Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

8. szám - Dr. Benedek Pál–Licskó István–Uzarovicz Roman: Szervetlen mikroszennyezők eltávolításának lehetőségei a szennyvíztisztításban

Dr. Benedek P.—Licskó 1.—Uzarowicz R.: Szervetlen Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. 357 serer Meinung nach kann dics damit erklárt werden, dass wahrend der biologischen Reinigung solehe Verbindungen entstehen die mit den Schwermetallionen Komplexe bilden. Nachdem wir die wahrend der biologischen Klarung entstehenden Zwischenprodukte nicht keimen, können wir auch jene Möglichkeit nicht ausschliessen, dass die bereits ausgefállten Schwerrnetalle sich im Belülftungsbecken wieder auflösen. Wir müssen demnach bestrebt sein, dass wir schon vor dem Belüjtungsbecken die Schwermetellverunreinigungen „festhalten". Über unsere diesbezögliehen weiteren Versuche werden wirin einem spateren Artikel Berichten. Könyvismertetés II. Löffler (szerk.): Fertő — Egy közép-európai sekély tó lininológiája. (Neusiedlersee — The Linmoloery of a shallow laké in Central Europe; Monographiae Biologicae vol. 37) X +559 p. 156 figs. 102 tábl. 102,65 US dollár Dr. W. Junk Kiadó, den Haag. Magyar limnológusoknak köszönhető a nagykiterjedésű, sekély tavak alapvető jellemzőinek feltárása, bemutatása, elsősorban a Balaton példája nyomán. A Lóczy-féle monográfia (1921) és Entz G.—Sebestyén O. A Balaton élete c. könyve (1940), a szakirodalom maradandó nemzetközi értéke. E művek sorába illeszteném H. 'Löffler professzor, az Osztrák Tud. Akadémia lev. tagja ós 24 szerzőtársának 1980-ban megjelent új munkáját. A munka megjelenését 6 évvel előzte meg Löffler ós munkatársainak Der Neusiedlersee — Naturgeschichte eines Steppensees c. könyve (F. Molden Kiadó, Wien—München—Zürich, 1974,pp. 175.), amely a tudományos igényességgel megírt magasszintű ismeretterjesztés kitűnő példája. A most megjelent mű ennek továbbfejlesztése: a Fertőről eddig feltárt tudományos ismeretek szintetikus jellegű feldolgozása. Az angol nyelvű anyag két nagy fejezetre van bontva, ezek a ,,Fiziográfia" ós a „Biológia, ökológia, produkció" címet viselik. Érdemes a tartalmat legalább a tartalomjegyzék főcímeinek idézésével áttekinteni. Előszó "Fiziográfia 1. A vízgyűjtő terület földrajza; 2. A Fertő és vízgyűjtőterületének hidrogeológiája; 3. Keletkezés és földtörténeti fejlődés; 4. Morfológia ós morfometria; 5. Éghajlati viszonyok; 6. Párolgás; 7. y íz mérleg; 8. Áramlások; 9. Vízkémiai sajátosságok; 10. Foszfor- és nitrogén 11. Oxigénviszonyok; 12. Üledékek; 13. A felszíni üledékróteg jellemzése, eloszlása; 14. Az iszapos üledék elektronmikroszkópos vizsgálata; 15. Optikai tulajdonságok, szín és zavarosság; Biológia, ökológia, produkció 16. A Fertő algavegetációja; 17. A fitoplankton évszakos változásai, mintázatai; 18. A fitoplankton elsődleges termelése; 19. A nyíltvíz alámerülő makrofitonjai; az elterjedés mintázata, produkció és hosszú idejű változások; 20. A Phragmites öv elsődleges termelői, energiahasznosítása ós vízmérlege; 21. Az Ultricularia vulgáris produkciója; 22. A nyíltvíz zooplanktonja; 23. A nyíltvíz bentonikus közösségei; 24. Limnocythere inopinata (Baird) elterjedési mintázata ós kapcsolata a Fertő felszíni üledékrótegóvel; 25. A Phragmiteshez kötődő ízeltlábúak közössége; 26. A Phragmites öv Crustacea faunája; 27. A Fertő