Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

7. szám - Dr. Tóth Géza: Karsztvízösszefüggés-vizsgálatok a Központi-Bükk területén és déli előterében

Dr. Tóth G.: Karsztvízösszefüggésvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1982. 7. sz. 307 5. Vízjelzés a Nagy-mező közepén elhelyezkedő időszakos víznyelőnél (1973) Célja: Az előző évek vízfestései után a feltételezett karsztvíz-tetőzéstől keletre eső területek kelet felé irányuló karsztvízmozgását bizonyítani. Ujabb adatokat szolgáltatni a Garadna-forrás vízgyűjtő területének kiterjedéséhez. Helye: A Nagy-mező központi mélyedésében elhelyezkedő, részben nyitott víznyelőrendszer legaktívabb rányelője. A vízgyűjtő terület a Nagy-mező É-i határán is túlnyúlik Csipkés-kút felé, így a tavaszi hóolvadások idején jelentős időszakos vízfolyás biztosítja a víznyelő aktivizálódását, Megfigyeléseink szerint pl. 1963 tavaszán kb. 8—10 l/sec vízhozamú patakkal érkezett az olvadékvíz. Az 1973. évi vízjelzésnél ennél szerényebb, kb. 4—5 1/sec-os vízfolyás táplálta reggeltől estig a víznyelőt (2. kép). Felhasznált jelzőanyag: 20 mázsa konyhasó. A jelzőanyagot 2 óra alatt a víznyelőtölcsérbe futó patakba öntöttük, ahol feloldódott. A vízjelzés ideje: 1973. március 19. 11-—13 óra. Forrásmegfigyelés: Az alapvető kérdés a jelzett víz áramlási iránya volt. A víznyelő központi fekvése és a környező források közel azonos távolsága valamennyi forrásnál megfigyelést, ill. mintagyűjtést követelt meg. A Szalajka-völgy, a a Leány-völgy, Ablakoskő-völgy és a Bán-völgy karsztforrásai mellett az időszakos karsztforrásokat is rendszeresen megfigyeltük. A forrásokból két hétig vettünk mintát. Bíztunk abban, hogy a beszivárgási viszonyokat, a só mennyiségét és a távolságokat figyelembe véve napokig , esetleg hetekig tartó ionkoncentrációváltozás következik be, így a napi mintavételi gyakoriságot a környező forrásoknál elegendőnek ítéltük meg, az összefüggés kimutatására. A vízjelzés értékelése:A vízjelzés idején a téli hőmennyiség csaknem egésze már beszivárgott a vízjelzéshez viszonylag szerény vízfolyás állott rendelkezésre. Ugyanakkor a só „hullámszerű" 2. kép. A konyhasó beÖntése a Nagy-mezői-víznyelő rendszer időszakosan aktív nyelőjébe Síyíl mutatja a vízfolyást, amely a kiöntött sót a nyelőbe vitte oldat formájában Bild. 2. Hinzugabe von Küchensalz in den periodischen aktiven Sickergraben. Das Pfeil zeigt den Waserlauf, der Jdas hineingeschüttete Küchensalz in Form einer Lösung in den Verschlucker brachte beadagolása megfelelő körülmények között két óra alatt megtörtént. A vízjelzést 780 m-en végeztük, a Garadnaforrás 500 m-en fakad. A szintkülönbség 280 m, a távolság 4500 m. A Garadna klorid-ion tartalma 6—11 mg/l között ingadozik. Ez az érték valószínűleg az agyagpala vízszolgáltató területről származó klorid-ionnal növekszik ilyen értékre. Az agyagpala területekre hulló és a víznyelőkön a forrás felé befolyó vízmennyiség adja a klorid-ion ingadozást. Mindezek figyelembevételével márc. 26-án a 8 órakor vett vízminta 29,92 mg/l kloridion tartalma jó háromszorosa az átlagos mennyiségnek. Márc. 25-én 8 órakor vett vízminta 10,48 mg/l, majd 15 óra 15 perckor vett minta 10, 73 mg/1 klorid-ionnal rendelkezett. A 26-án 8 órakor vett minta adta a kiugró értéket, ugyanakkor 8 órával később 16 órakor már csak 9,60 mg/l érték szerepelt. A kiugró, rövid ideig jelentkező sóhullám egy járatrendszerben mozgó és a Oaradna járatrendszerébe csatlakozó jelzőanyag érkezése esetében lehetséges, ennek alig 7 nap alatti lefutása 30 méter/óra átfutási sebességet eredményezett (8. ábra). A határozott lefutású jelzőanyag hullámot követően 4 nap múlva ápr. 3-án egy lassabban emelkedő jelzőanyaghullám érte el a forrást 19,21 mg/l klorid-ion tetőzéssel. Ezt követően lassú és enyhén hullámzó csökkenés következett be, a hullám teljes levonulását nem tudtuk végigmérni. A jelzőanyag kettős hullámban jelentkezése egy kifejlett átmenő járatrendszert feltételez, ugyanakkor a járatrendszer a karsztvízfelület alatt halad a forrás közelében, és így a környező résrendszert is jelzőanyaggal tölthette meg. A jelzőanyag második hulláma ennek a résrendszernek a későbbi lecsapolásával, kitisztulásával magyarázható. 6. Vízjelzés az Imó-kői karsztforrás forrásbarlangjában (1974) A vízjelzés célja: A forrástól délre elhelyezkedő fedett karszt bizonyítása. Az Imó-kői rög és a a'[mg/l] 8. ábra. 1973. márc. 19-én a Nagy-mezőn végrehajtott sózásos vízjelzés klorid-ion növekedése a Oaradna-forrás vizében Abb. 8. Anstieg des Chloridiongehalts nach der am 19. Marz 1973 der Salzung am Nagy-Mező erfolgtem Erscheinen in Wasser