Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
1. szám - Juhász István–dr. Koris Kálmán: Hazai vízgyűjtők lefolyási idősorainak modellezése és a fejlesztés irányai
12 Hidrológiai Közlöny 1982. 1. sz. Juhász I.— Dr. Kőris K.: Hazai vízgyűjtők CSERNELYPATAK-UPPONY, F=93km 2 1967. Június 13-16. 4. ábra. Példák a nemlineáris korrelációs modellek alkalmazására Puc. 4. ripuMepbt K npuMenenuio HeAuneüiibix KoppeAIfUOHHblX MOÖeAeÜ Abb. 4. Beispiele für die Anwendung der nichtlinearen Korrelationsmodelle A momentum módszer az árhullám és a lefolyásképző csapadék momentumainak (ÍQ a, T/,, <JQA, ah) ismeretében megadja az egységárhullámkéj) momentumait: t y =íq — th 1 2 érE i' h i = 1 i = 1 -alOhdékidősor és megfelelő AT időintervallum figyelembevételével. A felsorolt módszerek közül főleg az utóbbi látszik a legígéretesebbnek, mert a gyakorlati számításoknál a legegyszerűbb és legegyértelműbb, de a momentum módszer is szóbajöhet. A klasszikus eljárás eddig a téli időszak egységárhullámképének meghatározására adott jó eredményt [15]. Az egységárhullámkép ismeretében a felszíni lefolyás árhullámképe — tetszőleges lefolyásképző csapadék ismeretében — már meghatározható. Ezután célszerű egységes számítási rendszerbe foglalni a teljes vízhozamidősor meghatározásának sémáját (5. ábra). A folyamatábra a csapadék (és léghőmérséklet) input figyelembevételével a: Q(t) = Qa(t)+QAt) alapelv szerint szuperponálja a vízhozamsorozatot. A következő szétválasztás után a téli (hóolvadásos) és tavaszi—nyári—őszi (esős) imput szerint a lióolvadásos esetre, ill. az esős árhullámok esetére kidolgozott modellt futtatja. Először az árhullámtömeg, másodszor az árhullámkép számítása következhet. A modell gépi futtatása esetén a vízhozamidősor a számítógéppel kinyomtatható v. megrajzoltatható. A [7] tanulmányban leírt modell [5] szerinti i = 1 í = 1 ahol Q aí — az árhullám, hi — a lefolyásképző csapadék i-edik ordinátája. Az egységárhullámkép momentumok ismeretében megfelelő árhullámkép-függvény feltételezésével az egységárhullám meghatározható. Pl. lognormál sűrűségfüggvény (Ven Te Chow) vagy Gamma sűrűségfüggvényű feltételezett alakok (Kalinyin, Nash, Dooge, Kontur) használata a legelterjedtebb. Az S görbe módszere az észlelt árhullámkép Q,\r ordinátáinak folyamatos összegzésével előállított V QAÍ görbe megfelelő transzformációjával megi adja az egységárhullámképet, lefolyásképző csapa>5. ábra. A vízhozamidősor számításának elvi folyamatábrája Puc. 5. npumiunuaAbHasi 6 AOKCXCMÜ pac'iema cmoKoeoeo pnda Abb. 5. Prinzipschema der Berechnung de Abflussganglinie