kerekesférgei; 28. A Fertő halai ós halászata; 29. A Fertő madarai; 30. A Fertőt érintő tervek; — A növény- és állatfajok jegyzéke; — Index (genusok, fajok); — Tárgymutató; A fiziográfiai főfejezet mintegy szűk 1/3-át teszi ki a könyvnek és teljes mértékben a limnológiai szempontoknak alávetve, igen arányos terjedelemmel tárgyalja az idetartozó ismereteket, beleértve nemcsak a szorosan vett fiziográfiai adottságokat, hanem a vízkémiai adottságokat is. A második főfejezet (Biológia, ökológia ós produkció) sorraveszi a fő élőlénytársulásokat és tevékenységüket, külön tárgyalva a Fertő néhány sajátos ólőhelytípusát, társulását, mint például a nyílt vízterületek hinarasait, a nádas öv elsődleges termelőit vagy egyes alsóbbrendű rákfajok szerepét az anyagforgalmi rendszerben. Az utolsó fejezet a Fertő-szabályozás történetét tárgyalja. Az ismertetett kutatási eredmények különösen az elmúlt két évtized tervszerűen végrehajtott vizsgálatsorozataiból fakadtak, amelyeket az osztrák kutatók a Nemzetközi Biológiai Program (IBF), a Nemzetközi Hidrológiai Dekád (THD) és az UNESCO Ember ós bioszféra (MAB) programjának keretében vállaltak. Az egybehangolt kutatási programok vógrahajtásának is köszönhető, hogy a könyv nem tanulmányok gyűjteménye, hanem világos logikával felépített szintetizáló feldolgozás. A tárgyalási mód a sok szerző ellenére egységes szemléletű, ez a hivatott szerkesztő alapos munkáját dicséri. Kiemelkedő szemléleti erénye a műnek, hogy az ökoszisztéma struktúrájának feltárása mellett funkcionális szempontú a tárgyalási mód, az értékelés. Az egyes fejezetek a vonatkozó szakirodalmat kritikailag feldolgozzák. Széles körű a magyar szerzők idózettsóge: 60 szerző munkájára több mint 100 helyen hivatkoznak. (Kár, hogy a magyar szerzők nevének írása nem ritkán hibás!) Kiváló a jól megválasztott és egyenletesen elrendezett ábra- és táblázatanyag, a könyv végén található néhány fénykép művészi lezárása a könyvnek. A könyv kiállítása méltó nemcsak a tartalomhoz, hanem a rangos Dr. W. Junk kiadóhoz és a „Monographiae Biologicae" sorozat szakavatott szerkesztőjéhez, J. Illies professzorhoz is. A könyv a további kutatási feladatok megállapításához is kiindulásul szolgál, — ezeket talán jobban ki lehetett volna domborítani. A legnagyobb hiányosság a teendők sorában azonban így is kiviláglik: a magyar tórósz kutatottságának elmaradottsága. Kötelezettségeink Eurázsia legnyugatabbra fekvő sztyeptavának kutatásával szemben nyilvánvalóak még akkor is, ha a mi tórészünk nem küzd az ausztriaihoz hasonló mértékben az idegenforgalom, az intenzív mezőgazdálkodás káros hatásaival. Az UNESCO főtitkára a Fertő osztrák részét 1977-ben, a magyar részét pedig 1980-ban ún. „Bioszfóra-rezervátum"-má — a MAB program kiemelt jelentőségű területévé — deklarálta, s ez magában véve is fokozott hangsúlyt ad kötelezettségcinknek. Löffler professzor és munkatársainak könyve a regionális limnológiai szempontból is különös jelentőségű Fertő olyan szintű és szemléletű bemutatása, amely a nemzetközi szakirodalom kiemelkedő büszkesége. Élvezettel és haszonnal forgathatják mindazok, akik általános hidrobiológiái ismereteiket akarják elmélyíteni, akik a Fertőt akarják megismerni, vagy akik példát akarnak látni arra, hogyan kell tudományos eredményeket a vízgazdálkodási gyakorlat számára is felhasználhatóan közreadni. Dr. Bérezik Árpád