Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

5. szám - Dr. Koltay József: A helyi és kistérségi községi vízművek időszerű kérdései

Dr. Koltay J.: A helyi és kistérrégi Hidrológiai Közlöny 19

S2. 5. sz. • 233 zetes tájékozódás szerint a következő tervidőszakban — a jelentős erőfeszítések ellenére is — az V. ötéves tervidőszakban elért számottevő eredményekhez képest országosan kissé „szerényebb" fejlesztési programmal lehet jelenleg számolni. A meglevő, korábban épült községi vízmüvek (elsősorban a törpevízművek) fejlesztésénél már csak igen kis mértékben vagy egyáltalán nem vehető igénybe a lakosság érdekeltségi hozzájárulása. Ezekben az esetekben fokozott felelősség hárul különösen a lielyi tanácsi szervekre, részben a fejlesztési, részben az esetleges rekonstrukciós feladatok mielőbbi elvégzése érdekében. E fontos feladat tervszerű és lehetséges végrehajtásához természetesen a szolgáltató vállalatoknak is jelentős segítséget kell nyújtaniok. (Ez a kedvező hozzáállás pl. Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben az elmúlt évek során már tapasztalható volt.) 3.3 Az üzemeltetést végző szakvállalatok feladatai 3.31 A víztermelés és szolgáltatás feladatai. A vízügyi közműszolgáltató szervezet — az utóbbi évek dinamikus fejlődése következtében — jelenleg az ágazati tevékenység tekintélyes részét képezi. Jelenleg a vízgazdálkodási ág teljes termelésének 65%-át a szolgáltató vállalatok adják. A szolgáltató vállalatok társadalmi szerepe és ezzel a közösség iránti felelőssége évről évre jelentős mértékben fokozódik. A növekvő szolgáltatási feladatok megoldásához azonban több fontosabb feltétel biztosítása szükséges. Ezek közül a legfontosabb az üzemeltetési szervezet továbbfejlesztése, a helyi szervezetek, az üzemvezetőségek, az üzemmérnökségek hálózatának teljeskörű kialakítása. El kell érni, hogy e szervezetek lehetőség szerint mielőbb mindenütt létrejöjjenek és az igényeknek megfelelően fejlődjenek. Egyetlen vállalat sem dolgozhat jól működő helyi szervezeti egységek nélkül, ezek hiányában nincs egészséges kapcsolat a helyi 1 tanácsokkal és a fogyasztókkal. Széles körben érvényesíteni kell az üzemi vízgazdálkodás alapvető szempontjait, többek között a vízzel való takarékos gazdálkodás szemléletét és gyakorlatát, a vízpazarlás felderítését, csökkentését és ha lehet megszüntetését. Ennek legfontosabb feltételei az ellenőrzés, a termelt és fogyasztott víz megbízható mérése, valamint a takarékosságra ösztönző vízdíjrendszer mielőbbi bevezetése. 3.32 Feladatok az épülő új vízművek esetén. Feltétlenül szükséges és indokolt, hogy a szolgáltató vállalatok, az épülő létesítmények „gazdái" a jövőben lehetőség szerint már a tervezés előkészítési munkáiban (a vízbázis biztosításában), a tervezés során (a költségtakarékos és szakaszosan, gazdaságosan fejleszthető műszaki megoldások közös kialakításában), a társulat szervezésének és működésének időszakában, a kivitelezés során, továbbá a vízmű szakaszos és végleges átadásakor nyújtsanak az eddigieknél még fokozottabb szakmai segítséget és közreműködést, elsősorban a helyi tanácsi és területi vízügyi szerveknek, továbbá közvetlenül a beruházó víziközmű társulatok számára. Az eddigi ilyen jellegű tapasztalatok nem minden esetben kedvezőek. Ezért a jövőben szükséges : — az érintett szervek között megfelelő együttműködés kialakítása, — az üzemeltető vállalatok részéről jelentkező minimális jogos igények egyértelmű megállapításához egységes központi irányelvek kiadása, — a szolgáltató vállalatok kivitelezése esetén a költségtakarókosság szemléletének érvényesítése és végül — a víziközmű társulatok beruházásainak lebonyolítását közvetlenül végző szervezeteknél (indokolt esetben egyes társulatoknál) kellő felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek beállítása. A jövőben mindenképpen biztosítani kell az építés során — amennyiben a kivitelezést nem az üzemeltető végzi, — hogy a kivitelezési munkát az üzemeltető vállalatok kísérjék fokozott figyelemmel és indokolt esetben — különösen a létesítmények üzembehelyezésekor nyújtanak megfelelő szakmai segítséget és támogatást a beruházó társulatok részére. 3.33 Feladatok az üzembehelyezett (működő) vízművek esetén. A társulati úton épült vízművek esetén az üzemeltető vállalatoknak a társulati érdekeltek (lakosság és jogi személyek) jogos vízszükségletét, az érdekeltségi hozzájárulás arányában megállapított vízmennyiséget mindenkor biztosítaniok kell. Új igények kielégítése csak a vízmű — elsősorban a víztermelőtelep — arányos fejlesztésével engedélyezhető. Az erre vonatkozó * tapasztalatok sajnos kedvezőtlenek. Egyértelműen megállapítható ugyanis, hogy az elmúlt 20—25 év alatt több községi vízmű idő előtti részleges rekonstrukcióját tette szükségessé a település és a víziközmű fejlesztése során jelentkező koordináció és együttműködés hiánya, pl. több várossá fejlődött településen az OTP lakások „kedvezményes" rákötése a társulati úton épült vízműre. E kedvezőtlen tapasztalatok elkerülése érdekében a jövőben nagyobb felelősség hárul nemcsak az üzemeltető vállalatokra, hanem a helyi tanácsokra is. A korábban épült és vállalati kezelésben levő körzeti vízvezetékeknél és az ún. törpevízműveknél a rekonstrukciós és fejlesztési feladatok végrehajtásánál a legtöbb problémát a vízbázis rekonstrukciójának kedvező és gazdaságos végrehajtása jelenti. Az 1980. évben Miskolcon rendezett sikeres két napos szemináriumon elhangzott vonatkozó előadások és hozzászólások is nyomatékosan felhívták a figyelmet a következő leggyakoribb esetekre: — a vízkészletváltozásra, kiemelve a rendszeres vizsgálatok fontosságát, — a vízminőség-változásra, melynek megítélése rejti magába a legnagyobb bizonytalanságot és igényli egyben a legnagyobb körültekintést j-j (a vizek nitráttartamának növekedése jelenleg is ijesztő képet mutat),