Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

6. szám - Dr. Dávid László: A vízkészlet-gazdálkodás fejlesztése a vízkészlet-vízigény egyensúly folyamatszabályozásával

Dr. Dávid L.: A vízkészletgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1982. 6. sz. 259 A tanulmány célkitűzése a vízkészletgazdálk<>dás fejlesztésének elősegítése a vízkészlet-vízigény egyensúly folyamatszabályozási rendszerének és gyakorlati alkalmazásának bemutatásával. Elő kívánja segíteni a következő 15—20 éves időszakra érvényes, a vízgyűjtőfejlesztés ekkori követelményeinek megfelelő vízkészletgazdálkodási gyakorlat kialakítását. A célkitűzés teljesítésére a tanulmány elsőként értékeli a vízkészletgazdálkodás eddigi fejlődését, jelenlegi helyzetét. A kialakult ellentmondások alapján javaslatot tesz a továbbfejlesztés irányaira és követelményrendszerére. Ennek kielégítésére bemutatja a vízkészlet-vízigény egyensúly egységes folyamatszabályozásának általános rendszerét, majd ezt konkretizálja az egyensúly mennyiségi értékelésére. Erre többparaméteres mutatórendszer bevezetését javasolja, amely figyelembe veszi több időegységben a vízkészlet és a vízigény valószínűségi változókénti viselkedését, a vízgazdálkodási rendszerkapacitást és az egyensúly bizonytalanságát. A lehetséges szabályozási változatok közül a leghatékonyabb változat kiválasztására többkritériumú döntési modellt ismertet. Az egyensúly mennyiségi értékelésének és az ezzel összefüggő döntési modellnek a gyakorlati alkalmazására példát mutat be. Végül a kidolgozott eljárást értékeli a vízkészletgazdálkodás fejlesztési célkitűzéseinek szempontjából és következtetéseket, javaslatokat fogalmaz meg a gyakorlati alkalmazás elősegítésére. Felhívja a figyelmet, hogy javasolt differenciált egyensúly-értékelési és szabályozási rendszerrel —többek között — feltárhatók a ma lekötött, de valójában még nem hasznosított és így más célra hasznosítható vízkészletek. Ezzel a meglévő vízszolgáltató rendszerek teljesítőképességeinek jobb kihasználása érhető el. Ennek alapján javasolja új fejlesztések esetén a többcélú vízgazdálkodási rendszerek széles körű alkalmazását a magasabb vízgyűjtőfejlesztési szintet már elért területeken. IRODALOM [1] Benayoun, R. O.—Larichev, /.,—de Montgolfier és Tergny, (1972): Linear programing with multiple objective functions, the method of constraints. Automation and Remote Control, January. [2] Csuka JózSef—Károlyi Zoltán (1977) : Vízgazdálkodási döntés rendszerszemlélettel. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 1Ö77/6—7. [3] Dávid László (1978 a): Vízkészletgazdálkodás fejlesztése öntözőrendszerek vízigényeloszlásának figyelembevételével. MTA Kandidátusi értekezés, Kézirat, Budapest. [4] Dávid László, (1978 b): Vízgyűjtőfejlesztés. VMGT 95. VIZDOK, Budapest. |5] Dávid László, (1978 c): Többcélú vízgazdálkodási rendszerek tervezése. Összefoglaló előadás. A témacsoport. A rendszerelemzés alkalmazása a vízgazdálkodásban. Konferencia. Kézirat, Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest. [6] Dávid László, (1981): A vízgyűjtőfejlesztés folyainatelmólete ós alkalmazása a térségi vízgazdálkodásban. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1981/3. [7] Dávid László—

Luden Duckstein, (1976): Vízgyűjtőfejlesztési alternatívák értékelése költséghatékony ság-elemzéssel. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1976/3. pp. 344—368. [8] Keeney, R. L.—Wood, E. F.—Dávid, L.—Csontos, K., (1976): Evaluating Tisza River Hasin Development Plans Using Multiattribute Utility Theory, CP

—

76

—

3. HASA, Laxenburg, Austria. [9] Kindler .József—

Papp Ottó, (1977): Komplex rendszerek vizsgálata. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. [ 10] Kuzin, A. K. (1979): Razvitie szisztemu planirovanie vodookranu, Vodnue Reszurszu, No. 5, Moszkva. [11 ] Nijkamp, P. (1976): Multiobjective programming models: new ways in regional decision making, Research Memorandum, No. 43, Dept. of Economics, Free University, Amsterdam. [12] VITUKI, (1968): Vízkészletgazdálkodási Értelmező Szótár. Budapest. [13] Vízgazdálkodási Intézet, (1979): Magyarország természetes felszíni vízkészletét jellemző hidrológiai adatok gyűjteménye. I. ktötet Kézirat. Msz.: 7340. (Témafelelős: Szálay Miklós), Budapest. [14] VIZDOK (1980): Vízkészletgazdálkodási ós vízikörnyezet-védelmi értelmező szótár, Budapest. Improvement of water resources management by control engineering applied to the supplies-demand balance Dr. Dávid, L. Cand. Techn. Sei. The balance between the growing water needs consequent to social-economic development and the available water supplies is increasingly difficult to maintain, thus the management of water resources becomes az increasingly complicated and complex task, requiring increasingly sophisticated controls. Continuous perfection of the methods of water resources management is essential to the effective realization of the gradually intensifying control measures. The objective of present study is to promote the advancement of water resources management, by presenting the control engineering system of the water supplies-demand balance, illustrating it by a practical example. A further aim is to contribute to the development of the water resources management practic consistent with the requirements of river basin delevoprnent contemplated over the next 15—20 years. To achieve this objective the past evolution and present state of water resources management is reviewed first critically. By analysing the conflicts detected proposals are suggested for the ways and and set of criteria of further improvement. The general system of control engineering uniform applied to the water supplies-demand balance (Fig. 1.) is formulated to satisfy these criteria, whereafter it is made specific for the quentitative evalutaion of the balance (Fig. 2.

— Table 1.). The introduction of a multi-parameter index system is recommended, by which allowance can be made for the stochastic behaviour of the water supplies and demands in the time unit, as Well as for the uncertainty of the balance (Fig. 3). For selecting the most effective one of the potential control alternatives a multi-criteria decision making model is described (Table 3). An example is presented for the practical application of the quantitative evaluation of the balance and of the related decision making model (Fig. 4, Table 4>• The method developed is finally appraised for compliance with the development objectives of water resources management, formulating conclusions and reccommendations aimed at promoting practical applications. Attention is called to the fact that the differentiated balance-evaluation and control method suggested can he used — among others —- successfully for exploring and detecting the presently engaged, but actually still unused water supplies, which can consequently be utilized for other purposes. In this way it becomes possible to make better use of the capacity of the existing water supplying systems and networks. For new projects in areas, which have already attained a higher level of river basin development, it is therefore suggested to apply extensively multi-objective water management systems.