Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
2. szám - Aujeszky Géza–dr. Karácsonyi Sándor: A kitermelhető vízhozam és a tartózkodási idő vizsgálata a talajvízdúsítás néhány alapesetében
Aujeszky G.—dr. Karácsonyi S.: A kitermelhető vízhozam Hidrológiai Közlöny 1981. 2. sz. 79 1. táblázat A dúsító árok, vágy medence részleges lemélyítésének hatása a tartózkodási időre (t) a dúsító létesítmény távolsága (L) és víztükörszélessége (B) függvényében. Kiinduló adatok az 1. ábra jelölései szerint: H = 7,0 m; y =3,0 m; k = 1.10— 3 m/s; n 0 = = 0,25 Tü6a. 1. BMiHHue cmenemi 3azAw6AeHH0cmu oőoeamumeAbHoeo coopyMenun na nepuod npeöbwaHUH (t) e 3aeucuMocmu om ydaAeHHOcmu (L) u uiupunbi 0poHma (B) HcxOflHtie flaHHbie cm. no o6o3HaqeHHHM K pvic. I. H = 7,0 m, Yr = 3,0 m, k= 1.19 — 3 m/c, n 0 =0,25 Table 1. Effect of partially deepening the recharging basin, or ditch on the retention time, in terms of the distantte L and surface width B of recharging Starting data with the notations of Fig. 1; H = 7,0 m, y n= 3,0m, k = l,10~ 3 m/s, n o = 0.25 At, d (At% ) t„, d B = 2m J3 = 4 m B = 6m B=8 m B=10m B= 12 m c 150 200 250 300 400 500 600 1.6 (9%) 2,2 (7%) 2.7 (6%) 3,4 (5%) 4,7 (4%) 6,0 (3%) 6,7 (2%) 0,8 (4%) 1.1 (4%) 1,3 (3%) 1,6 (2%) 2,1 (2%) 2,7 (1%) 3,5 (1%) 0,5 (3%) 0,6 (2%) 0,7 (2%) 0,9 (1%) 1,4 (1%) 1,7 (1%) 2,1 (1%) 0,3 (1%) 0,4 (1%) 0,5 (1%) 0,6 (1%) 0,7 (1%) 1,0 (1%) 1,4 (1%) 0,1 (1%) 0,2 (1%) 0,2 (0%) 0,2 (0%) 0,3 (0%) 0,6 (0%) 0,9 (0%) 0,0 (0%) 0,0 (0%) 0,0 (0%) 0,1 (0%) 0,1 (0%) 0,1 (0%) 0,2 (0%) 17 30 47 68 121 190 274 ahol y 0 a (22) jelű összefüggés szerinti érték. A dúsító létesítmény és a víznyerőhely közötti teljes tartózkodási idő pedig a fenti módon számított két részidő összege: t^ + tz (29) A fenti módon számított tartózkodási idő valamivel hosszabb annál a'tartózkodási időnél (t 0), amely a vízadóréteget teljes mélységig harántoló dúsító árok, vagy medence esetén adódna. A At=t-t 0 (30) különbségek nagyságrendjét —• számpélda keretében — az 1. táblázat érzékelteti. A táblázat az eltérést At% = \W l~ t o (31) százalékos formában is feltünteti. A vizsgált eset adottságai mellett a dúsító árok, vagy medence La 150 m-es távolsága és J5&4 m-es víztükörszélessége esetén a tartózkodási időben az eltérés kisebb 5%-nál, vagyis gyakorlatilag elhanyagolható. 5. összefoglalás Az ivóvízellátásban a mesterséges talajvízdúsítás a hasznosítható vízkészletek növelése, illetve a vízminőség javítása érdekében egyre inkább előtérbe kerül. Gyakorlati szempontból a kitermelhető vízhozam nagysága és a termelt víz minősége a döntő. Ez utóbbi szempontból az egyik meghatározó tényező a víz felszínalatti tartózkodási ideje a betáplálás és a kitermelés időpontja között. A talaj vízdúsítás- folyamatai során a felszín alatt a víz — sokszor bonyolult adottságok mellett — igen összetett fizikai, kémiai, biológiai folyamatokon megy keresztül. A tanulmány felszínközeli vízadóréteg medencés, vagy árkos talaj vízdúsítását olyan alapesetek bemutatásával tárgyalja, melyek egyszerűsített adottságai mellett alapvető hidraulikai jellegű befolyásoló tényezők hatása a kitermelhető vízhozam és a tartózkodási idő alakulására szemléletesen értékelhető. A nyert eredmények kiindulásul szolgálhatnak a talajvízdúsítás komplex szemléletű — fizikai, kémiai, biológiai folyamatok együttes hatását figyelembevevő — vizsgálatához. IRODALOM [1] Dávidné, Deli M.: A talajvízdúsítás folyamatának laboratóriumi vizsgálata. II. Vízminőségi és Víztechnológiai Kongresszus. Budapest, 1970. [2] Déri •/.: Talaj vízdúsítás. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató, 29. sz. Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda, Budapest, 1972. [3] Fázold, Á.: Felszíni víz tisztítása talajvízdúsítással. Hidrológiai Közlöny 48 (1968): 6, p. 264—271. [4] Karácsonyi S.: Vízszerzés. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. [5] Kovács Oy.: A szivárgás hidraulikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. [6] Kovács Oy.: Helyi szivárgási ellenállások a talajvizet tápláló ós megcsapoló csatornák közvetlen környezetében. Hidrológiai Közlöny 44 (1964): 10, p. 447—457. [7] Ollós G.: A talajvízdúsítás fokozódó szerepe. Vízügyi Közlemények 1970: 1, p. 3—40. [8]Páris E.: Vízminőségjavítás talajvízdúsítással. II. Vízminőségi és Víztechnológiai Kongresszus. Budapest, 1970. The safe yield vs. retention time relationship in somé fundainental cases of grounil water recharging By Aujeszky, G. — dr. Karácsonyi, S. Ground waters of high quality are being exploited increasingly for domestic water supply. This is due primarily to their relatíve constancy of quality and temperature, hygienic safety, freedom from objectionable taste- and odour effects. The ground waters of high quality are, however, often unavailable in quantities sufficiently large to cover the demands. For this reason growing attention has recently been focussed 011 ground water recharging in order to augment ^the supplies available for exploitation, but alsó as a means of improving the quality of surface waters. Under suitable conditions and after a sufficiently long retention the surface water recharged assumes the favourable properties characteristic of ground waters. For practical purposes the magnitude of yield and the quality of water withdrawn are of paramount interest in any ground water recharging scheme. Quality is controlled among others by the underground retention time of water between the instants of recharge and withdrawal.
