Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
5. szám - Hegyessy László: A vizek policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) szennyeződései, adatok hazai jelentőségük tanulmányozásához
Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. 209 A vizek policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) szennyeződései, adatok hazai jelentőségük tanulmányozásához HEGYESSY LÁSZLŐ' A PAH expozíció egészségkárosító veszélyei A kőszén-kátrány rákokozó hatását Yamagiwa ós Ichikawa [1] már 1915-ben bebizonyította állatokon végzett kísérletekkel. A daganatkeltő hatásért felelős anyagok kutatása során a harmincas években sikerült különválasztani policiklusos aromás szénhidrogéneket, amelyek között daganatkeltő vegyületek is voltak. Bőrre vagy bőr alá kerülve, a veszélyesebb anyagokból már néhány mikrogram végezetes kóros szövetburjánzást idézett elő kísérleti állatokon. A szájon át történő szervezetbe juttatás során azonos hatás csak nagyobb mennyiségek esetén jelentkezett, vagy akkor, ha a vegyületek oldódását detergensek, zsírok vagy olajok egyidejű adagolásával elősegítették. Az ember egészségét is veszélyeztetik a policiklusos aromás szénhidrogének. Ez idő szerint azonban nem állnak rendelkezésünkre megbízható adatok a minimális káros mennyiségre vonatkozólag. Nem tisztázott egyebek között e vegyületek fürdővizekben, főként termálvizekben való jelenlétének veszélyessége, amelyre a szakirodalomban sem találtunk eddig utalást. Lehetséges, hogy ez a kérdés ezidőszerint csak hazánkban merült fel, tisztázása mindenesetre — az Intézetünkben végzett eddigi vizsgálatok alapján — igen nehéz feladatnak látszik. Nincs továbbá bizonyíték az emberre vonatkozóan a szájon át történő szervezetbe jutás következményeire sem. A prevenció elve alap ján álló egészségügyi szerveknek azonban kétségtelenül az a feladata, hogy a levegő, a víz és a táplálék rákkeltő anyag tartalmát és ezáltal a lakosság karcinogén anyagokkal való expozícióját a lehető legkisebbre korlátozza. Egy ember átlagos policiklusos aromás szénhidrogén felvételét Borneff [1] adatai alapján az 1. táblázat szemlélteti. Igaz, hogy a víz a PAH források között nem foglalja el az első helyet, ellenőrzése mégis feltétlenül szükséges, mivel táplálkozásunk semmi mással nem pótolható eleme. A vizek PAH szennyezettsége és annak eredete A vízben található rákokozó anyagok vizsgálatát Wedgwood és Cooper [1] indították el. Kvalitative kimutatták egy gázgyár ipari szennyvizében a 3,4-benzpirént és még néhány más policiklusos vegyületet. Borneff, Kunte és munkatársaik több mint 20 éve igen behatóan foglalkoznak a vizek PAH tartalmának vizsgálatával [2, 3, 4] és a szennyeződések eredetének kimutatásával [1]. Megállapították-, hogy az ipari eredetű szennyezések mellett a természetes forrásokból és a házi szennyvizekből származók sem hanyagolhatók el. Kezdetben feltételezték, hogy a vízbe kerülő policiklu* Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest. 1. táblázat Egy ember átlagos policiklusos aromás szénhidrogén felvétele évente TaöA. I.Tpediiee Konmecmeo ÍIAy, noAytaeMoe neAoeeKOM e me'iemie zoda Tabelle 1. Jalirliche durchschnittliche polyziklische aromatische Kohlenivasserstoff- Aufnahme eines Menschen Gyümölcs-, főzelék- és kenyérből 3—4 mg Növényi zsiradék- és olajból 0,1 mg Füstölt hal-, vagy húsból, valamint ivóvízből 0,05 mg sos vegyületek csupán zsírok, olajok és detergensek jelenlétében oldódhatnak. Később azonban megállapították, hogy bizonyos mértékben oldódnak kifogástalan talajvízben is. Másik feltételezésük az volt, hogy e vegyületek a vízben szilárd anyag alakjában, vagy ilyenekhez kötötten találhatók. Megvizsgálták ezért egy tavi vízmű homokszűrőjét, amelynek iszapjában 3,4-benzpirénen kívül még más policiklusos vegyületet is találtak. A karcinogén anyagok mennyisége az iszapban több mg-ot ért el kg-onként. Majdnem ugyanennnyi rákokozó anyagot találtak a Rajnából eredő lebegőanyagban is, ez azonban a víztérfogathoz viszonyítva 200-szor nagyobb koncentrációt jelent. A tavi vízmű szűrőjének iszapjában a mikroszkópos vizsgálat során sok algát találtak, ezért megvizsgálták a tóvíz fitoplanktonját, amely szintén tartalmazott 3,4-benzpirént. Minthogy azonban az algák a homokszűrő iszapjának csak mintegy egytizedét tették ki, arra a következtetésre jutottak, hogy a karcinogén anyagok nagyobb hányada az iszap más szemcséihez kötődtek. Az iszap fő alkotórészei a por és a talajszemcsék, ezért vizsgálataikat az utóbbira is kiterjesztették. Minden talajmintában 3,4-benzpirénen kívül még kb. 30 más policiklusos vegyületet is találtak. Saját és más szerzők vizsgálataira támaszkodva a következő főbb megállapításokat tették: 1. A talaj csak kivételes esetben nem tartalmaz 3,4-benzpirént. 2. A műveletlen talaj kg-onként 1—10 jug, műtrágyázott talaj pedig kb. 100 pg 3,4-benzpirént tartalmaz. 3. Jóval nagyobb mennyiségek találhatók olyan területeken, amelyek nagyfokú aeroszol okozta szennyezésnek vannak kitéve. így például 1000 jUg/kg 3,4-benzpriént találtak egy nem villamosított vasúti sínpálya közelében és 200 000 ^g/kg-ot egy olajfinomítóból származó talajmintában. Kétségtelen, hogy a felszíni vizek esetében az egyik fő PAH forrás az esővíz által az utakról bemosott szennyeződés. Az utak kátrányos pora fél gramm/kg rákokozó anyagot is tartalmazhat, ami