Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
4. szám - Prins, J. E.: A hidraulika a történelem sodrában
172 Hidrológiai Közlöny 1982. 4. sz. Prins J. E.: A hidraulika a történelem, sodrában Ezt az akadémiát 1657-ben feloszlatták ugyan, de helyére lépett a De Medici család által fenntartott Accademia de Cimento, amelynek Torricelli is tagja volt. A későbbi akadémiák példaképévé vált, bár 1667-ben feloszlott és ezzel megszűnt Itália vezető szerepe a természettudományok terén. A bolognai egyetem számunkra érdekes egyénisége Domenico Guglielmini (1655—1710) matematikus és orvos professzor, mert ő tekinthető az elsőnek, aki a természetben végzett megfigyelései alapján leírta a hidrológiai körfolyamatot. Közép-Európa Közép-Európa számos államában nagyszámú egyetemet alapítottak, amelyek vezetése teológusok kezében volt, és ezért az új kísérleti fizika művelése, ahogy azt például Marburgban tették, kivételnek számított. A légüres tér létét azonban még Marburgban is tagadták. Forradalmi volt Christian Thomas (1655—1728) elhatározása 1687-ben, hogy előadásait német nyelven tartja meg, de az egyetemi rendszer fölött gyakorolt kritikája miatt Lipcséből menekülni kényszerült. A Tudományok Akadémiáját Gottfried Wilhelm Leibniz (1646—1716) munkásságának eredményeként 1700-ban ugyan megalapították Berlinben, de a porosz királyok nem biztosítottak elegendő pénzügyi támogatást, különösen Frigyes Vilmos (1712—1740) nem, aki a tudományokat kifejezetten nem kedvelte. Nagy Péter cár 1711-ben megbízta Leibnizet az oroszországi tudományos kutatás megszervezésével. Leibniz javaslatai ugyan nem valósultak meg, de a halála után 1724-ben alapított Szentpétervári Akadémia ezek számos nyomát mutatja. Franciaország A konzervatív szemlélet Franciaországban is megakasztotta a fejlődést a XVII. század során. Ez a párizsi egyetemre is vonatkozott, amely korának feltehetően a legnagyobb egyeteme volt. 1600-ban több hallgatója volt, mint valamennyi olaszországi egyetemnek. Az egyetem teológiai fakultása Descartes elveit az ortodox rendszerrel szembenállónak tekintette és munkáját indexre helyezte. A természettudományokban Arisztotelész filozófiájától mindennemű éltérést megtiltottak. Kedvezőbb környezetet biztosítottak az amatőr tudósok által rendszeresen szervezett összejövetelnek. Ezek az angliai tudóstársaságok megfelelőinek tekinthetők. Az összejövetelek egyik résztvevője volt például Blaise Pascal (1632—1662). A tagok kapcsolatban álltak a Királyi Társasággal, kísérleti lehetőségeik azonban korlátozottak voltak úgy hogy az angliai kedvező állapotok itt nem ismétlődtek meg. Jean-Baptiste Colbert (1619—1683) államférfi kezdeményezésére XIV. Lajos ezt a csoportot 1666-ban a Királyi Tudományos Akadémia (Académie Royal des Sciences) hivatalos rangjára emelte. Colbert ily módon kívánta ösztönözni az elméleti tudományok fejlődését és azt az alkalmazott kutatást, amely elősegítette volna a „művészetek és mesterségek" fejlődését Franciaországban. Az állandó tagok (pensionnaires), közöttük a holland Huygens, rendszeres honoráriumban részesültek. Az akadémia laboratóriummal is rendelkezett. Colbert 1683-ban bekövetkezett halála után az Akadémia hanyatlásnak indult. A kutatók a király kedvteléseinek kiszolgálására kényszerültek. A matematikus Roberval szerencsejátékokban kellett segítséget nyújtson, míg Mariotte a Versailles-i palota és kertjének vízellátási kérdéseivel foglalkozott. Anglia Az angol egyetemeken is konzervatív szellem uralkodott és Francis Bacon kritikája hatástalan maradt. Boyle, Hoolce, Newton és tudós társaik egyetemi támogatás nélkül végezték kísérleteiket. Az egyetemek Descartes rendszerét csak a XVII. század végén tették magukévá és ezt követően terjedtek el Newton eszméi. Hollandia Hollandiában a városok jóléte és a korhoz képest nagyfokú szabadság, elsősorban az amszterdami egyetemen, kedvető feltételeket teremtett az egyetemek fejlődéséhez. Ezt az is elősegítette, hogy ezeket a skolasztikus befolyás kora után alapították, ami megkönnyítette új eszmék elfogadását (Leyden 1575, Groningen 1614, Amszterdam 1634 és Utrecht 1636). Nem meglepő tehát, hogy magukra irányították más országok haladó köreinek figyelmét és inkább nemzetközi, mint nemzeti intézményekké váltak. Leyden otthont adott a Franciaországból kivándorló hugenottáknak és az Angliából menekülő puritánoknak. 1690-ben a groningeni egyetemnek 6231 diákja volt, ezek közül 2683, azaz 43 százalék külföldi. Közép-Európából 2141 diák érkezett. A XVIIT. század A természettudományok fentiekben vázolt fejlettségi fokán és az ismertetett oktatási lehetőségekkel lépünk be a XVIII. századba. A fejlettség szintjét tekintve a mechanika, beleértve a hidrosztatikát, az optika és a csillagászat álltak az élen. A megelőző korok legkiemelkedőbb eseménye továbbra is Newton Principia Mathematica művének kiadása volt 1687-ben. Anglia Angliában a tudós társaságok rendezvényei inkább társadalmi, mint tudományos eseményekké váltak és illik rájuk az „Urak Klubja" megnevezés, mivel politikai, társadalmi és közgazdasági kérdésekkel egyaránt foglalkoztak. A műszaki találmányok és az ezek nyomán fokozódó termelés megnövelte a közlekedési hálózat fejlesztését, hogy lehetővé váljék a nyersanyagok, késztermékek és fűtőanyag szállítása. Ez utóbbi célra szenet, tőzeget és fát használtak. A gőzgép megjelenése már az iparosodás kezdetét jelentette." Más típusú társaságokra volt szükség, amelyek az iparvidékeken gyakorlati célokat követnek és