Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
208 Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. Dr. Takács S.—Vukovich F.—Román S.: Vízminőség [3] Takács S., Andrik P.: Hidrológiai Közlöny 1, 1975. [4] A ndrík P., Takács S., Cseh P.: Hidrológiai Közlöny 2, 1977. [5] Cseh P.: Vízgazdálkodás és Környezetvédelem. 3, 1974. [6] Takács S., Andrik P., Vukovich F.: A másodlagos szennyeződés problémái az ivóvízellátásban II. Sopron 1974 máj. 21—22. E—30. [7] Cseh P., Boldogh S.: A másodlagos szennyeződés problémái az ivóvízellátásban II. Sopron. 1974. máj. 21—22. E-90. [8] Öllős O.: Hidrológiai Közlöny. 2, 1975. 06 H3iweHeHMflx xanecTBa BOÁM B CHCTeme pei iionajibHoi o BOJiocHaSweHH^ Bopuio/i JJ-p Taxan, III. — ByKoem, 0.—POMOH, III. ABTOpbl HCCJieflOBaJIH npoóbl BO/lbl, B3ílTbie H3 BOflOPACNPEFLEJIHTEJIBHOH cTen cucTeivm PERHOHAJIBHORO BOflOCHafiweHHji Bopmofl, oócjiyjKHBaioineH 45 HacejieHHbix nyHKTOB c HacejieHHeM 180 000 weji. HasBannan MOU;HOCTb CHCTeMbi cocTaBjijieT 75 000 M 3/a. ToflOBbie ocpe«HeHHbie 3HaqeHH5i xiiMimecKiix noKa3arejieii KanecTBa BOFLBI B TPYÓONPOBOFLAX n0Ka3UBai0TCH HA pncym<ax. Bofla SAÓHPAETCA H3 pa3JiHiHbix HCTOMHHKOB, NOSTOMY B cerii He NOJIHOCTBRO nepeMeuiHBaeTCji. OTMENAETCJI, ITO B cjiyMae Boao3aőopoB Ha rpynroBbix pecypcax coflep>Kamie HHTpaTOB noBbimaercji - B TeneHHH 1977—80 rr. Ha B0fl03aö0pa3 I/a II H Il/a KanecTBO no CTaHflapry oueHHBajrocb Kai< «noAxoA>imee», a na B0fl03a(Í0pax BaHpeBe, BojiflBa, üyTHOK Gbuio xywe «TepnHMoro». Bo«a B BOfloxpaHHJiiime Jla3ÖepL; co«ep>KHT Majio HHTpaTOB. B noffaBaeMoii Bo^e coaepMcamie HHTpaTOB HH>KC, HO oöHapy>KHBaeTC5i TeHfleHUHH noBbiiueHHji. Co«ep>KaHiie aMMOHHH coKpamaeTC5i i<ai< Ha CTaHUHjix TaK H B cera (sa HCKjHOMeHiie.M cTaHumi I/a). IlropeOjieHHe KHc/iopoAa B 1977—78 npeBocxoAHT ycTaoBJieHHbifi npefleji Ha CTaHUHÍIX BaHpeBe H ÜyTHOK. 3aMeTHO noBbicnjiocb coAep>KaHiie 3JiopHA0B Ha CTaHUHíix I/a h BaHpeBe — cpe^Hee 3A 1980 r COCTABJIÍIET 120 MT/JI (!). KoAimecTBo >Kejie3a H Mapranua KOJieöaeTCji, OAH3KO na CTaHLimi I/a oöa noBbiiuaioTcji. II OaKTepHOJiorHHCcKHM HCCJieflOBaHHHM Ha CTaHUHJlX CpeAHee I<OJlH(})OpMMHCJIO COCTABJIJIET 0—3,2 — B ceTeBoü BOFLE 0—54,6 na 100 MJI. CyMMapHoe MIICJIO öaKTepneB Bbiuie B npoöax n3 ceni. B HeK0T0pbix cjiyiaflx iisojiiipoBaHbi öaKTepim <t>a3qa.RI KOJIIKJIOPM H IIceyAOMOHac a3pyniH03a. Ha ncHOBe PESYJIBTATOB aTopbi onvieMaioT, MTO B BOAC rpyHTOBi»ix KOJIOAUCB OÖHAPYHCKBAETCH noBbiuieHiie coAep>KaHHH HHTpaTOB H xjiopiiAOB, MTO yKa3biBaeT Ha HeOÖXOflllMOCTb npilH^THJl AaJirHCHIIIHX Mep OXpaHbl. (coBepuieHCTBOBaHHe npeAniicaHHil no 30HaM camnapHOfl OXpaHbl.) Wassergüte Áiideriing im Borsoder regionalen Wasserversorgungssystem Dr. Takács, S.—Vukovich, F.—Román, S. Die Verfasser habén die Wasserproben des 45 Siedlungen und 180 000 Einwohner versehenden Borsoder regionalen Wasserversorgungssystems mit einer nominellen Kapazitát von 75 000 m 3/Tag und der dazugehörigen Netze Untersueht. Die Jahresdnrehsehnitte der chemisehen Kennwerte des sich im Rohnetz in verschiedener Güte und im Veránderlichen Mass vermischten Trinkwassers sind in den Abbildungen ersichtlich. Es wurde fcstgestellt, dass im Wasser der auf das Grundwasser angelegten Förderbrunnen der Nitratgehalt ansteigt und in 1977—1980 in den Wasserwerken die Trinkwassernorm „entsprechend" ist, in Bánréve, Boldva und Putnok den Grenzwert „ertráglich" iibersteigt. Demgegenüber ist der Nitratgehalt des aus dem Wasser des Speichersees Lázbérc erzeugten Trinkwassers klein und verándert sich in geringen Intervallen. Im Netz-Wasser ist der Nitratgehalt niedriger, aber