Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

116 Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. Hutter E.—dr. Karácsonyi S.: A rétegvizek alkalmas a mélységközök határfelületeinek, a me­dencerészek feltöltődésének vagy mozgás-felüle­teinek szinkronrétegei szerinti megválasztására a földtani adottságokhoz való igazítása. 8. A feldolgozás gyakorlati jellege ellenére is felismerhető volt az üledékképződés és a területi gázosság hasonlósága, az Alföld szerkezet-fejlődé­sének és a gázos rétegek elhelyezkedésének kongru­enciája. A jövő egyik fontos feladata a rétegvizek gázosságának és a földtani adottság kapcsolatának sokoldalú elemzése, amely olyan kérdésekre adhat választ (pl. a gázok időbeni állandósága) amelyek a gyakorlat számára is fokozottan jelentősek. Tlie gas content of artesian waters by Hutter, E. — dr. Karácsonyi, S. The problems due to gas in artesian waters have recently been encountered at some existing and con­temp lated water works. As soon as the potential hazards had been recognized, it was found imperative to deter­mine the areas where, and the extents to which, the presence of methane gas in the artesian waters must be anticipated. This would decide whether control measu­res need be envisaged but locally, in areas of limited extent, or in major parts of the country. Parallel t hereto an estimate was needed on the gas content of water in the hazard areas, in order to develop the most effective control measures. The investigations performed over the past five years have provided information on the gas content of artesian waters stored in the different depth horizons and permitted a classification of these waters according to their gas content. On the basis of the information gained the areas of gas hazard in the artesian waters could be outlined with an accuracy sufficient for practical purposes. Although the data available were not closely spaced enough for processing and evaluation in a system compatible with the geological conditions, the corre­lation between the gas content in artesian waters and basin evolution is positively recognizable. Besides the areal survey of methane in artesian wa­ters, the well data were processed also with the aim identifying the critical parameters of the gas hazard, for use in designing water works and distribution schemos. The well data have been found to result in Talajvizei ásítás, a felszín alatti vizek mesterséges utánpótlása — Számos talajvízdúsító berendezés épül ós üzemel a Szovjetunió különböző területein. Az összegyűjtött adatok jól mutatják az egyes rendszereknek az éghaj­lati körülményekkel összefüggő sajátosságait. (Vodosznab. Szan. Tech. 1981.) — A rétegvízdúsítás két módja: szivárogtató me­dencék, fúrásos injektálás. A Romániában az utóbbi '20 évben épített rótegvízdúsító létesítmények adatait összeállítva közlik. (Hidrotechnica, 1981.) Vízkezelés üzemelés — Az ivóvíznek közvetett és közvetlen adalékanya­gai vannak. Közvetlenek, amelyek a kezelés, ill. tarozás során kerülnek bele, közvetettek azok, amelyek a vízzel érintkezésben lévő anyagokból oldódnak ki. Az USA Környezetvédelmi Hivatala bizottságot hozott létre az adalékanyagok szerepének vizsgálatára és tisztázá­sára. — A szerves szennyezettsógű víz tisztításának ha­tékony eszköze az ózonozás. A maradék ózont viszont el kell távolítani a vízből. A FES0 4 koagulánsos kétféle eljárás ismertetése a csehszlovák szaksajtóban. (Vodni Hosp. „B", 1980.) higher average values, so that the design criteria for water supply projects must be derived by evaluating these latter. The investigations carried out into the gas content o artesian waters provide a sound basis for taking the appropriate preventive measures and for developing the most effective and safe designs by which these can be implemented. Gasgehalt <ler Seliiclitenwasser Frau Hutter, E. —Dr. Karácsonyi, S. Der Gasgehalt der Schichtenwässer ist eines der neuesten Probleme der Wasserversorgung, die die be­reits vorhandenden bzw. die zu errichtenden Wasser­werke berühren. Schon bei Erkennung der Gefahrsi­tuation war es eine wichtige Frage, wo und in welchem Mass mit dem Metangasgehalt gerechnet werden muss, d. h. ob man nur an einigen Orten, eventuell auf Gebie­ten mit beschränkter Ausbreitung, oder am bedeuten­den Teil des Landes zum Schutz bereitsthen muss. Die sieh parallel hiermit meldende Frage ist: wie hoch • der Gasgehalt der Schichtenwässer an den gefährdete Gebieten ist, deren Kenntnis zur Ausgestaltung der zweckmässigen Schutzmethoden ebenfalls wichtig ist. Die während den vergangenen fünf Jahren durch­geführten Untersuchungen schafften die Möglichkeit dazu, den Gasgehat der Schichtenwässer auf Tiefen­intervalle getrennt, das Wasser seinem Gasgehalt ent­sprechend kategorisiert zu werten. Aufgrund der Wertung kann man für die Praxis mit ensprechender Verlässliehkeit die gefährdeten Stellen der gashaltigen Schichtenwässer festsetzen. Obzwar die zur Verfügung stehenden Daten sich den geologischen Gegebenheiten anschmiegenden Aufarbeitungs- und Wertungssysteme nicht sichern konnten, ist die ähn­lichkeit zwischen den Gasgehalt der Schichtenwässer und der Entwicklung des Beekens auch so erkennbar. Neben der Raumwertung des Gasgehalts der Schich­tenwässer bietet die Aufarbeitung der Brunnendaten die Möglichkeit dazu, die massgebenden Kennziffer aus Sicht der Wasserversorgungsaufgaben auszuwählen. Aus der Vergleichung kann festgestellt werden, dass sich aus den Brunnendaten höhere Durchschnitts­werte ergeben, so dass aus Sicht der Wasserversorgung die Wertung der Brunnendaten die Massgebende ist. Die für die Feststellung des Gasgehalts der Schichten­wässer durchgeführte doppelte Wertung, kann zur Auswahl der zweckmässigen Lösungen der künftigen Massnahmen eine wertvolle Grundlage bilden. — A mikrobiológia elveit és módszereit egyre ez terjedtebben alkalmazzák az utóbbi évtizedekben a vízminőség-vizsgálat során. Ez különösen fennáll al­ivóvizek minőségi jellemzésénél. Kutatások folynak a esővezetékekben végbemenő mikrobiológiai folyamatok beható vizsgálatára, a vízelosztó hálózati rendszerek biológiai jellemzésével. (AWWA, 1981. febr.) — Jelentősen megnövekedtek a mennyiségi és minő­ségi igények Párizs külső kerületeinek vízellátása terü­letén. A tisztítási technológia területén az egyik meg­oldás a meglévő berendezések hatékonyságának nö­velése, másrészt pedig új tisztító berendezések létesítése. (J. AWWA, 1980. nov.) — A mai fejlett elektronikus műszerek lehetőséget adnak a vízellátó rendszer üzemeltetőinek, hogy a rend­szer üzemét a nap 24 órájában ellenőrizhessék. Koráb­ban egy-egy csőtörésnél meg kellett várni, míg a szi­várgásról bejelentés érkezik, ma automatikusan riadót kapcsolnak a műszerek. (WaterSewage Wks., 1980. nov.) •— Beszámoló egy szimpóziumról, amelynek az ivó­víz újrahasznosítás előírásszabályzata volt a tárgya. Nem speciális követelményeket és szabványokat állí­tottak fel, hanem olyan vezérfonalat, olyan használati utasítást, amely célszerűen alkalmazható. (Enviroment. Sei. Technot., 1980. nov.) Dr. Szabó Ivánné

Next

/
Oldalképek
Tartalom