Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

5. szám - Dr. Herodek Sándor–dr. Vörös Lajos–dr. Tóth Ferenc: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása. III. Balatonszemesi-medence 1976–1977, Siófoki-medence 1977

224 Hidrológiai Közlöny 1982. 5. sz. Dr. Herodek S.—dr. Vörös L.—dr. Tóth F.: A fitoplankton 5. táblázat A víz a-klorofill tartalma Balatonszemesnél 197G—77-ben (mg • m— 3) Víz­mély­1976 IV. 7. IV. 21. V. 6. V. 19 VI. 1. VI. 15. VI. 29. VII. 13. VII. 27. VIII. 10. VIII. 24. IX. 7. ség [cm] 25 100 200 300 15,80 18,05 20,25 22,58 13.84 13,90 13,96 13,90 3,82 3,91 4,11 4,16 2,43 2,86 2,65 3,47 4,89 5,26 5,50 5,94 5,81 4,19 6,43 7,60 6,93 8,19 8,44 8,64 6,82 7,07 8,23 7,84 4,40 13,09 11,26 7,65 7,17 7,34 9,37 9,37 3,27 3,14 3,95 3,16 8,88 8,84 9,08 8,56 Víz­mély­1976 IX. 21. X. 5. X. 19. XI. 2. XI. 16. XII. 1. XII. 14. 1977 I. 19. II. 15. III. 17. III. 30. IV. 7. ség [cm] 25 100 200 300 8,39 9,66 4,16 4,95 6,07 4,61 7,42 4,57 2,89 6,10 6,13 4,61 4,35 5,10 5,42 2,13 — 3,11 3,44 4,56 4,68 4,19 4,04 4,56 4,06 2,32 2,73 3,57 4,25 1,15 1,34 2,23 2,49 14,53 14,78 16,10 16,18 14,69 14,05 14,68 . 13,84 6. 18,93 24,48 31,92 21,29 táblázat A víz a-klorofill tartalma Tihanynál 1977-ben (mg • m— 3) Table 6. The chlorophyll-a content of water at Tihany in 1977 (mg • • m~ 3) Víz­mély­I. 18. II. 16. III. 8. III. 21. IV. 6. IV. 19. V. 3. V. 17. VI. 2. VI. 14. VI. 28. VII. 13. ség [cm] 25 100 200 300 0,37 2,10 1,48 3,12 2,13 2,32 2,26 2,29 2,24 2,61 5,37 4,44 2,77 2,75 2,81 2,90 4,67 4,67 4,04 9,36 11,20 11,92 10,48 12,10 4,99 4,76 4,76 6,39 6,09 6,59 5,65 6,80 4,99 4,74 4,80 6,34 4,25 5,02 3,93 5,01 7,08 7,58 7,55 7,47 4,25 5,32 6,81 4,68 Víz- VII. VIII. VIII. IX. IX. X. X. XI. XI. XI. XII. XII. mély- 27. 8. 23. 7. 20. 4. 18 N 1. 15. 29. 13. 18. ség [ cm ] _____ 25 6,77 2,80 6,83 4,11 8,42 6,21 4,95 3,57 7,54 6,39 6,55 3,27 100 4,97 2,58 7,45 4,51 8,16 6,43 4,16 3,83 7,65 6,05 6,05 3,35 200 6,10 4,17 8,82 5,51 8,88 6,62 3,77 3,57 7,65 6,72 6,55 3,42 300 5,40 4,83 8,95 7,37 8,99 6,51 3,34 3,83 7,20 6,58 5,85 3,51 tavaszán viszont az előző évit is meghaladó víz­színeződés lépett fel, április 7-én 6,5 g -m~ 3 alga volt a vízben, ami az eddig ebben a térségben mért abszolút maximumot jelenti. Az egyedszámok tavasszal voltak a legmagasabbak (max. 2,5-10 7­• liter­1), júniusban a legalacsonyabbak (2,5­• 10 6 diter), de még a nyári értékek is nagyság­renddel meghaladták a hatvanas évek egyedszá­mait. Tihanynál 1977 januárjában a jég alól vett mintákban 1,4 g-m­3 algát mértünk. A fito­plankton tömege 3,0 g .m~ 3-rel április második felében érte el évi maximumát. Április—május­ban a kovamoszatok, ezeken belül a Cyclotella bodanica uralkodott, de az április 19-i mintában feltűnően sok Lyngbia limentica kékmoszat is volt. Májusra a biomassza csökkent, júniustól augusztus végéig jelentős ingadozásokkal 2,4 g • • m~ 3-ig emelkedett. A. nyári plankton tömegének felét—egyharmadát tette ki a Ceratium hidrun­dinella. Szeptember elején a biomassza csökkent, majd szeptember végére a Gomphosphaeria la­custris kékalga kocsonyaburokba ágyazott tele­peinek az elszaporodása során ismét emelkedett. Ez a faj egészen december közepéig uralta a planktont, szokatlanul nagy őszi biomassza szin­tet tartva fenn. November közepétől ismét a kovamoszatok növelték a fitoplankton tömegét, amely a tó befagyásával gyorsan csökkent. Az egyedszám március elején (8,8-10 6-liter­1) és november végén (8,5 -10 6 - liter" 1) volt a legmaga­sabb, augusztusban a legalacsonyabb (1,7 • 10 6 • diter" 1). Mind a fitoplankton tömege, mind az egyedszám lényegesen magasabb volt Szemesnél, mint Ti­hanynál. Az a-klorofill tartalom a jég alatti vízben lefelé növekedett, a gyakran átkeveredő szabad vízben viszont általában eléggé egyenletes volt a verti­kális megoszlása (5. és 6. táblázat). A legnagyobb a-klorofill értékeket mind Szemesnél, mind Ti­hanynál a tavaszi kovamoszat invázió idején mér­tük. A vízoszlop átlagos a-klorofill tartalma Sze­mesnél 1976. április 7-én 20 mg -m­3, 1977. április 7-én 25 mg-m­3, Tihanynál 1977 március 19-én 11 mg -m~ 3 volt. Különösen Szemesnél, de Tihanynál is szoros párhuzam figyelhető meg a biomassza és a kloro­filltartalom alakulásában (4. és 5. ábra). Tihany­nál az őszi eltérés azzal magyarázható, hogy a biomasszába beleszámítódik a Gomphosphaeria lacustris kocsonyaburka is. Az irodalomban eléggé

Next

/
Oldalképek
Tartalom