Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
3. szám - Hutter Erika–dr. Karácsonyi Sándor: A rétegvizek gázossága
Hutter E.—dr. Karácsonyi S.: A rétegvizek Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. 115 M é / ys ég köz, M [m] 16. ábra. < A leginkább gázveszélyes területek rétegvizeinek gázossági hisztogrammjai Fig. 16. Oas content histograms of artesian Waters in the areas with highest gas hazard Abb. 16. Gasgehaltshistogramme der Schichtenwässer der am meisten gas gefährdeten Gebiete Gázossági kategóriák 17. ábra. Békés és Szolnok megye rétegvizeinél a gáztartalom hisztogramjai mélységi bontásban Fig. 17. Gas content histograms of artesian Waters in Békés and Szolnok counties, by depth intervals Abb. 17. Histogramme des Gasgehalts in Tiefenzersetzung in den Schichtenwässeren der Komitate Békés und Szolnok kútadatra épül és ezekből levezetett %-os megoszlás az adott területen már szélsőségesebb, nagyobb szórást mutat. 4. Összefoglalás — megállapítások 1. A rétegvizek gázosságának előzőekben bemutatott értékelése lehetőséget nyújt a leginkább veszélyeztetett területeken (Duna-Tisza köze, Tiszántúlja, veszélyhelyzet helyének és mértékének minősített felmérésére. 2. A rétegvizek gázosságának területi és mélységi elterjedése ismeretében meghatározhatók és sorolhatók a célszerű intézkedések, amelyek a beavatkozás sorrendjét, jellegét, mértékét és sürgősségét a veszélyeztetettség nagyságából vezetik le. 3. A rétegvizek gázosságának területi és mélységi felmérése viszonylag megbízható ismeretet eredményezett, amelynek számottevő módosulása a vizsgálatok számának további növekedésétől már alig várható. 4. A gázveszélyes területek és a gázos — kutak adatainak összevétéből megállapítható, hogy a kútadatokból a rétegv izek nagyobb mértékű gázossága értékelhető, amely a vízadórétegek alkalmas kifejlődése, ill. az igénybevétel helyének megoszlása ill. koncentrálódása következménye. 5. A vizsgált kutak mintegy negyedénél, a gázoskutak több mint felénél a víz gáztartalma a 0,8—5,0 dm 3/m 3 gázossági kategóriába esik. Az alacsony gáztartalmú vizek nagy gyakorisága is alátámasztja a technológia gázmentesítés mérlegeléstől függő mellőzésének gazdasági jelentőségét. 6. Az is megállapítható, hogy az 5—10 dm 3/m 3 gáztartalmú kategóriába 18%-os a 10—30 dm 3/m 3 gáztartalmú kategóriába 16%-os, együttesen tehát 34%-os a gázos vizek aránya. így a gázmentesítés szempontjából tipikus gáztartalmat ezek a kategóriák képezik, mivel az ennél nagyobb gáztartalom mindössze 14%-ban fordul elő. 7. A rétegvizek gázosságának felmérése — a rendelkezésre álló adatok alapján — egy a gyakorlat számára alkalmas értékelést tett lehetővé. Nem volt
