Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

12. szám - Dr. Némedi László–dr. Török Piroska–Pietraskó Gizella: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág bakteriológiai vízminőségét meghatározó budapestiszennyező források

Dr. Némedi L.—Dr. Török P.—Pietraskó G.: A Ráckevei Duna Hidrológiai Közlöny 1981. 12. sz. 561 gálatok alapján [3, 4, 5]. A folyó-ág bakteriológiai szennyezőforrásai között tehát a szennyvíztisztítók is szerepelnek. Napjainkban az R(S)D ág mértékadó kommunális szennyező forrásai a következők: 1. A főváros szennyvizeit befogadó Nagy-Duna, mint az ág tápvize. Ha a Kvassay zsilipnél a vízhozamot átlagosan 30 m

3/sec-nak vesszük, a napi vízhozam 2,6 millió m

3. Ez a Nagy-Duna átlagos vízhozamának (190 millió m

3) 1,6%-a. így a főváros szennyvizeiből megközelítően 16 000 m

3 jut a Kvassay zsilipen keresztül az R(S)I) ágba. Itt jegyezzük meg, hogy a Ferencvárosi sodorbevezetés csak kisebb mértékben érinti az ágat, mivel a csóva a sodorban elkerüli a zsilip előtti ágat, amit áramláskép vizsgálatokkal 1963-ban igazoltak [8]. 2. A Kvassay zsilip és a Gubacsi híd között, néhány vészkiömlő, a Nagyvásár telep csapadékelvezetői és a Csepeli Papírgyár kevert szennyvize jelentős terhelést jelent. Szennyező forrásnak tekinthető maga az ág is ezen a szakaszon, mivel a lassú vízmozgás következtében jelentős iszapfelhalmozódás történik, ami a bakteriológiai szennyezettséget másodlagosan növeli. 3. Az R(S)D ág legjelentősebb bakteriológiai szenynyezője a CSM Délpesti szennyvíztisztító telepét elhagyó mintegy 55—60 ezer m

3/nap tisztított szennyvíz (2). A telep mellett időszakosan a Népjóléti árok erősen szennyezett csapadékvizet juttat az ágba tisztítatlanul. 4. A Molnár sziget térségében a Csepeli strand és néhány üdülő szennyvize kerül az ágba. 5. A Soroksár szennyvizeit tisztító CSM Hősök tere szennyvíztisztító telep, valamint a Gyáli patak a 49 fkm-nél egymáshoz közel jut be az ágba. Összességében megállapíthatjuk, hogy aRáckevei (Soroksári) Duna-ágba naponta átlagosan 70— 80 000 m

3 kommunális szennyvíz kerül, ez a menynyiség a főváros napi szennyvízmennyiségének kb. 5—6%-a. Bakteriológiai vizsgálati eredmények Az R(S)D első bakteriológiai vizsgálatát 1953ban végezték (dr. Török Piroska, OKI). Az akkori vizsgálat alapvető konklúziója az volt, hogy a jelentős mennyiségű kommunális szennyvíz hatása az egész fővárosi szakaszon kimutatható, a 30 fkm1. táblázat A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág mértékadó szennyezőinek bakteriológiai vízminősége 1974 és 1980 között (Számtani átlagok) TUÖA. 1. EaKmepuoAozwiecKue noKiaameAU Ka'iejmea eodbi ocHoetmx ucmo<imiKoe 3aepn3iienu.i IIIopoKumpcicoeo pyicaea JJyiian Mencdy 1974—1980 ee. (ApucpMemu'iecKiie cpeÖHue) 1 =Mecmo omöopa npoőbi, 2 =BydanemmcKUÜ ynacmoK BoAbiuoeo JJynafi (ucmomiuKnoúnmiiKii), 3= UlopoKiuapcKiiü pyicae, Mocm Pyfían (unmeepupoeaHitaíi npoíiu 3azpn3neHuü, nonadaioiyux ebiwe cmeopa 54 piiM.), 4 =Mecma omeoda cmomibix coö U3 KanaAU3aiiiwimoü cmeu, 5=cópuc oniii)ennbtx cmoinibix eod c eodomucnuioü cmamjiiu IOÍKHUÜ íleiitm, ö=Mecmo epeMemioeo cycica cmotHbix eod, 7 =icaHaAU3aifUOHHaH cmanifUH, HAOiifadb Pepoee, XX. paüoH. 8 =ycmbe pewu JJHAU, 9 =K0Aimecm60 npoó, 10 ~

imcA0 nciixpotfiuAbHbix óaianepuee IMA, H— HUCAO Me30if)UAbiibix fiahcmepnee IMA, 12 ^ 'IUCAO KAoempndnee 40 MA, 13=HUCAO KOAinfiopMitbix. őaKmepuee 100 MA, 14—HUCAO (JieKaAbitbix KOAUífiopMHbix OiiKmepuee 100 MA, 15—HUCAO (fieKaAbiibtx cmpenmoKOKKoe 100 MA, 1 b= HUCAO IIcee0oMonac Aapyiwwia 100 MA, HaAUHHOcmb CaAbMoneAA 500 MA Tabelle 1. Bakteriologisehe Wassergüte der massgebenden Verunreiniger des Donauarmes Ráckeve (Soroksár) znrisclien 1974 und 198(1 (Pechnerische DurclischniUe) ' Pseudo- Q , , Psziehofil Mezofil Clostridi- Coliform- Fekál coli- Fekál step- monas '„" ,.. ,, , , Minta , , , v , , . • . . ,. , 1 . nella poJVlintak származása . bakt. szám baktérium nm szám szám formszam tococcus szaorugi- • • .'. 8za

m 1 ml szám 1 ml 40 ml 100 ml 100 ml 100 ml nosa sz ziy!X ? inn l 500 ml 100 inl Budapesti DUNAszakasz, mint tápvíz 420 8 600 1 800 85 26 000 14 000 6 000 85 54% R/S/D a Gubacsi hídnál, mint az 54 fkin feletti bevezetések hatásának mutatója 110 32 000 5 700 130 64 500 23 500 12 600 105 62% CSM szennyvízátemelők, szabadkiömlők 21 1 280 000 430 000 4340 4 680 000 3 810 000 560 000 25 700 74% CSM Délpesti szvt. tisztított-távozó vize 40 340 000 86 000 1100 184 000 105 000 63 500 1 600 63% Népjóléti (Torontál) időszakos szennyvíz árok (CSM bevezetés felett) 16 550 000 160 000 950 450 000 123 000 88 000 7 200 63% CSM XX. Soroksári t. Hősök ter

e 14 400 000 123 000 3200 1 350 000 620 000 45 00

0 80 50% Gyári patak torkolatnál 10 27 000 6 000 85 35 000 11 000 2 500 72 40%