Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

12. szám - Dr. Némedi László–dr. Török Piroska–Pietraskó Gizella: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág bakteriológiai vízminőségét meghatározó budapestiszennyező források

564 Hidrológiai Közlöny 1981. 12. sz. Dr. Némedi L.—Dr. Török P.—Pietraskó C.: A Ráckevei Duna szám növekvő mennyisége a 6 ponton megerősíti ezt a feltételezést. Az 5. táblázatban az egyes paraméterek számarányainak szezonális változásait mutatjuk be. A bakterioplankton dinamizmusa jellemző lehet az öntisztulási és a szennyezettségi viszonyokra. A P/M arány téli csúcsa magyarázható a vízhőmérséklet változásaival. A Gubacsi hídnál talált magas fekális szennyezettség megzavarja ezt a hatást. A P/CF és a CF/FC arányok a fekális szennyezettség mértékét jelzik, de ugyanezt a hatást egyértelműbben látjuk a CF/FS arányoknál. A fekál streptococcus szám ugyanis a legmegbízhatóbb indikátora a szennyvíz hatásának, így érthető, hogy a téli hónapokban közelebb esnek a coliform és fckál streptococcus számok. A P/FS arány talán a legmegbízhatóbb mutatója az R(S)D téli fekális jellegű túlterheltségének. Különös kapcsolat mutatható ki az FS/C1 aránnyal. A Clostridiumszám alig mutat szezonális változást, a kissé magasabb nyári értékek az eutrofizáeió oxigénelvonó hatását jelzik és a kotrásokat is ilyenkor végzik. így érthető a fordított arányosság a fekál streptococcus szám és a clostridium szám között. 5. táblázat A bakteriológiai paraméterek arányainak szezonális változása a ráckevei (soroksári) Duna-ág hossz-szelvényében (1979—1980) Taőji. 10. Ce3onaAbiiaa ditHOMUKa coomnoiuenuü Mexcdy fjaKmepuoAoewiecKiiMu napaMinpaMU no npodoAbnoMy npoifniAio UlopoKUiapcKozo pyKuea Jlytian, 1979—80. P ='UICAO ncuxpoif>iiAbnbix őaianepuee e 1-M MA npoóbi M—UIICAO Me^o(fitiAbiibix ÍHiKmepuee e 1-M MA npoöbi CF—HUCAO KOAiaJiopMiibix őuKinepuee e 100 MA npoóbi FC —IUCAO (peh-aAbKOAii(fiopM. öaicmepuee e 100 MA npoóbiFS —HUCAO (fieicaAcmenmoKoic. öaKmepuee e 100 MA npoóbi Cl =<UICAO KAOcmpitöuee e 40 MA npoóbi Tabelle 5. Saisonale Anderung der bakteriologischen Parameter im Langsprofil des Donauarmes Ráckeve (Soroksár) (1979—80) Mintavételi pontok Mintavetel ideje P/M P/CF CF/FC CF/FS P/FS FS/C1 Kvassay zsilip II. hó 6,8 57 3,1 7,2 406 12,5 VI. hó 5,8 42 2,9 63,0 2 636 2,6 VI11. hó 2,9 62 3,0 93,3 5 750 0,5 XI. hó 6,1 21 2,1 19,8 . 416 15,8 Duna Tsz 55 fkm II. hó 6,6 106 1,6 4,2 441 20,0 VI. hó 5,3 69 4,5 33,7 2 307 4,3 VI11. hó 4,0 60 2,7 22,8 1 372 4,1 XI. hó 7,3 23 1,6 18,6 425 6,5 Gubacsi híd 54 fkm II. hó 13,6 83 1,4 3,3 274 79,2 VI. hó 6,7 66 5,4 1 1 1,4 7 363 6,1 VIII. hó 5,5 55 1,3 37,6 2 062 8,0 XI. hó 1,7 8 2,1 15,1 123 63,3 CSM Délpesti telep II. hó 6,6 55 4,4 14,9 727 9,7 alatt, 51,2 fkm VI. hó 4,5 98 3,0 41,1 4 018 3,3 VIII. hó 2,4 108 2,1 70,6 7 647 0,7 XT. hó 2,9 28 3,0 42,0 1 169 5,2 Molnár sziget 11. hó 4,5 29 3,3 10,3 298 26,8 49,5 fkm VI. hó 4,3 48 2,3 18,3 884 6,5 VIII. hó 1,6 425 3,5 30,7 13 020 2,2 XI. hó 3,0 14 3,5 25,7 367 1 1,9 Bp. határa II. hó 4,7 31 2,1 8,6 265 25,0 44,5 fkm VI. hó 3,3 44 1,9 23,0 1 006 4,8 VIII. hó 9,3 10 7,5 278,0 3 000 0,7 XI. hó 3,2 10 3,6 16,7 170 4,2 Paraméterek jelölése: P = ps3iclirofil baktériumszám 1 ml-ben M - mtizofil baktériumszám 1 ml-ben CF = coliformszám 100 ml-ben FC = fekál coliform szám 100 ml-ben FS = fekál streptococcus szám 100 ml-ben Cl = clostridium szám 40 ml-ben be a bakteriológiai szennyezettség szezonális változását a két év azonos időszakában végzett vizsgálatok átlag értékei alapján. A pszichrofil baktériumszám és a Pseudomonas aeruginosa szám kifejezett nyári csúcsokat mutat mind a 6 mintavételi ponton. A mezofil baktériumszám szezonalitását már inkább befolyásolja a szennyvíz terhelés aktuális mértéke. A fekál indikátor paraméterek közül a fekál streptococcus szám téli csúcsokat mutat, ami azzal lehet kapcsolatban, hogy ilyenkor a vízcsere lassúbb (3—5 hét alatt cserélődik ki a teljes víztömeg) ós így a kommunális szennyvízbevezetések hatása meghatározóbb, mint nyáron. A coliform és fekál coliform számok kifejezett szezonalitást nem mutatnak, ezen belül a novemberi értékek a legmagasabbak. Felhívjuk a figyelmet, hogy e két baktériumtípus résztvesz a szerves anyagok lebontásában, tehát utólagos szaporodásával is számolnunk kell. Megkockáztatjuk azt a feltételezést, hogy az R(S)D egy rosszul működő oxidációs árokként működik, ahol a kedvezőtlen oxigén-ellátottsági viszonyok miatt a rendszer eltolódik az anaeróbia felé. így juthat szerep a szervesanyagok lebontásában olyan baktériumtípusoknak is mint coliform baktériumok. Egyébként a Clostridium-