Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

5. szám - Dr. Koltay József: A helyi és kistérségi községi vízművek időszerű kérdései

232 Hidrológiai Közlöny 1982. 5. sz. Dr. Koltay J.: A helyi és kistérségi azonban még sok a tennivaló, amit bizonyít többek között az a tény is, miszerint az egyik legjelentősebb megyében — elsősorban a szükséges előzetes koordináció és a kellő mélységű szakmai elbírálás hiánya miatt — egy 3000 fős településben az illetékes szervek a szaktervező egyetértésével 1600 m

3/d teljesítőképességű vízmű megépítése mellett döntöttek, sőt sajnos érthetetlenül — egyetértettek a beruházó által javasolt 2x200 m

3-es iker acélszerkezetű víztorony felállításával. — Az eddigi tapasztalatok és egyes tervezők véleménye szerint kedvezően segítené a költségtakarékosabb tervezést, ha országosan egységes irányelvek, útmutatók kerülnének kidolgozásra és bevezetésre, továbbá, ha egyes műszaki és hatósági előírásoknak a műszaki, gazdasági és egyéb szempontokat egyaránt kielégítő alkalmazása minden esetben biztosítható lenne a tervező számára, vagy ha a szolgáltató vállalatok valamennyi esetben csak a minimális jogos igényeiket érvényesíthetnék a beruházók felé. A tervezés során kell említést tenni a kiviteli tervek felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról. Mivel az új községi vízművek építése csaknem minden esetben a társulatokra hárul és a beruházó társulatok egyike sem rendelkezik és nem is rendelkezhet a tervek felülvizsgálatához és jóváhagyásához szükséges szakmai apparátussal, ezért indokolt, hogy társulati beruházások esetén a társulatok közvetlen felügyeleti szerve — a Vízügyi Igazgatóság — minden esetben nyújtson aktív segítséget és támogatást a tervek műszaki felülbírálatához és jóváhagyásához. Ez az alapvető követelmény szükségessé teszi valamennyi vízügyi igazgatóság területén az érintett szervezeti egységek: a Vízellátási és Csatornázási Osztályok, a Hatósági Osztályok és a Társulati Osztályok eddiginél fokozottabb együttműködését és minden esetben a műszaki, gazdaságossági és egyéb követelményeknek egyaránt megfelelő egységes állásfoglalás kialakítását. A kiviteli tervek műszaki jóváhagyása során a jövőben a szolgáltató vállalatoknak és a megyei tanácsok vízügyi szakigazgatási szerveinek is az eddigieknél fokozottabb mértékben kell közreműködniük. 3.2 Az építés (fejlesztés) pénzügyi lehetőségei és feltételei A vízgazdálkodás nagytérségi összefüggő egységet alkotó rendszerébe illeszkedve a helyi vízgazdálkodási igények kielégítésében — a tanácsok vízgazdálkodási tevékenysége mellett — egyre jelentősebb szerepet töltenek be a víziközmű társulatok. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az eddig megalakult kereken 1000 víziközmű társulat a beruházási összegeknek mintegy 50%-át, több mint 6,0 milliárd Ft-ot közvetlenül helyi erőforrásból — elsősorban a lakosság jelentős anyagi hozzájárulásából — biztosított. Ennek eredményeként az elmúlt 5 év alatt közel 300 új vízművet helyeztek üzembe, csaknem kizárólag társulati beruházásként. A vízgazdálkodás növekvő feladatainak megoldása során a helyi kezdeményezésben és az érdekeltek erőforrásainak mozgósításában rejlő erők a jövőben sem nélkülözhetők. Ezért a víziközmű társulatokra — elsősorban a kisebb településekben a vízművek és csatornaművek építése során — mint jól bevált gazdálkodó szervezetekre még fokozottabb mértékben kell építeni a következő időszakban. Az építés fajlagos költségeinek növekedése, az állami támogatások mérsékeltebb lehetősége az egy családra (háztartásra) jutó érdekeltségi hozzájárulási összeg emelésének meghatározott mértéke a sürgősségi sorrend indokolt érvényesítése az eddigieknél még nehezebb feladat elé állítja a VI. ötéves tervidőszakban az illetékes tanácsi és vízügyi szerveket és sürgetően veti fel az újonnan alakítandó társulatok szervezésére, a támogatások rendjére vonatkozó ágazati szintű szabályozást, amely a továbbiakban biztosítja a víziközmű társulatok műszakilag és pénzügyileg megalapozottabb előkészítését (alakítását), továbbá .a társulatok hatékonyabb (gazdaságosabb) működését. Az új jogi szabályozás során a következő legfontosabb alapvető szempontok érvényesítése szükséges: — feltétlenül indokolt megemelni a lakosság egységnyi érdekeltségi hozzájárulását és meghatározni annak a minimális érdekeltségi hozzájárulásnak az összegét, melynek vállalása a Vízügyi Alap támogatás előfeltétele, —- csökkenteni kell az átlagos érdekeltségi hozzájárulás megyei mértékének jelenlegi jelentős arányú országos szóródását, — az üdülő területeken alakítandó új társulatoknál — vízmű- és csatornamű építése esetén egyaránt — csak jelentősebb (25—30 000 Et) háztartási, lakossági érdekeltségi hozzájárulás esetén indokolt állami támogatás (elsősorban tanácsi vagy egyéb támogatás) biztosítása, — minden esetben figyelembe kell venni azonban a lakosság (elsősorban az állandó lakosság) és az érintett jogi személyek (intézmények stb.) teherbíró-képességét, — feltétlenül számolni kell a jövőben is azzal a körülménnyel, illetve adottsággal, hogy a növekvő érdekeltségi hozzájárulás esetén sem biztosítható a jelenleginél kedvezőbb OTP hitel felvétel (vízműépítésnél: lakosság és jogi személyek részére egyaránt 10 év, csatornamű építésnél: lakosság részére: 15 év, jogi személyek részére 10 év az OTP által biztosítható max. hitelezési időtartam.) — Az eddigi tapasztalatok és a jelenlegi megítélés szerint — az érintett szempontok érvényesítése esetén is — számolni lehet és kell a VI. ötéves tervidőszakban az állami támogatások országos arányának mérsékeltebb növekedésével — a jelenlegi 50% helyett min. 55%,-kai —, mivel számos megyében további nagyobb arányú érdekeltségi hozzájárulás fedezete semmiképpen sem látszik biztosíthatónak. Elő-