Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
5. szám - Dr. Herodek Sándor–dr. Vörös Lajos–dr. Tóth Ferenc: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása. III. Balatonszemesi-medence 1976–1977, Siófoki-medence 1977
Dr. Herodek S. —dr. Vörös L. —dr. Tóth F.: A fitoplankton Hidrológiai Közlöny 1982. 5. sz. 225 IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. 4. ábra. Az a-klorofill és a biomassza évszakos változása Szemesnél 1976—1977-ben Fig. 4. Seasonal variations in chlorophyll-a ahd biomass at Balatonszemes in 1976—1977 Fig. 5. Seasonal variations in chlorophyll-a and biomass at Tihany, in 1977 eltérő klorofill/biomassza arányokat találni [4, 8, 9]. Az általunk kapott arány az átlagos irodalmi értékeknek felel meg. A fitoplankton termelése Az elsődleges termelés függőleges megoszlása (7. és 8. táblázat) a fényviszonyoknak megfelelően változatos. A túl erős megvilágítás a 25 cm mélyen levő mintában rendszerint gátlást okoz, így itt csak kivételesen, a hullámoktól nagyon zavaros vízben találtunk termelési maximumot, Szemesnél 3, Tihanynál 2 alkalommal. A leggyakrabban, Szemesnél 18, Tihanynál 11 alkalommal a termelés maximuma 1 m mélyen volt. Ennél valamivel ritkábban, Szemesnél 2-szer, Tihanynál 8-szor találtuk 2 m mélyen a legnagyobb értéket. Jég alatti tiszta vízben, vagy hosszú szélcsönd alatt 3 m mélyen is kialakulhat a maximum, erre Szemesnél összesen 1, Tihanynál 2 példát találtunk. A fotoszintézis függőleges profiljának ilyen alakulása tehát lényegesen különbözik a Keszthelynél és Szigligetnél talált helyzettől [1, 2,] ahol az algák önárnyékolása miatt rendszerint a legfelső rétegben van a maximum, és 2 m mélyen már alig van számottevő termelés. A térfogategységre kapott legnagyobb termelés Szemesnél 82 pgC-l" 1 -óra1, Tihanynál 57 /ig C • • Z1 - óra1 volt. Az alapterületre vonatkoztatott elsődleges termelés Szemesnél (6. ábra) 1976 áprilisában, a kovamoszatos vízszíneződés idején viszonylag magas volt, májusra csökkent, júniusban gyorsan emelkedett, és július közepén érte el évi maximumát, az 1,9 g C -m~ 2 •nap _ 1-ot. A nyár második felében a termelés lassan, majd ősszel gyorsabban csökkent. A legkisebb termelést (0,08 g C - m~ 2 • • nap1) 1977. január 19-én a jég alatt mértük. Közvetlenül a jég elolvadása után a termelés alacsony maradt, március közepére azonban, amikorra az előző évinél is erősebb kovamoszatos vízszíneződés alakult ki, nagyon megnőtt. Az ábra szerint március végén a termelés csökkent, ez azonban csak abból adódik, hogy mérésünket erős vihar előzte meg, így a víz zavarossága miatt 2 m mélyen már alig volt fotoszintézis. Ugyanakkor 1 m mélyen 72 pg CM1 -nap1 termelést találtunk, ami az év folyamán kapott második legnagyobb érték. 1977. április 7-én 1,3 g C -m2 • • nap1 termelést kaptunk, ami magasan felülmúlja az egy évvel korábbi értéket. Tihanynál (7. ábra) 1977 januárjában és februárjában a termelés szintje mindössze 0,1 g C • •m2-nap1 volt. Áprilistól a termelés meredeken emelkedett, és július 13-án érte el az 1,3 g C• m~ 2-nap _ 1 maximális értéket. Ősszel és télen a termelés csökkent. December végén a jég alatt összesen csak 0,04 g C-m2-nap1 termelést találtunk. Tihanynál a mostani eredmények messze meghaladják az 1961-es adatokat, de mintegy kétszeresen felülmúlják az 1972-ben ugyanitt, ugyanilyen módszerrel kapott értékeket is. Szemesnél, ahol régebben részletes méréseket nem végeztek, az ábrára a tihanyi 1972-es adatokat vittük fel vonatkoztatási alapul. A mostani méréseket öszszevetve látszik, hogy Szemesnél az eutrofizálódás lényegesen előrébb tart, mint Tihanynál. A görbék 6. ábra. Az alapterületre vonatkoztatott elsődleges termelés Szemesénél 1976—1977-ben Fig. 6. Primary production related to unit area at Balatonszemes in 1976—1977 a-klorofill Biomassza
