jövőben nem várható, hogy a klórozást az egvéb fertőtlenítő eljárások kiszorítsák [8, 9], A káros mellék-hatások kiküszöbölésére ezért klórozási folyamat optimalizálására kell törekedni Ez szintén rész-folyamatok pontosabb ismeretét teszi szükségessé, ami elképzelhetetlen a megfelelő analitikai eljárások ismerete és alkalmazása nélkül. Az analitikai módszerek áttekintése Az aktív klór koncentrációjának mérésére számos módszert dolgoztak ki és használnak, ami annak a jele, hogy egyik módszer sem ideális. Annak a követelménynek, hogy legyen elég érzékeny, fogjon át jelentős koncentráció-tartományt, legyen jó a reprodukálhatósága, a víz egyéb komponensei ne zavarják és emellett ne legyen túl bonyolult; egyetlen módszer^ sem tud megfelelni [15]. Mindegyik módszernek van előnye is, hátrányai is, így az alkalmazási terület és a lehetőségek ismeretében lehet választani. Például a Standard Methods 14. kiadása [10] 8 különböző módszert tartalmaz. Ha a Deutsche Einheitsverfahren [11] és a KGST 3. kiadását [12] is figyelembe vesszük, e 3 nagy gyűjteményben 11 féle módszer szerepel, pedig egyes régebbi módszereket mór kihagytak e gyűjteményekből. Tekintsük át az ismertebb régi és a ma használatos módszereket, majd részletesebben foglalkozzunk a DPD-s módszerrel. Táblázaton mutatom be, hogy a már említett nemzetközi módszergyűjteményekben, az USA Környezetvédelmi Hivatal (EPA) 1979-es módszergyűjteményében [14] és a hazai szabványokban mely módszerek szerepelnek (3. táblázat), majd a 4. táblázat azt mutatja, hogy a fontosabb módszerek melyik aktív klór forma mérésére alkalmasak. Nézzük egyenként a módszereket. A közvetlen jodometriás eljárás az aktív klór által felszabadított jód térfogatos mérésén alapul. Megfelelő pH-n (4 körül) az egyéb oxidáló anyagok zavaró hatása csökken. A jódmegkötő anyagok okozhatnak hibát, amit a módszer közvetett vál3. táblázat Melyik módszergyűjtemény, ill. szabvány milyen módszereket tartalmaz az aktív klór meghatározására Taßji. 3. MeTOflbi nnn onpeAejieHM« axTHBnoro xjiopa, npeAJiaraeMbie pa^jiHHHbiMH pV'KOBOACTBaiHH H CTaHAapraiwH Table 3. Which methods for the determination of available chlorine are included in different manuals or standards Standard EPA Deutsche KGST Methods Einheitsv. 1975 1979 1975 1977 Közvetlen jodometriás + + + Közvetett jodometriás -4+ o-tolidines 1 SNORT DPD titr. + 4_ -j. DPD fotometriás + .j. LCV + syringaldazin + benzidin-piridin + barbitursav-piridin + amperomet riás -l+ MSZ 260 1973 MSZ 448 1981 + X + + xa javasolt módosítás után