eine steigende Tendenz ist vernehmbar, Der Ammoniegehalt verringert sich sowohl in den Wasserwerken — mit Ausnahme von I/a — als auch in den aus dem Netz entnommenen Proben. Der Sauerstoffverbrauch übersteigt den Grenzwert „entsprechend" in 1977-<-1978 bei den Wasserwerken in Bánréve und Putnok. Auffallend ist der Anstieg des Chloridgehalts bei den Wasserwerken I/a und Bánréve (bei ersterem betrágt der Jahresdurchschnitt in 1980 durchschnittlich 120 mg/l!). Die Menge des Eisens und des Mangans ist veránderlich, aber in der Anlage I/a erhöht sich sowohl der Eisen als auch der Mangangehalt. Laut den bakteriologischen Untersuchungen betrágt der Jahresdurchschnitt der Coliformzahl in den Wasserwerken 0, 3, 2 und im Netzwasser 0—54, 6, 100 inl. Die gesarnte Bakterienzahl ist in den Netz-Proben höher. Bei sonstiges Bakterien habén wir in einigen Fállen Fákal-Coliform und Pseudomonas aeruginosa isoliert. Aufgrund der Ergebnisse stellen die Verfasser fest, dass im Wasser der Grundwasser liefernden Brunnen sich der Nitrát- und in einigen Anlagen der Chloridgehalt erhöht hat, das weitere Massnahmen erfordert. (Modernisierung der sich auf die Sehutzgebiete beziehenden Vorschriften.) Az artézi víz szerepe a Dél-Alföld vízellátásában Országos ankét az első alföldi artézi kút megnyitásának századik évfordulóján, Hódmezővásárhely, 1980. nocember 14. Hódmezővásárhely város tanácsa, a Magya'r Hidrológiai Társaság Szentesi Körzeti Csoportja, valamint Vízügyi Történeti Bizottsága 1980. november 14-én, az első artézi kút elkészültének ós megnyitásának századik évfordulóján Hódmezővásárhelyen országos ankétot rendezett. Az ankétot Csizmadia Sándorné dr., Hódmezővásárhely város tanácsának elnöke üdvözölte. Dr. Vágás István elnöki megnyitójában rámutatott a jó ivóvíz alföldi jelentőségére és az artézi víznyerés száz évvel ezelőtti fontosságára. Megemlítette, hogy a jó ivóvíz érdekében egyre jobban elszaporodó fúrások az artézi víznyomásra is hátrányosak voltak, amely hátrányon a vízzel való gazdálkodás gondolata szerinti tervszerű irányítás segített. Ma Csongrád megye minden települése leginkább magas nyomású, központi víz vezetékes vízzel van ellátva, s a lakosság 78 %-a már korszerű vízellátásban részesül. A teljes ellátottság elérése mellett a közeli jövőben a csatornázás és szennyvíztisztítás műveinek megvalósulása kívánatos. Az országos ankét előadásai ez után a történelmi kérdésekkel, az artézi víznyerés jelenlegi problémáival, továbbá a Dél-Alföld vízellátásának jelenlegi és jövőbeni helyzetével foglalkozott az alábbi előadásokban: Dr. Koriul Kálmán: A Dél-Alföld geológiai felépítése. Csatli Béla: Száz éves az első artézi kút Hódmezővásárhelyen. Dr. Fodré Zsófia—Varsányiné dr. Tóth Irén—dr. Kiss Piroska—dr. Hegedűs Mária: Az artézi víz kémiai, bakteriológiai és biológiai jellemzői. Dr. Galbács Zoltán—dr. Horváth István: A rétegvizek gáztartalmának változása. Tonnes Károly: Az ivóvízszolgáltatás Csongrád megyében. Vargáné Patkós Margit: Az ivóvíz-gazdálkodás jövője Csongrád megyében. Csath Béla előadásához felkért hozzászólóként Harinatli Péter tett kiegészítést. Az előadások után Csizmadia Sándorné dr. tanácselnök mondott zárszót. Az ankétot követően felavatták Hódmezővásárhelyen a Lenin utcai szolgáltatóház előtti téren Kiss Kovács Gyula szobrászművész díszkútját, amelyet az első artózikút megnyitásának századik évfordulójának tiszteletére készítettek. Avató beszédet tartott: Lehmann István, a városi tanács ált. elnökhelyettese. A résztvevők emellett megtekintették az eredeti, száz éves Bakay-kút helyreállításának munkálatait is. V. I.
